bélyegkép|jobbra|250px|A tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-templom az apszis felől bélyegkép|jobbra|250px|A Bécsi kapu az evangélikus templom felől bélyeg|250px|Jókai Mór síremléke. A tervezésnél figyelembe vették Jókai azon kívánságát, hogy sírhantja felett ne legyen kő (Budapest, Fiumei úti sírkert) bélyeg|250px|Az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara Sárospatakon (volt Tanítóképző Főiskola) bélyeg|A pesthidegkút-remetekertvárosi Smaragdtemplom 250px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (11/1-1-27). 2001 óta védett sírja a Nemzeti sírkert része Kismarty-Lechner Jenő, születési és 1942-ig használt nevén Lechner Jenő Ferenc Bódog (Budapest, 1878. augusztus 23. – Budapest, 1962. február 26.) magyar építész, építészettörténeti író. Lechner Ödön unokaöccse, Kismarty-Lechner Loránd fivére.

Életpályája Lechner Gyula (1841–1917) és Uhink Mária Antónia (1841–1916) fiaként született. Tanulmányait Budapesten végezte. Működését Hauszmann Alajos irodájában kezdte, 1905-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett, majd adjunktus a műegyetem építészeti karán; 1915-ben építészdoktori oklevelet szerzett, 1928-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Korai, nemzeti stílusra törekvő munkáinál nagy hatással voltak rá az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz műemlékek. (Állami Tanítóképző, Sárospatak).

Később klasszicizáló épületeket tervezett. Úttörő egyházépítészeti munkája a remetekertvárosi Szentlélek Plébániatemplom, az ún. Smaragdtemplom. Több, önálló építészettörténeti kutatáson alapuló művet írt.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu. A Társaság megbízása alapján 1933 és 1936 között Pásztor János szobrásszal és Gaál Mihály kőfaragóval együttműködve részt vett a zuglói Báthory-szobor elkészítésében, azonban az általa tervezett talapzat a háború idején eltűnt, a szobor ma e nélkül látható.Gerencsér Tibor: Az elfelejtett szobor históriája - A zuglói Báthory-szobor. Hitel, 24. évf. 11. sz. (2011. november), 35-55. o. epa.oszk.hu

A Belügyminisztérium az 1502/1942. számú határozatával engedélyezte a Kismarty név felvételét.MÉM MDK Lechner Jenő iratai, Házassági anyakönyvi kivonat másolata. A kezdeményezés állítólag Lechner Kamilltól (Jenő unokaöccse) jött. In: Bodó Péter: Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962) életműve. Doktori (PhD) értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2024. 9. oldal, főszöveg és 57. lábjegyzet.

Építészeti munkái

1909–1910: elemi iskola, ma Baross Gábor Általános Iskola, 1078 Budapest, Hernád u. 42.https://pestbuda.hu/cikk/20220227_a_masik_lechner_hatvan_eve_hunyt_el_kismarty_lechner_jeno – a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült 1912: A sárospataki Tanítóképző Főiskola épülete 1914 k.: elemi iskola, TurzófalvaSváb Gyula: Újabb állami népiskolák. In.: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. 48. évf. 2. szám – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében épült 1917: pesterzsébeti Állami Elemi Iskola, ma Lázár Vilmos Általános Iskolahttps://epiteszforum.hu/partazatok-a-villatol-a-felhokarcoloig 1924–1926: Vakok Intézetének férfiotthona, 1146 Budapest, Hermina út 21.https://budapest100.hu/house/hermina-ut-21/ 1928: Ereklyés Országzászló (Füredi Richárddal), Szabadság tér (Budapest). 1928: Jókai Mór síremléke (Füredi Richárddal), Fiumei úti sírkert. 1924–1931: Klasszicizáló stílusban építette a budapesti Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomot – korábbi nevén Rezső téri, 2016 óta: Magyarok Nagyasszonya téri fogadalmi templom) 1932: Hősök Mauzóleuma, Debrecen, Honvédtemető utca (Szontágh Pállal közös munka)https://www.kozterkep.hu/47105/a-hosok-mauzoleumanak-cimerei 1934: Nemzeti vértanúk emlékműve 1918–1919, (Szobrász: Füredi Richárd)Vértanúk szobrának leleplezése a Vértanúk terén , filmhiradokonline.huA Nemzet vértanúinak emlékműve 1918–1919, gallery.hungaricana.huA főváros ifjúsága ledöntötte az Ellenforradalmár-emlékművet, filmhiradokonline.hu 1935–1936: Budapesti Ferences Mária Missziós nővérek temploma, 1146 Budapest, Hermina út 19.http://nol.hu/archivum/archiv-50665-35883 1936: tervei alapján újjáépítették a budavári Bécsi kaput. 1937–1942: A remetekertvárosi Szentlélek-plébániatemplom, „a modern egyházépítészet diadala” 1941: Albertfalvai Szent Mihály templom, 1116 Budapest, Bükköny u. 3.https://lechnerkozpont.hu/cikk/ikarovics-elvtars-az-albertfalvi-templomban ?: az egykori Medgyaszay Színház épülete.

