A délfenyő vagy araukária (Araucaria) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályának fenyőalakúak (Pinales) rendjébe, ezen belül az araukáriafélék (Araucariaceae) családjába tartozó nemzetség. Nevét a chilei Arauco tartományról kapta.
Származása, elterjedése
A 19 ma is élő délfenyő faj legtöbbje a Csendes-óceán délnyugati térségéből származik, csupán 2 honos Dél-Amerika déli részén: Új-Kaledónia: 8 faj; Chile, Argentína, Brazília: 2 faj; Ausztrália: 3 faj; Új-Guinea: 4 faj; a többi elszórtan a Csendes-óceán szigetein (URÁNIA).
Megjelenése, felépítése
Valamennyi faja örökzöld; a legtöbb kétlaki. Nemi dimorfizmusa erőteljes: a nőivarú példányok lényegesen nagyobbak a porzósaknál. Sudár törzse nem ágazik el, ágai örvökben nőnek; a fiatal példányoké már közvetlenül a talajszint fölött is. Néhány faj élete végéig ilyen marad, a legtöbb azonban korosodva ledobja alsó ágait (jelentősen javítva ezzel a faanyag minőségét).
Kétféle levele nő: a fiatal ágakon tűlevelek, a törzsön és az idősebb ágakon pikkelylevelek. A bőrszerű, nagyon kemény pikkelylevelek szúrós csúcsban végződnek és spirálisan nőnek.
Nagy, többnyire 7–20 cm (kivételesen akár 35 cm) hosszú, tojásdad vagy gömbölyded tobozaiban a magok is nagyok: 1,5–5 cm-esek, azaz sokkal nagyobbak, mint akár a cédrusok, akár a fenyők magvai (Čeman).
Életmódja, termőhelye
Tűlevelei mintegy 10–15 évig maradnak az ágakon, majd elszáradnak, lehullnak (Čeman), és fokozatosan átadják helyüket a pikkelyleveleknek. Beérett tobozai szétesnek.
Mérsékelten fagyérzékeny; Közép-Európában csak védett helyekre ültethető. Akár 2000 évig is elélhet.
Pollenszemcséin nem fejlődik ki a légzsák. A pollenszemek nem közvetlenül jutnak a mikropilére, hanem a fedőpikkelyre hullanak, és ott elágazó pollentömlővé fejlődnek.
Felhasználása
Sárgásfehér fája kiváló épület- és bútorfa. Komolyabb faipari jelentősége öt fajának van, köztük a két dél-amerikainak (Urania). Lisztes, sok olajat és fehérjét tartalmazó magja ehető.
Díszfának leggyakrabban a norfolk-szigeti araukáriát (Araucaria heterophylla) ültetik; éppen ezért ezt a fát időnként „szobafenyőnek” is nevezik.
Gyantája mintegy 7% illóolajat tartalmaz, amit a kozmetikai iparban és a gyógyászatban használnak fel (Čeman).
Rendszerezése
A nemzetségbe az alábbi 19 élő faj és 8 fosszilis faj tartozik. Ezeket négy recens és két kihalt fajsorba osztják be:
Araucaria fajsor két recens fajjal: keskeny levelű araukária (brazíliai araukária, Araucaria angustifolia) (Bertol.) Kuntze, Revis. Gen. Pl. 3(2): 375 (1898) chilei araukária (andesi araukária, chilefenyő, Araucaria araucana) (Molina) K.Koch, Dendrologie 2(2): 206 (1873) - típusfaj
Bunya fajsor egy recens és négy kihalt fajjal: ausztráliai araukária (Araucaria bidwillii) Hook., London J. Bot. 2: 503 (1843) †Araucaria bindrabunensis †Araucaria brownii †Araucaria mirabilis †Araucaria sphaerocarpa
Eutacta fajsor 15 recens fajjal: Araucaria bernieri J.Buchholz, Bull. Mus. Natl. Hist. Nat., II, 21: 280 (1949) Araucaria biramulata J.Buchholz, Bull. Mus. Natl. Hist. Nat., II, 21: 279 (1949) oszlopos araukária (Araucaria columnaris) (G.Forst.) Hook., Bot. Mag. 78: t. 4635 (1852) Araucaria cunninghamii Mudie, Pict. Australia: 133 (1829) norfolk-szigeti araukária (szobafenyő, Araucaria heterophylla) (Salisb.) Franco, Anais Inst. Super. Agron. 19: 11 (1952) Araucaria humboldtensis J.Buchholz, Bull. Mus. Natl. Hist. Nat., II, 21: 279 (1949) Araucaria laubenfelsii Corbasson, Adansonia, n.s., 8: 467 (1968) Araucaria luxurians (Brongn. & Gris) de Laub. in H.M.Gaussen, Gymnosp. Act. & Foss. 11(14): 40 (1970) Araucaria montana Brongn. & Gris, Ann. Sci. Nat., Bot., V, 13: 358 (1871) Araucaria muelleri (Carrière) Brongn. & Gris, Ann. Sci. Nat., Bot., V, 13: 362 (1871) Araucaria nemorosa de Laub., Trav. Lab. Forest. Toulouse 8(5): 1 (1969) Araucaria rulei F.Muell., Rep. Burdekin Exped.: 198 (1860) Araucaria schmidii de Laub., Trav. Lab. Forest. Toulouse 8(5): 1 (1969) Araucaria scopulorum de Laub., Trav. Lab. Forest. Toulouse 8(5): 1 (1969) Araucaria subulata Vieill., Ann. Sci. Nat., Bot., IV, 16: 55 (1861)
Intermedia fajsor egy recens és egy kihalt fajjal: Araucaria hunsteinii K.Schum. in K.M.Schumann & U.M.Hollrung, Fl. Kais. Wilh. Land: 11 (1889) †Araucaria haastii
†Perpendicula fajsor egy fajjal: †Araucaria desmondii
†Yezonia fajsor egy fajjal: †Araucaria vulgaris
fajsorba nem sorolt, kihalt faj: †Araucaria taieriensis
Jegyzetek
Források
Araucaria Juss., Gen. Pl.: 413 (1789) The World Checklist of Selected Plant Families A növénynemzetség szinonimái URÁNIA: URÁNIA NÖVÉNYVILÁG. Magasabbrendű növények I. 173–176. old.
Čeman: Róbert Čeman: Élő természet — Növényvilág. Rekordok sorozat. Geobook Kiadó, Budapest, 2001. p. 300–303.
Kategória:Araukáriafélék Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Fák Kategória:Örökzöld növények Kategória:A Hell Creek élővilága Kategória:Dél-Amerika növényvilága Kategória:Ausztrál flórabirodalom