Horti Pál, született Hirt PálAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 14685/1899. MNL-OL 30795. mikrofilm 1187. kép 2. karton Névváltoztatási kimutatások 1899. év 22. oldal 7. sor (Pest, 1865. június 18. – Bombay, 1907. május 25.) festő és iparművész.
A modern iparművészeti törekvések egyik magyar úttörője, a 19/20. század fordulóján a szecessziós stílus jellegzetes képviselője volt. Alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.
Családja, tanulmányai Apja, Hirt Pál vagyonos szabómester, anyja Ulrich Borbála volt. Horti Pál a budapest-belvárosi reáliskola hat osztályának elvégzése után, 1881-ben a Mintarajziskola növendéke lett. Itt már megmutatkozott tehetsége, első éves korában pályadíjat nyert egy asztal intarzia tervvel. 1886-ban tette le az érettségi vizsgát, s egyidejűleg középiskolai rajztanári képesítést is szerzett. Ezután Münchenben, Párizsban, Londonban folytatott festészeti tanulmányokat. 1901. április 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Bányai Ilonával. Pályafutása 1888-ban rendezte első önálló tájképkiállítását. A favágók című képét a Képzőművészeti Társulat megvásárolta. 1890-ben a fővárosi Iparrajziskola tanára lett. Itt fordult egyre inkább az iparművészet felé. 1895-ben egy évre ismét külföldre utazott, s főleg Münchenben a művészi sokszorosítás különböző technikáit sajátította el. Visszatérve, sógora társaságában sokszorosító vállalatot alapított, amely azonban csak néhány hónapig volt működőképes, így a vállalkozás bukásának anyagi következményeit szinte haláláig viselnie kellett. bélyegkép|250px|Sírja a Fiumei úti sírkertben (17/3-1-24). Alkotók: Maróti Géza, Telcs Ede (portré), Róth Miksa (mozaik). 2004 óta védett sírja a Nemzeti sírkert része Iparművészeti tervei a Mintalapokban és a Magyar Iparművészetben jelentek meg, s egyre többet szerepelt bútor-, szőnyeg-és ékszertervezőként az Iparművészeti Társulat kiállításain. Ezután az agyagművesség felé fordulva kitanulta a fazekasmesterséget, a korongozást, a mázak készítését és égetését. Mázas kerámiai nagy sikert arattak az 1899-1900-as iparművészeti kiállításokon. Új patinázó és új zománcoló eljárást talált föl. Az előbbi szabadalmát a berlini Gladenbeck cég megvásárolta, a zománcoló eljárást már nem tudta szabadalmaztatni.
1901-ben Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter vidéki gyűjtőmunkával bízta meg. Vas és Somogy vármegyékben tanulmányozta fazekasok különféle mázainak használatát, korongozni is megtanult. Ekkoriban tervezett kerámiái követték a helyi termékek formáját, a hivalkodó magyaros díszítést azonban elhagyta, mivel korszerűbb felfogásban szerette volna újrateremteni a nemzeti jegyeket.
Az Iparművészeti Társulat megbízásából ő rendezte az 1902. évi torinói kiállítás magyar iparművészeti csoportját, s 1903-ban ugyancsak a társulat felkérésére a budapesti lakásberendezési kiállítást. Ebben az évben vették fel az Erzsébet szabadkőműves páholyba. Munkáival részt vett a párizsi (1900), a torinói (1902), a st. louisi (1904) világkiállításon, sőt az utóbbi rendezéséhez 1904-ben feleségével New Yorkba költözött. Számos megbízást kapott itt, s ezért szabadságát meghosszabbítva bútorokat, üvegfestményeket, mozaik díszítéseket tervezett, s grafikai munkákkal foglalkozott, egyéb, új technikákkal kísérletezett.
1906-ban a magyar kormány támogatásával Mexikóba utazott, s az ottani prekolumbián kerámia emlékeiből gazdag anyagot gyűjtött. Guillermo de Heredia építész gazdag gyűjtését, múzeumát tanulmányozta. Négy hónapig tartózkodott itt, s sárgalázban megbetegedett. Innen Japánba utazott, s egy hónapot töltött főként Jokohamában és Tokióban. Hazafelé jövet Bombayban ismét sárgalázba esett és 6 napos agónia után meghalt.
Amerikai és ázsiai útjai során egyre inkább a turanizmus híve lett és a magyarok eredetét kutatta, saját művészetében azonban inkább a skóciai Arts and Crafts mozgalom és a belga art nouveau stílusjegyeit ötvözte.
Művészete bélyegkép|Horti alkotása az Iparművészeti Múzeumban Az 1897-ben alapított Magyar Iparművészet című folyóirat folyamatosan hírt adott Horti munkásságáról, amelynek skálája hihetetlenül gazdag volt. Bútorok és lakberendezési tárgyak tervezésén kívül tapétamintákat, üvegablak-, szőnyeg- és textilterveket alkotott. Foglalkozott kovácsoltvas és ötvös tárgyak kialakításával is. Sőt az agyagművesség, a zománckészítés és a könyvművészet területén is maradandót hozott létre. Művei közül legfontosabbnak, a síkszerűséget hangsúlyozó angol belsőépítészeti törekvések és a formagazdagabb belga art nouveau sajátos ötvözetét megjelenítő bútorait és enteriőrjeit tekintik. A 19/20. század fordulóján induló magyar iparművészet „hőskorának” úttörője volt több mint egy évtizeden át (korai haláláig).
Díjai 1899 – Iparművészeti Állami Nagy Aranyérem 1900 – Párizsi világkiállításon az iparművészet különböző ágait képviselő műveivel Grand Prix-t nyert. (Összesen 5 kitüntetést) 1900 – Ferenc József-rend lovagkeresztje (Párizsi világkiállításon szerzett érdemeiért.) 1902 – Grand Prix (Torino) 1902 – Legfelsőbb királyi elismerésMinisztertanácsi ülési jegyzőkönyvek. 1902. október 22. – 16/b. Horti Pál iparrajziskolai tanár és Roth Miksa cs. és kir. udvari üvegfestő részére legfelsőbb elismerés. 1902 – Olasz Koronarend Lovagkeresztje
Művei A Mátyás-szobrot ábrázoló festménye a kolozsvári római katolikus plébánián van kiállítva. Szőnyeg [] Ebédlőszekrény Az Iparművészeti Társulat 1901. évi tavaszi tárlatának katalógusa (borítókötés). A Ráth György villa (ma Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum) belső berendezése Horti Pál munkája volt. Művei a Kecskeméti Katona József Múzeum állandó kiállításán
Egyéb munkái Írása Horti Pál: A St. louisi világkiállítás. In: Magyar Iparművészet 1904. 7. évf. 6. sz.
Fényképészeti művei Budapest és az ezredéves kiállítás. Képes Útmutató. Év n. Budapest. Phoebus Kiadó. Gazdag képanyaggal. „Horti Pál rézautotypiáival.” Felvételeket (platinotípiákat) készített a Feszty-körképről.
Művei közgyűjteményekben Kecskeméti Katona József Múzeum (Cifrapalota). Horti hagyaték (feldolgozta Simon Magdolna).Az iparművészeti gyűjteményünkből … Horti Pál hagyatékának szobaberendezése (rajzszekrény, pamlag és szivarszekrény, 1898) és kerámiái, illetve egy teljes, 1900 körüli szecessziós nagypolgári ebédlő berendezésének bútorai, melyek Thék Endre műhelyéből származnak. Ifj. Gyergyádesz László „A földnek szíve van” Tizenöt éves a Kecskeméti Képtár BTM Kiscelli Múzeum Iparművészeti Múzeum (Horti ékszertervei) Móra Ferenc Múzeum, Szeged Szekrénye a Móra Ferenc Múzeumban. "Mikszáth Kálmán szalon szekrénye. MG 0911 sz. kép Tervezte: Horti Pál Készítette: Radócz János Leltári szám: MFM Ip. 75. 12.1. (Eredeti régi leltári száma: Régészeti ltsz.: 1913.82/a.) Néprajzi Múzeum, BudapestGyarmati János: "Egész Mexico egy nagy temető - temetője mesésebbnél mesésebb kultúráknak!" Horti Pál és mexikói gyűjteménye. In: Néprajzi Értesítő, 89: 2008.
Jegyzetek
Források Erdélyi Művészet
Magyar Iparművészet 10. évfolyam 4. szám (1907.) Művészet, Lyka Károly szerk. VII. évf. 1908. 2. szám, 107-111. oldal A Kecskeméti Katonai József Múzeum ismeretterjesztő feliratai
Irodalom Koós Judith: A szecesszió magyar úttörője. Horti Pál (1865-1907). In.: Magyar Iparművészet, 2005. 3. szám. 65. oldal Koós Judith: Horti Pál élete és művészete, 1865-1907. Akad. K. Budapest, 1982. 79 p. 56 tábla. Gyarmati János: „Egész Mexico egy nagy temető – temetője mesésebbnél mesésebb kultúráknak!" Horti Pál és mexikói gyűjteménye. In: Néprajzi Értesítő 89. évf. 2007. 155-168. oldalak https://www.neprajz.hu/neprajzi_ertesito/2007.pdf Horti Pál nekrológja. In: Magyar Iparművészet, 1907. 171-172. oldalak. https://archive.org/details/magyariparmuvesz10kami/page/170 Schmidt Gyula: Horti utolsó útjáról. In: Magyar Iparművészet, 1907. 173-176. oldalak. https://archive.org/details/magyariparmuvesz10kami/page/172
Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar iparművészek Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Pestiek Kategória:1865-ben született személyek Kategória:1907-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Sárgalázban elhunyt személyek