thumb|right|250px|A 447-es járat repülési útvonala thumb|right|250px|A Rio de Janeiro-Galeão nemzetközi repülőtér kifutópályájáról május 31-én vasárnap, helyi idő szerint 19:29-kor (22:29 UTC) szállt fel az Airbus
thumb|250px|Az Atlanti-óceán műholdas csapadéktérképe, június 1-jén 0:00 UTC-kor, az Egyenlítő közelében heves zivatarokkal thumb|250px|Az eltűnt repülőgép keresésében részt vevő, 6751-es lajstromszámú Embraer R–99B
Az Air France 447-es járatának katasztrófája az Air France Rio de Janeiro és Párizs közötti menetrend szerinti járatával történt 2009. június 1-jén, amikor az F-GZCP Az F-GZCP adatlapja a Planespotters.net oldalairól. URL elérés: 2009. június 1. lajstromjelű Airbus A330-203 eltűnt az Atlanti-óceán felett, fedélzetén 216 utassal Air France sajtóközlemény . URL elérés: 2009. június 1. (közülük öt magyarral) és 12 főnyi személyzettel. Ez volt az Airbus A330 első, utasforgalomban elszenvedett, valamint az Air France történetének legnagyobb emberáldozatot követelő katasztrófája.
Az események sorozata A repülőgép 2009. május 31-én vasárnap, helyi idő szerint 19:03-kor (22:03 UTC) gurult el a Rio de Janeiro-Galeão nemzetközi repülőtér beszállókapujától és 19:29-kor szállt fel. A párizsi leszállást június 1-jén hétfőn, helyi idő szerint 12:15-re (10:15 UTC) várták a Párizs-Charles de Gaulle repülőtéren. Az Atlantico légiforgalmi irányítás utolsó kapcsolata a géppel párizsi idő szerint 03:33-kor (01:33 UTC) volt, ekkor a pilóták jelentették, hogy a tervezett útvonalon repülnek, 50 perc múlva érnek a szenegáli Dakar légiforgalmi irányítás alatt álló légtérbe.
A brazíliai Recife radar által megfigyelt légteret párizsi idő szerint 3:48-kor (1:48 UTC) hagyta el. A repülőgép 02:00 UTC-kor heves zivataron repült keresztül. Az Airbus a becslések szerint három és fél órányi repülés után tűnt el, 300 km-re a Fernando de Noronha-szigetcsoporttól.
Időjárás A repülőgép útja a trópusi konvergenciazónán keresztül, erősen turbulens levegőben, zivatarok környezetében vezetett, a baleset bekövetkeztének idején 100 kilométeren keresztül mezoléptékű konvektív rendszeren repült át, ahol a feláramlás sebessége bizonyos helyeken elérte a 160 kilométer/órát. Missing jet reported short-circuit after turbulence Reuters hír, 2009. június 1
Automata üzenetek 250px|thumb|02:10-kor mindhárom Pitot-cső meghibásodik
Ezen időpont után már csak a repülőgép állapotáról tudósító, automatikus diagnosztikai (ACARS) üzeneteket fogtak, amit a műholdas SATCOM rendszerén küldött el az Air France karbantartó központjába. Összesen 24 ilyen üzenet volt, majd a gépnek nyoma veszett. Az üzenetek alapján megállapítható, hogy előző este,
május 31-én 22:45-kor:
meghibásodás: Vákuumrendszer vezérlő meghibásodása (38310006VSC X2, ,,,,,,LAV CONF)
június 1-jén 02:10-kor:
figyelmeztetés: a robotpilóta lekapcsolódott figyelmeztetés: a repülőgép automatikus üzemmódjai közül a normál üzemmódnál kevesebb védelmet biztosító Alternate Law-ba kapcsolt figyelmeztetés: A kapitány és az első tiszt elsődleges repülési adat kijelzőjén (PFD) megjelent az Airspeed limit figyelmeztetés (228300206FLAG ON CAPT PFD és 228301206 FLAG ON F/O PFD) figyelmeztetés: lekapcsolódik a tolóerővezérlő automatika a tolóerőszabályozásról (223002506AUT FLT A/THR OFF) figyelmeztetés: hibát jelez a légi ütközés elkerülő rendszer (TCAS) (344330506NAV TCAS FAULT) figyelmeztetés: Levegőhöz mért sebesség hiba jelzése a kapitány és az első tiszt kijelzőjén (2283001006FLAG ON CAPT PFD és 228301106FLAG ON F/O PFD) figyelmeztetés: Az oldalkormány kitérítés határoló hibát (működésképtelenséget és automatikusan maximum 10 fokos kitérítés engedélyezésbe átmenetelt) jelez (272302006F/CTL RUD TRV LIM FAULT) az elektronikus repülésvezérlő rendszer (EFCS) jelzett karbantartási státuszt (státuszváltozást?) (279045506 MAINTENANCE STATUS) Pitot-cső meghibásodást jelzett a második EFCS (34111506EFCS2 1,EFCS1,AFS,,,,,P) figyelmeztetés: Az elsődleges repülésvezérlő számítógép (FCPC) meghibásodást jelzett (279333406EFCS1 X2, EFCS2X,,,,,,FC)
02:11-kor: figyelmeztetés: útvonaleltérés hibajelzés a kapitány és az első tiszt PFD-jén (341200106FLAG ON CAPT PFD és 341201106FLAG ON F/O PFD) meghibásodás: A tartalékműszer készlet (ISIS) meghibásodást jelez (34120006ISIS 1,,,,,,,,ISIS(22FN ) meghibásodás: A tehetetlenségi referencia (hely és helyzet meghatározás) 2-es egysége hibát jelez (34123406IR2 EFCS1X,IR1,IR3,) meghibásodás: Az FMGC (automatikus repülési rendszer) meghibásodott (22833406AFS 1,,,,,FMGKC1(1C )
02:12: figyelmeztetés: A légköri (barometrikus) adatok rendszere nem talál egyező légiadat-forrást (a háromból nem maradt két egyező forrás) (34104006NAV ADR DISAGREE)
02:13: figyelmeztetés: Az 1. számú elsődleges számítógép hibát jelez (279002506F/ CTL PRIM 1 FAULT) figyelmeztetés: Az 1. számú tartalék számítógép hibát jelez (279004006F/ CTL SEC 1 FAULT)
02:14: figyelmeztetés: Az ADIRU-k karbantartási státusza változott figyelmeztetés: kabinmagasság változási jelzés, azaz az utastér belső túlnyomásának változási sebessége meghaladja az 1800 fpm-et, vagy értéke alacsonyabb, mint a 2700 méter (8800 láb) magassághoz tartozó légköri nyomás értéke) (213100206ADVISORY)
Az időpontok UTC-ben értendők.ACARS üzenetek nem hivatalos (France2-n megjelent) képe alapján újragépelt listája
A kép: https://web.archive.org/web/20140115024030/http://img197.imageshack.us/img197/3410/acarsaf447e.png
Airbus-mérnökök hozzászólásai a kódokhoz: http://www.pprune.org/rumours-news/376433-af447-6.html#post4976146 http://www.pprune.org/rumours-news/376433-af447-13.html#post4977863 http://www.pprune.org/rumours-news/376433-af447-13.html#post4977738
Kutatás-mentés Június 1. A Brazil Légierő öt repülőgéppel, két helikopterrel a Fernando de Noronha-szigetcsoportról valamint három hajóval, a Francia Haditengerészet három repülőgépe – kettő a partvédelmi és egy a tengerfelügyeleti alakulatoktól – a francia üzemeltetésű Dakar-Ouakam-i 160. légibázisról (Base aérienne 160) kiindulva kezdték meg a keresést. Segítésükre a haditengerészet is hajókat indított a térségbe. A dakari katonai repülőtér és a Fernando de Noronha-szigetcsoport közötti távolság megközelítőleg 2700 km, amit a keresésben részt vevő Atlantique 2 repülőgépek 4,5-5 óra alatt tesznek meg. A spanyol Csendőrség egy CASA CN–235-ös repülőgéppel vett részt a keresésben Cape Verdéről. A Brazil Légierő június 1-jén semmit nem talált, ezért az este leszálltával felfüggesztette a keresést, két gépük, egy infravörös kamerával felszerelt C–130 és egy szintetikus apertúrájú radarral felszerelt Embraer R–99B kivételével.
Franciaország az Amerikai Egyesült Államok felderítő műholdjainak segítségét kérte, de az nem ismert, hogy a holdak ténylegesen besegítettek-e a keresésbe. A ballisztikus rakéták indítását infravörös tartományban figyelő Defense Support Program műholdai észlelhették a szabadon égő kerozint, a Lacrosse műholdak pedig rádiólokátorukkal felfedezhetik a gép még felszínen lévő roncsdarajait. A rádióelektronikai felderítő holdak adatainak elemzése pedig a repülőgép senki által nem érzékelt esetleges rádióforgalmazását fedheti fel.
A katasztrófa feltételezett időpontja után néhány, a környéken járó repülő és hajó látott a lehetséges katasztrófára utaló jeleket. A TAM Linhas Aéreas egy repülőgépének személyzete narancsszínű pontokat vélt látni az óceán felszínén, melyeket okozhatott a tengerfelszínen égő kerozin is, egy francia teherhajó, a Douce France pedig a TAM repülőgép által megjelölt helyszín közelében a felszínen sodródó roncsokat látott.
Június 2. Másnap, június 2-án a Francia Haditengerészet két hajója, a Foudre partraszállító hajó és a Ventôse fregatt a feltételezett lezuhanás körzetébe indultak, majd csak a hét második felében érkeztek meg a területre (a Ventôse legkorábban szombaton érkezik a kutatózónába). A felszíni kutatáshoz később csatlakozott egy francia és két holland kereskedelmi hajó is. Brazil bejelentés szerint kora délután felszínen sodródó roncsdarabokat, többek között repülőgép-üléseket és egy mentőmellényt találtak a Fernando de Noronha-szigetcsoporttól 720 kilométerre északkeletre, a repülőgép tervezett útvonalától 80 kilométerre keletre. A roncsok mintegy 60 kilométerre voltak egymástól, de azt később cáfolták, hogy az Airbushoz tartoztak. Ezek a roncsok még nem azonosíthatták egyértelműen a repülőgépet, azonban a keresési területet nagyban konkretizálták. Az előzetes tervek szerint magyar idő szerint (CEST) 17:00-kor a Francia Légierő egyik E–3 Sentry légtérellenőrző repülőgépe szállt volna fel, amely előbb a dakari repülőtérre települ, majd onnan végez koordinálási repülőfeladatokat és az Airbus feketedobozainak rádiójeleit próbálja meg felfogni. Az indulás azonban némi késést szenvedett, így csak kedd éjszaka indult útnak. Az áttelepülésben egy légi utántöltésre átszerelt C–135FR segítette. Így a francia katonai repülőgépek száma ötre nőtt a térségben, a tengerészet korábbi két Atlantique 2-esével és egy Falcon 50-esével. Az Amerikai Haditengerészet is rendelkezésre bocsátott egy P–3C Orion-t, mely Salvadorban állomásozott, és eredetileg a kábítószercsempészek ellen alkalmazták. A kutatási munkálatok igen rossz időjárási körülmények között zajlanak, amit a fejlett avionikájú repülőeszközök alkalmazásával igyekeznek leküzdeni.
Még ezen a napon a térségbe indult a Pourquoi pas? (jelentése Miért ne?) nevű francia polgári-katonai kutatóhajó, melynek kistengeralattjárói 6000 méteres mélységig képesek lemerülni. Az Atlanti-óceán érintett területén körülbelül 4700 méter a legnagyobb mélység.
Június 3. A Brazil Haditengerészet Grajaú korvettje elérte a repülőgép roncsainak megtalálási helyét. Brazília összesen öt hadihajót küldött a térségbe, a Constituição fregatt és a Caboclo korvett június 4-én ért a területre, a Bosísio fregatt 6-án, az Almirante Gastão Motta tanker 7-én. Lokalizálták és behatárolták a területet, ami egy 5 km-es sávban Brazíliától körülbelül 1300 km-re található. A roncsok MAD-mérések (mágneses anomália detektor) szerint 5-6 ezer méteres mélységben vannak. Alain Bouillard balesetvizsgáló sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az időközben kiértékelt, repülőgépről érkező telemetriai adatok szerint kifogástalan műszaki állapotban szállt fel a Rio-i repülőtérről, azonban később már a pilótafülke egyes műszereinek jegesedését mutató adatokat közölt a fedélzeti rendszer az irányítótoronnyal.
A vízfelszínen újabb roncsdarabokat találtak, többek között valószínűleg a repülőgéptörzs oldalának egy 7 méteres darabját, a kedden talált roncsoktól 90 kilométerre délre. Június 5-én az összes addig talált roncsról közölték, hogy nem az eltűnt repülőgéphez tartoznak, majd 6-án ezt visszavonták.
A francia vezérkar szóvivője – Christophe Prazuck fregattkapitány (Capitaine de frégate) – szerint a tenger mélyén lévő roncsokat fel kell hozni a felszínre és ki kell elemezni, hogy valóban a lezuhant gépét találták-e meg. A francia kormány bejelentette, hogy az áldozatok hozzátartozóit az állam költségén szállítják a helyszínre, hogy leróják kegyeletüket.
A párizsi Notre Dame-ban ökumenikus gyászszertartást tartottak az áldozatokért és a túlélőkért. A szertartáson római katolikus, protestáns, ortodox keresztény, zsidó, és muszlim papok is részt vettek. A székesegyházba a családtagokon kívül csak az Air France légitársaság alkalmazottait engedték be. A szertartás kezdetén André Vingt-Trois bíboros, párizsi érsek olvasta fel azt az üzenetet, amelyben XVI. Benedek pápa mély együttérzését fejezte ki a katasztrófában elhunytak családjainak. A magyar hozzátartozókkal a Külügyminisztérium folyamatos kapcsolatban áll, közölte Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő.
Június 4.