Tervben maradt: 1923: Néprajzi Múzeum, BudapestIlyen is lehetett volna – Egy százéves terv a Néprajzi Múzeumhoz PestBuda, 2022. május 24. 1928-ban a Maglódi úti szeretetházra beadott terve.https://epiteszforum.hu/nagyobbat-almodok-trianon-es-a-magyar-epiteszet-ii-

Restaurációs munkái Restaurálta a Magyar Nemzeti Múzeum épületét, a várbeli egykori Magyar Királyi Helytartótanács copf stílusú dísztermét.

Főbb írásai Építési enciklopédia. 1-4. köt.; Stampfel, Pozsony–Budapest, 1903 (Tudományos Zsebkönyvtár-sorozat) Tanulmányok a lengyelországi és felső-magyarországi renaissance építéséről, Budapest, 1913 A pártázatos reneszánsz építés Magyarország határai körül; Pátria Ny., Budapest, 1915 Szemelvények a reneszánsz építés Magyarországon és határai körül című művészettörténeti tanulmányból; szerzői, Budapest, 1915 Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből, Budapest, 1918 Az ókori építés története; Németh, Budapest, 1919 A műemlékvédelem Magyarországon és jövő feladatai; Németh, Budapest, 1921 Az ókori építés története. Néhai Nagy Virgil műegyetemi tanár előadásainak vezérfonala; 2. bővített kiadás; Németh, Budapest, 1922 A régi Pest és Buda, Budapest, 1922 Budapest műemlékei, Budapest, 1924 A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836–1926, Budapest, 1927 Lechner Jenő. Abbildungen seiner Werke; Meister der Baukunst, Genf, 1930 Budapest városrendezési feladatairól; Stádium Ny., Budapest, 1938 A katolikus templomépítés liturgiai követelményei; Egyetemi Ny., Budapest, 1942 (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai) Architects Olgyay et Olgyay; szerk. Kismarty Lechner Jenő, Móricz Miklós; Budai, Budapest, 1946 (Művek, művészek. Arts and artists in Hungary) Az építőművészet kis tükre, Budapest, 1940 Építőművészetünk a XIX. sz. második felében, Budapest, 1945 Családi lakóház (Family House); szerk. Gádoros Lajos, ifj. Kismarty-Lechner Jenő, Perényi Imre; Épitéstudományi Központ, Budapest, 1948 Lechner Ödön, Budapest, 1961 Az elszakításra ítélt Magyarország; Trianon Múzeum, Várpalota, 2020

Díjai, elismerései Corvin-koszorú (1930)

Jegyzetek

Források

Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966) Művészeti kislexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973)

Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962). Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása. Budapest, 1990–1991; katalógusszerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál; OMF, Budapest, 1990 (Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának kiadványai)

További információk Lechnerek régen és ma, lechnerkozpont.hu

Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar építészet a 20. század első felében Kategória:Magyar építészettörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Corvin-koszorúsok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1878-ban született személyek Kategória:1962-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek