Hollós László (1881-ig Schwarzkopf LászlóAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 52772/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 21. oldal 55. sor) (Szekszárd, 1859. június 18. – Szekszárd, 1940. február 16.) magyar botanikus, mikológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar mikológia (gombatan) egyik nemzetközi ismertségű, jelentős alakja, a hazai flóra és a (főként nagy-)gombák fáradhatatlan kutatója volt. A botanikai, illetve a mikológiai faj leírójaként mint "Hollós" szerepel.Index Fungorum. Authors of fungal names. https://www.indexfungorum.org/FungalNameAuthors.pdf Hozzáférés: 2024.07.14.
Életútja Hollós Alajos ügyvéd édesapja, aki Tolna vármegye 1848-as Honvédegyletének utolsó elnöke volt, 1881-ben magyarosította a Stájerországból származó családi nevét Hollósra, Czieger Annával 1858-ban kötöttek házasságot, amelyből négy gyermek született.Id. Szakály Ferenc (1989): Hollós László élete és munkássága. Múzeumi füzetek, Szekszárd. 1-101. o. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_TOLN_Sk_07_Hollos/?pg=104&layout=s Az apa a legidősebb gyermekébe, Lászlóba is beoltotta természet- és hazaszeretetét. A fiatal Hollós rajzkészségnek és tehetségének tudományos működése idején is nagy hasznát vette és – Kitaibel Pál mellett – egyike azoknak a magyar tudósoknak, akik saját rajzokkal illusztrálják munkáikat. Hollós illusztrációi olyan tökéletesek, hogy tudományos munkáinak értékelésénél kitűnő és művészi rajzait mindenkor nagyon kiemelik. A reáliskoláit, édesapja elképzeléseinek megfelelően, minden esztendőben más és más városban végzi. Távol a szülői felügyelettől is minden esztendőben kitűnő eredménnyel végezte el középiskoláit. Érettségi után az egyetemi tanulmányok végzésére a budapesti József Nádor Műegyetem kémia és fizika szakára iratkozott be, majd 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett kémia–fizika szakos tanári oklevelet.
1878 és 1888 között előkelő családoknál nevelősködött. Ezek között a legtermékenyebb időszaka a Jászmonostoron eltöltött esztendő volt. Ebben az időben (1894) jelent meg a Cserey-féle növényhatározó,Cserey Adolf (1894): Növényhatározó vagyis vezér a virágzó növények neveinek könnyű és biztos kikereséséhez. Kiadó: Joerges Ágost özv. és fia, Selmecbánya. 730 o. ez kedvet adott Hollósnak a növényhatározáshoz. 1887-ben ismét beiratkozott a budapesti egyetemre, ahol - a nevelősködés mellett előbb állat- és növénytant, ezek elvégzése után ásványtant és földrajzot is tanult, és mind a négy tárgyból megszerezte a tanári oklevelet.
Az 1890/1891-es tanévben a Budapesti Tudományegyetemen az Entz Géza vezette állattani tanszéken tanársegéd lett . Bölcsészdoktori oklevelét 1892-ben szerezte meg növénytan, ásványtan és kémia szaktárgyakban. Szándéka ellenére, a kultuszminiszter 1891-ben áthelyezte őt Kecskemétre, a Magyar Királyi Állami Főreáliskolához (alapítva: 1875) helyettes óraadó tanárnak - szerény fizetésért.
A Magyar Királyi Főreáliskola épülete 1912-1914 között épült, amely 1959-től Katona József Gimnázium.Kecskeméti iskola- és oktatástörténet. https://digit.kjmk.hu/kecskemeti-iskola-es-oktatastortenet-2 Itt volt iskolaigazgató Kacsóh Pongrác zeneszerző 1909-től. Lojka Hugó mellett Hollós László botanikusként részt vett Déchy Mór hatodik, 1898-as kaukázusi expedíciójában. Az itt végzett kutatási eredményeit Déchy Mór adta közre a nagyrészt Dagesztán hegyvidékéről írt útleírásaiban a velük együtt utazó Papp Károly geológus eredményeivel együtt.
Hollós Kecskeméten húsz éves munkássága alatt létrehozott egy értékes természetrajzi gyűjteményt, amely 150 kitömött állatot, 1387 darabos bogár- és lepkegyűjtemény, közel négyszáz növényt és ugyanennyi ásványt, összesen 4846 tételt foglalt magába.
