thumb|280px|Tabula Peutingeriana (részlet) – a térképrészlet közepén Róma városa. Omnes viae Romam ducunt, azaz "Minden út Rómába vezet" thumb|280px|Tabula Peutingeriana (részlet) – felülről lefelé: dalmát tengerpart, Adriai-tenger, Itália déli része, Szicília, Afrika partjai bélyegkép|A Tabula Peutingeriana másolata magyarázatokkal az Aquincumi Múzeumban
A Tabula Peutingeriana (Peutinger-tábla) a Római Birodalom nyilvános úthálózatának útvonalleírása (itinerarium), amely a cursus publicus nevű futárszolgálat útvonalairól készült (a futárszolgálatot a birodalmi állam szervezte, és felügyelte). A „térkép” készítése a negyedik vagy korai ötödik századra nyúlik vissza.
A rómaiaknál háromféle itinerarium létezett: irott (itineraria scripta), vázlatos (adnotata) és képes (picta), amely már a mai értelemben egy térkép volt.
A Tabula Peutingeriana egyetlen másolata Konrad Peutinger, egy német 15–16. századi humanista és könyvgyűjtő nevét viseli. Tartalmazza Európa, Észak-Afrika, a Közel-Kelet, és Ázsia egyes részeinek (Perzsia, India) úttérképeit.
A térképet Conrad Celtes fedezte fel egy wormsi könyvtárban, de mivel halála előtt nem tudta kiadni, 1508-ban Peutingerre hagyatékozta. A bécsi nemzeti könyvtárban őrzik,Österreichische Nationalbibliothek, Hofburg, Codex 324 a Világemlékezet egyik dokumentuma.
A térkép leírása A Tabula Peutingeriana az egyetlen fennmaradó térkép a római cursus publicusról. Egy colmari szerzetes készítette a 13. században. A pergamentekercs tizenegy részből áll, 0,34 m magas és 6,75 m hosszú. A sematikus térkép nem valóságszerűen ábrázolja a világot: a területeket erősen torzítja, különösen a kelet-nyugati irányban. Római települések, a köztük vezető utak, folyók, hegyek, erdők és tengerek szerepelnek rajta. A birodalom három legfontosabb városát, Rómát, Konstantinápolyt és Antiochiát különleges díszítéssel jelzi. A teljes birodalmon kívül bemutatja a Közel-Keletet, Indiát és a Gangeszt, Sri Lankát (Insula Taprobane), és még Kínára is utal. Nyugaton az Ibériai-félsziget hiányáról arra következtetünk, hogy a fennmaradt kópiából hiányzik egy elveszett tizenkettedik rész.
A táblázat alapját az itinerariumok, útvonal-táblázatok, azaz a római országutak állomásainak és távolságainak listái képezik. (Az állomások nemcsak településeket jelölnek, hanem esetenként kereszteződéseket is.) Az utasoknak persze nem állt mai értelembe vett térkép a rendelkezésére, de szükségük volt, hogy tudják, melyik állomás, milyen távolságra következik az úton.
A Peutinger táblán az utak nagyjából párhuzamos vonalak, amelyeken az állomások az utazás sorrendjében jelennek meg. A hosszú téglalap alakú elrendezést a pergamen lapok formája adta. Látszik valamennyi hasonlóság Ptolemaiosz földtérképével is, úgyhogy egyes szerzők szerint a reprezentatív földrajzi ábrázolás szándékosnak tűnik az ismeretlen térképszerkesztők részéről.
A városokat és állomásokat térképjelek százai mutatják, a legegyszerűbb kéttornyos épülettől a három „nagy” város részletesen megrajzolt „portréjáig”. Annalina és Mario Levi azt következtették, hogy a félig sematikus, félig képszerű szimbólumok a Vegetius által leírt itineraria picta kartográfiai konvencióit követik.Vegetius műve, a ...viarum qualitas, compendia, diverticula, montes, flumina ad fidem descripta részletesebb képes útvonalleírást sugall mint akár az Antonini Itinerarium vagy a Tabula Peutingeriana.
Története A tabula keletkezési ideje a negyedik vagy a korai ötödik századra tehető. Konstantinápoly alapítási événél (328) biztos későbbi. Ravenna – mely 402-ben lett a nyugati birodalom fővárosa – hangsúlyozott kiemelése ötödik századi revíziót sugall Levi és Levi számára. Germania Inferior bizonyos városai az ötödik század közepén elpusztultak, úgyhogy ennél viszont korábbi kell, hogy legyen.
Valószínű, hogy annak a térképnek a távoli leszármazottja, amely Augustus barátja, Marcus Vipsanius Agrippa irányítása alatt készült. Agrippa halála után a térképet márványba vésték és az Ara Pacistól nem messze, a Porticus Vipsaniaeben helyezték el. Glen Bowersock is a térkép archetípusának korábbi datálását támogatja, mivel Arabia provincia számos részlete teljesen anakronisztikus a 4. századhoz képest,G. W. Bowersock (1994), pp. 169-170, 175, 177, 178-179, 181, 182, 184 így ő is Agrippa térképét tartja forrásul.G. W. Bowersock (1994), p. 185
Kiadásai és utótörténete Nyomtatásban először Ortelius kiadásaként jelent meg 1598-ban. Részleges első kiadását (Fragmenta tabulæ antiquæ) 1591-ben nyomtatta Jan Moretus, Antwerpenben, később, 1598. decemberében, a teljes Tabulát is kinyomtatta, szintén Antwerpenben.
A Peutinger család tulajdonában maradt a dokumentum, amíg 1714-ben el nem adták. Királyi és főnemesi családok között forgott, aztán Savoyai Jenő száz dukátért megvásárolta. 1737-ben halála után a bécsi udvari könyvtárhoz (a Hofbibliothekhez) került, ahol azóta is őrzik.
1753-ban Franz Scheyb adott ki egy kópiát, és 1872-ben Conrad Miller német professzor másolhatta. William and Northgate kiadása 1892-ben látott napvilágot. 1911-ben kiegészült a Tabula a hiányzó, Britanniát és Hispaniát ábrázoló új lappal.
2007-ben a térképet A világ emlékezete program keretében az UNESCO felvette a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára. Ennek megemlékezésére egyetlen napon, 2007. november 26-án, a nyilvánosság megtekinthette, bár törékeny állapota miatt általában nincs kiállítva.Bethany Bell, "Ancient Roman road map unveiled", BBC News, 2007. november. 26
A térkép
Pannoniai útszakaszok balra|bélyegkép|300px|Pannonia provincia úthálózata és az aquincumi (Aquinco) limes szakasz a Tabula Peutingeriana térképen
Duna menti útszakasz
Az út a Duna jobbpartján, a limes mentén haladt, legfőbb állomásai: Vindobona (Bécs), Aquincum, Singidunum (Belgrád).
SorszámTávÁllomásStandard latin névMai névOrszágMegjegyzésVindobonaBécsAusztria1.10Villa GaiAla NovaSchwechatAusztria2.4AequinoctiumFischamendAusztria3.13Carnuntum Petronell-CarnuntumAusztriaelágazás Scarbantia felé4.14GerulataeOroszvár/RusovceSzlovákia5.16Ad FlexumFlexumMosonmagyaróvárMagyarország6.13StailucoQuadrata LébényKiss Lajos: Az Árpád-kori Magyarország Liptó megyétől Pilis megyéig, Magyar Nyelv, XCV, pp. 9-25 (1999).Magyarország7.12Arrabo fl.Rába folyóMagyarország8.30BrigantioBrigetioSzőnyMagyarország9.5LepavistLepavistaAlmásfüzitőMagyarország10.13GardellacaCardabiaca TokodMagyarország11.13LusomanaLumanumBicskeMagyarország12.12AquincumÓbudaMagyarország13.14VetusallumVetus SalinaAdonyMagyarország14.17AnnamatiaAdnamatiaDunaföldvár v. BaracsMagyarország15.15LusioneLussoniumDunakömlődMagyarország16.10Alta RipaTolnaMagyarország17.22LugioFlorentinaDunaszekcsőMagyarország18.7AntianaAltinumKölkedMagyarország19.12DonatianaAntianaeBaranyabán/PopovacHorvátország20.13Ad LaboresNemetinHorvátországEszék mellett21.13TittoburgumTeutoburgiumDálya/DaljHorvátország22.15CornacumSzata/SotinHorvátország23.13CucciumÚjlak/IlokHorvátország24.15MilataMalata BononaBánmonostor/BanoštorSzerbia25.16CusumPétervárad/PetrovaradinSzerbia26.15AcunumAcumincumSzalánkemén/Stari SlankamenSzerbia27.8 BittiumRittiumSurdukSzerbia28.13 BurgenaeNovi BanovciSzerbia29.10 TaurunumZimony/ZemunSzerbia30.3ConfluentesNovi BeogradSzerbiaSingudunumBelgrád/BeogradSzerbia
Carnuntum – Scarbantia – Savaria – Poetovio Összekötő út Carnuntum és Savaria, valamint Savaria és Poetovio (Ptuj) között. A keleti borostyánút része.
SorszámTávÁllomásStandard latin névMai névOrszágMegjegyzésCarnuntumPetronell-CarnuntumAusztria1.14UlmusSásony/Winden am SeeAusztria 2.25ScarabantioScarbantiaSopronMagyarország3.33SabariaSavaria SzombathelyMagyarország4.20ArrabonaKörmend?Magyarország5.43Ad Vicesimum VeržejSzlovénia6.20PetavionePoetovioPtujSzlovéniaösszeköttetés vonallal nem jelölve
Dráva menti útszakasz Főbb állomásai: Emona (Ljubljana), Celeia (Celje), Poetovio (Ptuj), Mursa (Eszék) és Sirmium. Ptujtól a Dráva vonalát követi.
SorszámTávÁllomásStandard latin névMai névOrszágMegjegyzésEmonaLjubljanaSzlovénia1.9Savus fl.Száva folyóSzlovénia2.15Ad PublicanosLukovicaSzlovénia3.21AdranteAtransTrojaneSzlovénia4.58CeleiaCeljeSzlovénia5.76RagandoSpodnje GrušovjeSzlovénia6.94PetavioPoetovioPtujSzlovénia7.104RemistaRamistaFormin v. ZavrčSzlovénia8.114Aqua VivaPetrijanec, Varasd/Varaždin környékénHorvátország9.125PopuliVarasdtól keletreHorvátország10.133BotivoIoviaLudbregHorvátország11.142SonistaSunistaLunjkovecHorvátország12.154PiretisDraganovecHorvátország13.165LuntulaeLentulumStari Gradac környéke Horvátország14.173IoviaCardono Gradina?Horvátország15.183SirotaeSerotaVerőce/ViroviticaHorvátország16.193BolentiumMonoszló/Podravska Moslavina környékeHorvátország17.203MarinianaeMagnianaAlsómiholjác/Donji MiholjacHorvátország18.211SeronaeSerenaeSzentgyörgy/Sveti ĐurađHorvátország19.221BerebisBerbis, Vereiskb. Podgajci PodravskiHorvátország20.230IovallioIovalioValpó/ValpovoHorvátország21.239Mursa minorMursellaPetrijevciHorvátország22.249Mursa majorMursaEszék/OsijekHorvátország23.261Ad LaboresAd Labores Pons UlcaeBobotaHorvátország24.271CibalaeVinkovciHorvátországelágazás Marsonia felé25.282CansilenaCausilenaOrolikHorvátország26.293Ulmo SpanetaSpanetaBačinciSzerbia27.306SirmiumSzávaszentdemeter/Sremska MitrovicaSzerbia
Száva menti útszakasz A Száva menti útvonal többnyire a folyó jobb partját követi. Főbb állomások: Emona, Siscia (Sziszek), Sirmium és Singidunum. SorszámTávÁllomásStandard latin névMai névOrszágMegjegyzésEmonaLjubljana Szlovénia1.18AceuroneAcervo/AcerboVišnje Gora Szlovénia2.32Ad ProtoriumPraetorium LatobicorumPristavaSzlovéniaTrebnje mellett3.48CruciumGroblje SzlovéniaŠentjernej mellett4.64NoviodumNeviodunumDrnovoSzlovéniaKrško mellett5.74RomulaRibnicaHorvátországVelika Gorica mellett6.88Quadrata?7.102Ad FinesBuševecHorvátországVelika Gorica mellett8.117SisciaSegestaSziszek/SisakHorvátország9.Ad PretoriumPraetoriumSuvaja?Bosanska Dubica mellett10.147ServitiumSerbinumOrbászkővár/Bosanska GradiškaBosznia-Hercegovinaelágazás Indenea felé, déli irányba.11.170UrbateSrbacBosznia-Hercegovina12.203MarsoniaBród/Slavonski BrodHorvátországitt keresztezi a Szávát; elágazás Cibalae felé13.Ad BasanteBosutHorvátországŽupanja mellett14.223SaldaePosavski Poljaci v. BrčkoBosznia-Hercegovina15.241Drinum fl.Drina folyó, BrodacnálBosznia-Hercegovinavagy ahol a Szávába torkollik Sremski Račánál16.259SirmiumSzávaszentdemeter /Sremska MitrovicaSzerbia''elágazás Argentaria, Dalmatia felé17.277BassianaeBassianaDonji Petrovci v. DobrinciSzerbia18.285IdiminumIdiminiumVojka v. ŠimanovciSzerbia19.294TaurinumZimony/ZemunSzerbia20.SingudunumBelgrád/BeogradSzerbia
Marsonia – Cibelae Összekötő út SorszámTávÁllomásStandard latin névMai névOrszágMegjegyzésMarsoniaBród/Slavonski BrodHorvátország1.25CertisCirtisa, CertissaŠtrbinci, Ðakovo mellettHorvátország2.50CibalaeVinkovce/VinkovciHorvátország
Jegyzetek
Források
Richard J. A. Talbert: Rome's World: The Peutinger Map Reconsidered; Cambridge University Press 2014 Fakszimile kiadás: Tabula Peutingeriana; Akademische Druck- u. Verlagsanstalt (ADEVA), Graz 1976. Complete colour facsimile edition of the 11 sections in original size (total length: 675 cm; breadth: 34 cm). Every page doubly reproduced (full colour reproductions and black-and-white reproductions with a locating screen and designation of local names). Binding: cloth. Scholarly commentary: E. Weber, Vienna. 68 pp. with 8 ill. and 26 pp. index, several modern maps. Binding: stitched.
Lásd még
A római limes magyarországi szakaszai
További információk
Tabula Peutingeriana , henry-davis.com Az úttérképek fejlődése – A „Tabula Peutingeriana" Története, pannoncart.hu Hat nap alatt Sopronból Óbudára, index.hu/tudomany
Kategória:Régi térképek Kategória:A világ emlékezete program Kategória:Római utak