Hús által közvetített ételmérgezés, amelyet több baktérium is okozhat. A legsúlyosabb ételmérgezést a Clostridium botulinum okozza és botulizmus, vagy ritkábban használatos magyar (népies) elnevezése: kolbászmérgezés néven ismerjük.
A leggyakoribb a szalmonella-csoportba tartozó bélbaktériumok által okozott mérgezés (szalmonellózis). Ezeket a baktériumtörzseket a vágóállataink bélrendszerükben hordozzák különösebb tünetek nélkül. Szállítás, törődés vagy egyéb megbetegedések során ezek a baktériumok átjuthatnak az állat bélfalán, és vérmérgezést (szepszist) okozhatnak. Az állat ilyenkor kényszervágásra kerül, de húsa már olyan tetemes csíraszámmal lehet fertőzött, hogy azt a szokásos konyhatechnika nem tudja ártalmatlanná tenni. A vágás és húsfeldolgozás során is érheti a húst vagy húskészítményt olyan fertőzés, amely a nem kellően hűtött áruban tovább szaporodva eléri a fertőzéshez szükséges magasabb csíraszámot. right|thumb|200px|A NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság telephelye Budapest XIV. kerületében, a Tábornok utcában Húsmérgezést okozhat a sztafilokokkusz toxinja is.
Tünetek A leggyakrabban a különféle töltelékáruk (disznósajt, hurka, kolbász) okoznak ételmérgezést. Általában néhány órával a fertőzést követően gyomor- és bélgörcsök, hányás, hasmenés, általános rosszullét formájában jelentkeznek a tünetek. A kifejezetten toxikus baktériumok által okozott eseteknek rövidebb a lappangási idejük és hevesebb tünetek között zajlanak le.
A Szalmonella-törzsek által okozott fertőzés elhúzódóbb jellegű. Az ételmérgezés tömeges és elszórt formában egyaránt előfordul. Tömeges ételmérgezés esetén, amikor több százan fogyasztották ugyan azt a készítményt, a fogyasztóknak csupán kisebb része betegszik meg, mert az egyéni ellenálló képesség a mérgezésekkel szemben igen változó. Az ételmérgezés emberről emberre nem szokott terjedni, azonban a Salmonella typhi murium-törzs által okozott megbetegedés a csecsemőkorban súlyos járványt robbanthat ki, amely jelentős halálozással jár.
Megelőzés Állategészségügyi feladat, melyet a vágóhidakon, húsüzemekben un. Állategészségügyi Szolgálat végez. Minden húsmérgezést az I.fokú (kerületi, városi, járási) egészségügyi hatóságnak azonnal jelenteni kell, amely kivizsgálja annak körülményeit. Az eljárásnak a megindításáig a fertőzött húst, húskészítményt, esetleg hányadékot a laboratóriumi vizsgálatok céljára félre kell tenni.
Lásd még Járványtan Ételmérgezés
Források Orvosi mikrobiológia, Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztői Alapítvány, Budapest 2003,
További információk Országos Élelmiszertudományi Intézet (ÁNTSZ OÉTI) Élelmiszerbiztonsági Hivatal Országos Állategészségügyi Intézet
Kategória:Mérgezések Kategória:Táplálkozás