bélyegkép|<center>A Kis-kevélyi-barlang bejárata Bekey Imre Gábor fényképén bélyegkép|<center>A Rám-szakadék bélyegkép|<center>A Pál-völgyi-barlang kutatói 1910-ben. Jobbra Kadić Ottokár látható bélyegkép|<center>A csobánkai Macska-barlang bejárata bélyegkép|<center>Részlet a Solymári-ördöglyukból Bekey Imre Gábor, Békey (Pest, 1872. július 7. – Budapest, 1936. április 17.) az igazságügyminisztérium számvevőségének másodosztályú főtanácsosa, barlangkutató, turisztikai író.
Családja
Békey István és Sturm Leopoldina fia. 1917. május 31-én Budapesten, a Ferencvárosban feleségül vette Bernthaler Gizella Erzsébetet, Berthaler Ferenc Károly és Réthly Magdolna lányát.A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 379/1917. folyószáma alatt. Miután megözvegyült, 1928. november 10-én szintén a Ferencvárosban házasságot kötött a nála 12 évvel fiatalabb Eger Erzsébet tanítónővel, Eger Imre és Vincze Kamilla lányával,A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 856/1928. folyószáma alatt. de 1930-ban már el is váltak.A budapesti kir. tszék. 36P.37619/1930. sz. ítélete. 1930. június 21-én újra megházasodott, ezúttal a nála 32 évvel fiatalabb Bursch Veronika Anna Máriát, Bursch Miklós és Christian Anna lányát vette feleségül.A házasságkötés bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 412/1930. folyószáma alatt.
Munkássága
Az Igazságügyi Minisztérium számvevőségének másodosztályú főtanácsosa volt. A Magyar Turista Egyesület választmányi tagja, majd alelnöke, az 1910-ben megalakult Barlangkutató Bizottság egyik életre hívója. A bizottság, majd szakosztály választmányának tagja. Megalapította, majd elnöke volt a MTE Keddi Asztaltársaságának és 1924–1925-ben ugyancsak elnöke a Sasok Társaságának. Sokoldalú turista volt, aki mind szóban, mind írásban küzdött elgondolásai megvalósításáért. A turistaságról vallott nézetei legszemléletesebben a Turisták Lapjában, 1930-ban közreadott „A turistagondolat” című írásban fogalmazódtak meg. Részt vett az 1904-ben megtalált Pál-völgyi-barlang feltárásában, és az ő robbantási munkálatainak köszönhetően 1911-ben újabb szakaszokkal bővült Magyarország leghosszabb barlangja. Tagja volt az Alsó-hegy zsombolyainak első, 1911. évi feltárására szervezett expedíciónak. Bejárta és cikkekben ismertette a bajóti Öreg-kő barlangjait, a Macska- és Klotild-barlangokat, a Pál-völgyi kőfejtő üregeit, a bihari Barsa- és Eszkimó-jégbarlangot, valamint a Pilis hegység barlangjait. Az 1926-ban megalakult Magyar Barlangkutató Társulat munkájába már nem kapcsolódott be, miután egy barlangnevezéktani vita miatt szakított a szervezettel.
Jeles természet- és barlangfotós volt, képei alapján számos képeslap jelent meg a Pál-völgyi-barlangról, a Pilis és a Budai-hegység jellegzetes tájairól.
Turista irodalmi tevékenysége alapján a Nemzeti Irodalmi Társaság és több más irodalmi egyesület tiszteletbeli és rendes tagjává választotta.
Munkái
Az életviszonyok hatalma. Bp. 1903. 2 kötet. 162 és 167 old. Reformsakk. Bp. 1905. 185 old. Karácsonyfa ünnep Pilisszentkereszten. Turisták Lapja, 1910. (22. évf.) 138. old. A bajóti Öregkő barlangjai Esztergom megyében. Barlangkutatás, 1913. (1. köt.) 3. füz. 122–125. old. Szilaj csikók. Vác, 1912. 125 old. A pálvölgyi barlangrendszer. Turisták Lapja, 1913. (25. évf.) 76–85. old. A csobánkai Macska-barlang. Barlangkutatás, 1914. (2. köt.) 3. füz. 133–136. old. (németül 162–163. old.) A Vecsembükki zsombolyok. Turista Közlöny, 1914. (21. évf.) 3. sz. 34–38. old. A bihari jégbarlangok. Turisták Lapja, 1915. (27. évf.) 12–21. old. A piliscsabai Klotild-barlang. Barlangkutatás, 1915. (3. köt.) 3–4. füz. 163–166. old. (németül 200–201. old.) Barlangkutatás dinamittal. Turisták Lapja, 1916. (28. évf.) 23–30. old. A barlangoknak személyekről való elnevezéséről. Turisták Lapja, 1920. (32. évf.) 102–104. old. A solymári Ördöglyuk részeinek elnevezése. Turisták Lapja, 1920. (32. évf.) 59–61. old. Barcza Imre – Thirring Gusztáv: Budapest Duna-jobbparti környéke. Bp., 1920. (A barlangleírások – 21, 85, 88, 104, 111, 112, 115, 125, 151. oldal – egy részét Bekey Imre Gábor írta.) Az útjelzések. Turisták Lapja, 1922. (34. évf.) 83–85. old. Válasz dr. Kadić-nak a T. L.-ja 1921. III. havi 1–2. számában közölt kritikájára. Turisták Lapja, 1922. (34. évf.) 36. old. Déry József. Turisták Lapja, 1923. (35. évf.) 2–5. old. A solymári Ördöglyuk. Turisták Lapja, 1924. (36. évf.) 12–20. old. Ami minket összetart. Turisták Lapja, 1925. (37. évf.) 47–48. old. Isaszegh. Turisták Lapja, 1925. (37. évf.) 59–60. old. Nehéz percek. Turisták Lapja, 1925. (37. évf.) 10–12. szám. 156–159. old. Turistaszerencsétlenség a Tátrában. Turisták Lapja, 1926. (38. évf.) 77–78. old. Polémia. Turisták Lapja, 1930. (42. évf.) 218. old. A turistagondolat. Turisták Lapja, 1930. (42. évf.) 213–215. old. A pilisi hegyvidék barlangjai. Turisták Lapja, 1931. (43. évf.) 256–259. old. Mi köze a turistának a barlangkutatáshoz? Turisták Lapja, 1932. (44. évf.) 97–98. old. A versenyturista. Testnevelés, 1932. (5. évf.) 952. old. A Magyar Sakkvilág 1932. és 1935. évf. egy-egy feladvány és az 1936. évf. két feladvány
Emlékezete
A nevét viseli a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport, amely a Pál-völgyi-barlangrendszert kutatja és a Bekey-barlang, valamint a Klotild-barlangnak a Bekey-terem nevű terme és a Pál-völgyi-barlangrendszer Pál-völgyi-barlang részének a Bekey-terem nevű terme.
Jegyzetek
Források
Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. 44. old. Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982. 219. oldal Papp László: Név- és tárgymutató a Turisták Lapja 1–50. évfolyamához (1888–1938). Bp. 1939. Schőnviszky László: Bekey Imre Gábor. Karszt és Barlang, 1972. 1–2. félév. 17–20. old. –: Az igazságügyi kinevezések. 8 Órai Ujság, 1933. július 4. (19. évf. 148. sz.) 3. old.
Kategória:Magyar barlangkutatók Kategória:Magyar természetfotósok Kategória:Magyar szakírók Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek Kategória:Pestiek