1891-től Kecskeméten volt főreáliskolai tanár, itt volt igazgató Kacsóh Pongrác zeneszerző 1909-től. A Magyar Királyi Állami Főreáliskola épületeN.N. (2023): Kecskemét. A Főreáliskola egykoron a város szélén állt. https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2023/05/a-forealiskola-egykoron-a-varos-szelen-allt 1912-1914 között épült, amely 1959-től Katona József Gimnázium. Lojka Hugó mellett Hollós László botanikusként részt vett Déchy Mór hatodik, 1898-as kaukázusi expedíciójában. Az itt végzett kutatási eredményeit Déchy Mór adta közre a nagyrészt Dagesztán hegyvidékéről írt útleírásaiban a velük együtt utazó Papp Károly geológus eredményeivel együtt.
A különc ember hírében álló Hollós 1911-ben az iskolai szertárban elhelyezett természetrajzi gyűjtemény ürügyén konfliktusba keveredett főreáliskolai felettesével, Kacsóh Pongrác igazgatóval, aki a szertárt tanteremmé szándékozott átalakítani. Hollós haragjában, csalódottságában Európa-hírű gomba- és természettudományi gyűjteményét megsemmisítette, munkáját odahagyva 1911 őszén visszaköltözött szülővárosába, Szekszárdra. Tanártársai sajnálkozó búcsúlevelet intéztek hozzá. A búcsúzó levélre adott válaszlevelében Hollós értesítette az iskola tanári karát és igazgatóját, hogy kétezer forintos alapítványt tett a botanikából legeredményesebben tanuló diákok számára, amely akkoriban az eladott tudományos könyvtára vételárának felét tette ki. A Tolna megyei múzeumnak adományozta 1911 augusztusában "értékes régipénz-gyűjteményét", amely 670 darabból állott. A kialakult botrány "elsimítására" a kultuszminiszter 1912-ben Hollóst - elismerése jeléül - "címzetes igazgató"-nak nevezte ki. Hollós Szekszárdon édesanyjához költözött (+1916), de már 61 éves volt, amikor 1920-ban feleségül vette Balogh Mária óvónőt (+1931), amely új lendületet hozott munkásságába, de egyúttal környezetével is szembeállította. Hollós László 1940. február 16-án hunyt el Szekszárdon. Temetésén sem a város, sem az Akadémia nem képviseltette magát.
Munkássága Pályája kezdetén a legkülönfélébb természetrajzi kérdésekkel foglalkozott. A botanika iránti elkötelezettséget egy felkérés hozta meg számára, amikor 1895-ben a millenniumi ünnepségekre kiadandó Kecskemét-monográfia természetrajzi fejezeteit bízták rá: Hollós feltérképezte a környék flóráját és geológiai viszonyait,Hollós László: Kutak; geológiai viszonyok. 45-76; Növényzet. 77-147. in: Ifj. Bagi László (szerk.): Kecskemét multja és jelene. Kecskemét, 1896. https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaVaros_Kecskemet1896/?pg=152&layout=s s ezt követően figyelmét a gombák kutatására fordította. Legjelentősebb eredményeit is a mikológia területén érte el. A tanítványai által hozott és a saját gyűjtőútjain talált gombákból több mint 200 darabot elküldött Hazslinszky Frigyesnek (1818-1896) az ország legismertebb gombaszakértőjének Eperjesre.
Hollós László figyelme - Hazslinszky Frigyes hatására - a gombák felé fordult, és minden mást abbahagyva ennek a tudománynak szentelte további életét. Számos új gombafajt írt le, elsősorban Kecskemét és Szekszárd környékéről: szűkebb pátriájában az 1910-es és 1930-as évek között közel 1400 gombafajt azonosított. Kutatásai eredményeként bebizonyosodott, hogy az Alföld homokos pusztáin a nagygomba fajok száma messze nagyobb, mint azt korábban hitték. Értékesek a magyarországi földalatti tömlősgombák közé tartozó szarvasgombákról (Tuberaceae), és a bazídiumos (Agaromycotina altörzs) pöfeteggombákról (Gasteromycetes, informálisan: "gasteroid gombák") szóló tanulmányai, 1903-as műve német fordításban is megjelent Lipcsében. Hollós Szekszárdon visszavonultan élt, de hamarosan újra növénytani és gombászati cikkeket publikált. 1913-ban jelentette meg a Kecskemét vidékének gombái című, több mint 20 év kutatását összefoglaló munkáját. A szülővárosában végzett munka eredménye az Új gombák Szekszárd vidékéről 1926-ban, majd 1933-ban a Szekszárd vidékének gombái.
Elismerései bélyegkép|Magyarország Gasteromycetái. