Strömpl Gábor (Nagymihály, 1885. december 12. – Jászvásár, 1945. augusztus 22.) geográfus, térképész, barlangkutató.
Életrajza
Szegény családból származott. Egyetemi tanulmányait Lóczy Lajos tanítványaként Budapesten végezte. 1909-ben bölcsészdoktor, majd a pozsonyi egyetem földrajzi tanszékének tanársegédje. 1918-ban Bécsben hadi geológiát tanult. Az I. világháború után a budapesti egyetemen a térképezés és morfológia tanára lett. A Honvéd Térképészeti Intézetben tereptant és térképolvasást tanított. 1927-től tényleges katonai szolgálatba lépett, s mint térképész alezredes került szovjet hadifogságba. A fogolytáborban halt meg.turistamagazin.hu
Tudományos pályafutása
Jelentős földrajzi, térképezési munkái mellett kiemelkedő a magyar föld felszínformáinak feldolgozásában végzett elméleti és gyakorlati tevékenysége, de úttörő munkát végzett a barlangkutatás terén is. Ő volt az első képzett szakember, aki az ország egy-egy nagyobb területét bejárva leírta és feltérképezte az ott található barlangokat. Megkezdte a magyar barlangok nyilvántartását. 1910-ben Zemplén megye barlangjait, 1911-ben az Abaúj-gömöri karsztvidék 77 barlangját, 1912-ben a Vargyas-szurdok, majd 1913-ban Bajmóc környékének barlangjait dolgozta fel. A szakmai nevezéktan megalkotásához a népi kifejezések összegyűjtését javasolta, melyhez az Erdélyben hallottak feljegyzésével mutatott példát. Jelentős volt oktatómunkája.
Írásai 1906-tól kezdődően több ismeretterjesztő és szakfolyóiratban láttak napvilágot. 1927-ben kiadott Térképolvasás című könyve a Testnevelési Főiskola tankönyve lett. Részt vett a hazai turistajelzések kialakításában. Ő volt a fő tervezője az 1938-ban megrendezett Szent István Vándorlás útvonalának is (ez az útvonal lett az Országos Kéktúra kiindulási alapja). Munkatársa volt több turistakalauznak (például az 1934-ben kiadott, Vigyázó János által szerkesztett Budai hegyek részletes kalauza című művet ő dolgozta át) és társszerkesztője volt a Föld és Ember című munkának is. Az első tudományos barlangkutató szervezetnek, a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának, majd az önálló Magyar Barlangkutató Társulatnak is alapító tagja volt.
A Magyar Turista Egyesület választmányi tagja (1936–1938), a Magyarországi Kárpát-egyesület választmányi tagja 1926-tól. A Magyar Turista Szövetség a helyneveink megmagyarosítása s megállapítása végett kiküldött állandó bizottságának (1917) és a térképészeti ügyek (1930) előadója, a tanács tagja (1927–1935). Az MTSZ társelnöke (1936), az Útjelző Bizottság elnöke és a Vezetőképző Bizottság tagja (1936–1939). Az MTSZ jubiláris emlékplakett tulajdonosa (1933) és a II. osztályú sport érdemérem tulajdonosa (1944).
Munkái
Bukovina felől a Kelemen-havasra. Turisták Lapja, 1906. (18. évf.) 169–175. old. A zemplénmegyei szirthegység morfológiája. Földrajzi Közlemények, 1909. (37. köt.) 6. füz. 241–272. oldalak és egy tábla J. Kisewetter – Die Meerfernen und Hafenfernen von Österreich-Ungarn. (ismertetés) Földrajzi Közlemények, 1910. (38. köt.) 5. füz. 249. old. Rapaics Raymund dr. – Magyarország növényföldrajzi tagozódása. (ismertetés) Földrajzi Közlemények, 1910. (38. köt.) 2. füz. 88. old. Az ung-beregi Osztra-hora (1408 m). Turisták Lapja, 1910. (22. évf.) 80–85. old. W. R. v. Lozinski – Über die mechanische Verwitterung der Sandsteine im gemäßigten Klima. (ismertetés) Földrajzi Közlemények, 1910. (38. köt.) 5. füz. 247–248. old. W. R. v. Lozinski – Versuch einer Charakteristik der Canyontäler. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1910. (38. köt.) 5. füz. 248. old. Zemplénmegyei barlangok és sziklaodúk. Földtani Közlöny, 1910. (40. köt.) 9–10. füz. 565–570. (Német nyelven 599–605. old.) Erődi Kálmán – A minőségi tavak eredetéről. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 2. füz. 336–339. old. Koch Nándor – Adatok Budapest fő- és székváros altalajának ismeretéhez. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 3. füz. 156. old. Nopcsa Ferenc – Geológiai megfigyelések Herkulesfürdő körül. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 3. füz. 156. old. Pálfy M. – A szarvaskői wehrlittörzs. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 1. füz. 55. old. Schréter Zoltán – A Magy. Földtani Társulat kirándulása Nógrád és Szokolyahuta környékére 1910. máj. 26-án. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 2. füz. 104. old. Schréter Zoltán – A Pestszentlőrincen talált pliocén ősemlős maradványok. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 3. füz. 156. old. Siegmeth Károly – Az aggteleki barlang. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 1. füz. 55. old. Vadász M. Elemér – A duna-balparti idősebb rögök növénytani és földtani viszonyai. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 1. füz. 54. old. Vendl Aladár – Adatok a Duna homokjának ásványtani ismeretéhez. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 1. füz. 55. old. Vendl Aladár – Az alsó-mediterrán rétegek kibukkanása a főváros VII. kerületében a Telep-utcában. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 3. füz. 156. old. Waagen L. – Die unterirdische Entwässerung im Karst. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1911. (39. köt.) 3. füz. 156–157. old. Az 1912. évi eddigi földrengések. Bányászati és Kohászati Lapok, 1912. (45. évf. / 1. köt.) 696–697. old. Előzetes jelentés az 1911. év nyarán az abauj-gömöri barlangvidéken végzett barlang kutatásokról. Földtani Közlöny, 1912. (42. köt.) 4. füz. 325–330. (Német nyelven 349–355. old.) Jelentés az 1911. okt. 29-i kissármási gázkitöréssel kapcsolatosan a környéken végzett szeizmológiai kutatásokról. Bányászati és Kohászati Lapok, 1912. (45. évf. / 1. köt.) 91–97. old. Magyarországi földrengések. Bányászati és Kohászati Lapok, 1912. (45. évf. / 2. köt.) 709–712. old. A sármási gázkitörések összefüggése. Bányászati és Kohászati Lapok, 1912. (45. évf. / 1. köt.) 585–589. old. A Vargyas szurdoka. Brassói Lapok, 1912. Brassó. 137–143. sz. A Vargyas szurdoka. Földrajzi Közlemények, 1912. (40. köt.) 8. füz. 223–226. old. Vázlatok a Magyar-Karsztból. Turistaság és Alpinizmus, 1912. (2. évf.) 305–311. old. Kövesligethy Radó – Wodetzky József – Strömpl Gábor – Böckh Hugó: A sármási gázkút mellett történt robbanásról. Természettudományi Közlöny, 1912. (44. évf.) 551. sz. 326–331. old. Barlangok alakulása, pusztulása. Uránia, 1913. (14. köt.) 292–303. old. Bekey I. G. – A Pálvölgyi barlangrendszer. (Ismertetés.) Barlangkutatás, 1913. (1. köt.) 4. füz. 180. old. Bosznia-herczegovinai útiképek. Turisták Lapja, 1913. (25. évf.) 210–217. és 247–255. old. Hefty Gy. A. – Die Tropfsteinhöhle von Liptószentiván. (Ismertetés.) Barlangkutatás, 1913. (1. köt.) 4. füz. 181–182. old. (Német nyelven 205–206. old.) Hegymászás a föld alatt. (ismertetés) Barlangkutatás, 1913. (1. köt.) 4. füz. 180–181. old. A homoródalmási barlangrendszer és kialakulása. Barlangkutatás, 1913. (1. köt.) 3. füz. 107–116. old. (Német nyelven 133–141. old.) Horusitzky H. – Az óbudai barlang. (Ismertetés.) Barlangkutatás, 1913. (1. köt.) 4. füz. 181. old. A januárius 20-iki csókai (torontálmegyei) földrengés. Természettudományi Közlöny, 1913. (45. évf.) 572. sz. 206–208. old. Kende O. – Statistische zur Anthropo- und Wirtschaftsgeographie in Ungarn. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1913. (41. köt.) 9. füz. 444–445. old. A Mezőség délnyugati részének felépítése és arculata. Földrajzi Közlemények, 1913. (41. köt.) 4. füz. 127–132. old. Passarge, S. – Physiologische Morphologie. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1913. (41. köt.) 9. füz. 437–440. old. A visegrádi Dunaszoros és a pesti síkság fiatalabb kavicstelepei. – Die jüngeren Schotterlager der Visegrader Donau-Enge und der Pester Ebene. Földtani Közlöny, 1913. (43. évf.) 7–9. sz. 328–331. old. (Német nyelven a különszámban 371–375. old.) A barlangok nomenklaturája és terminologiája. Barlangkutatás, 1914. (2. köt.) 2. füz. 65–76. old. (Német nyelven 100–102. old.) A borsodi Bükk karsztja. Földrajzi Közlemények, 1914. (42. köt.) 2. füz. 79–98. old. Földünk vasúthálózata. Földrajzi Közlemények, 1914. (42. köt.) 2. füz. 107. old. Geográfiai példák Budapesten és környékén. Földrajzi Közlemények, 1914. (42. köt.) 4. füz. 203–230. old. A Kis-Magura és környéke. Földrajzi Közlemények, 1914. (42. köt.) 5. füz. 255–282. oldalak és négy tábla Bajmóci barlangok. – Höhlen bei Bajmóc. Barlangkutatás, 1915. (3. köt.) 3–4. füz. 141–148. old. (Német nyelven 180–185. old.) A Mezőségen. Turisták Lapja, 1915. (27. évf.) 82–84. és 111–115. old. Földrajzi vonatkozások a háborúban. Földrajzi Közlemények, 1916. (44. köt.) 1. füz. 38–47. old., 2. füz. 114–129. old., 3. füz. 181–190. old., 4–5. füz. 260–267. old., 6. füz. 334–339. old. A Mezőségen. Turisták Lapja, 1916. (28. évf.) 30–33., 80–83. és 146–158. old. Jövő térképeink névrajza. Földrajzi Közlemények, 1917. (45. köt.) 4–5. füz. 204–223. old. Lóczy Lajos nyelve. Földrajzi Közlemények, 1920. (48. köt.) 6–10. füz. 85–86. old. A magyarság geográfiai öntudata. Földrajzi Közlemények, 1922. (50. köt.) 1–5. füz. 27–32. old. A Gömör-tornai karszt hidrológiája. Hidrológiai Közlöny, 1923. (3. évf.) 1. sz. 20–33. old. Absolon K. – Führer durch die Macocha und die neuen Tropfsteingrotten Punkwa- und Katharinen-Höhle. (Ismertetés.) Barlangkutatás, 1922–1925. (10–13. köt.) 1–4. füz. 35. old. Berg A. – Führer durch die Barbarossa-Höhle im Kyffhäuser. (Ismertetés.) Barlangkutatás, 1922–1925. (10–13. köt.) 1–4. füz. 34–35. old. A gömör-tornai karszt csonkamagyarországi barlangjai = Die Höhlen des Gömör-Tornaer Karstes. Barlangkutatás, 1922–1925. (10–13. köt.) 1–4. füz. 55–56. old. (Német nyelven 79. old.) Propast Macocha na Moravĕ. (A Macocha-hasadék Morvaországban.) (Ismertetés.) Barlangkutatás, 1922–1925. (10–13. köt.) 1–4. füz. 35–36. old. Térképolvasás. Turistaság és Alpinizmus szakkönyvei 6. (A M. kir. Testnevelési Főiskola tankönyve.) Bp. 1927. 248 old. A Bükk hegység legmagasabb pontja. Földrajzi Közlemények, 1928. (56. köt.) 9–10. füz. 242. old. F. Machatschek – Landeskunde der Sudeten u. West-Karpathen-Länder. Stuttgart, 1927. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1928. (56. köt.) 5–6. füz. 134–135. old. Földrajzi nevek írásmódja. Földrajzi szókincsünk. Földrajzi Közlemények, 1928. (56. köt.) 9–10. füz. 230–232. old. Földrajzi szótárunk szerkezete. Földrajzi Közlemények, 1928. (56. köt.) 9–10. füz. 239–241. old. A Magyar Statisztikai Szeme tartalmas decemberi száma. Földrajzi Közlemények, 1928. (56. köt.) 9–10. füz. 242. old. N. Krebs – Die Ost-Alpen u. das heutige Österreich. 2. köt. Suttgart, 1928. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1928. (56. köt.) 5–6. füz. 135–136. old. A somoskői bazaltok fényképe. Földrajzi Közlemények, 1928. (56. köt.) 9–10. füz. 241. old. Hans Leitner – Die Österreischen Alpen. Leipzig u. Wien. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1929. (57. köt.) 6–7. füz. 117. old. Helyneveink vízrajzi szókincse. Hidrológiai Közlöny, 1929. (9. évf.) 1. sz. 113–128. old. Légi fényképek a geológiai és hidrológiai kutatás szolgálatában. Hidrológiai Közlöny, 1929. (9. évf.) 1. sz. 139. old. Siegfried Passarge – Beschreibende Landschaftskunde. II. kiad. Hamburg, 1929. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1929. (57. köt.) 6–7. füz. 115–116. old. Siegfried Passarge – Morphologie der Erdoberfläche. Breslau, 1929. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1929. (57. köt.) 6–7. füz. 115. old. Braun G. – Grundzüge der Physiogeographie. II. köt. Leipzig, 1930. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1930. (58. köt.) 9–10. füz. 165–166. old. A Bükk forrásai. Turisták Lapja, 1930. (42. évf.) 132–133. old. Cholnoky Jenő: Földrajzi és statisztikai Atlasz. Világstatisztika. II. jav. és bőv. kiad. Budapest, 1929. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1930. (58. köt.) 1–3. füz. 30. old. Johann Sölch – Die Ostalpen. Breslau, 1930. (Ismertetés.) Földrajzi Közlemények, 1930. (58. köt.) 9–10. füz. 164. old.