Algebrai függvénynek nevezik azokat, amelyeknek a leképezése felírható a
implicit alakban, ahol a kitevők és . Ha a függvény leképezése nem adható meg ebben a kétváltozós polinom-alakban, akkor transzcendens függvénynek nevezik.
Az implicit egyenlet minden esetben egy relációt definiál. Ha ez egyértelmű, akkor az implicit egyenlet az változóra algebrai úton megoldható, azaz explicit alakban is felírható. Az kifejezéstől függően
racionális egészfüggvényt (polinomfüggvényt), , racionális törtfüggvényt
kapunk. Minden más kifejezés irracionális függvényt határoz meg.
pl.
Irodalom Reinhardt, F. – Soeder, H.: SH atlasz-Matematika (Springer-Verlag, 1993) Reiman István: Matematika (Műszaki Könyvkiadó, 1992) Szász Pál: A differenciál- és integrálszámítás elemei (Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951) Dr. Hack & all.: Négyjegyű függvénytáblázatok,…(Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004) Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. Bronstein – Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987.
Kategória:Függvények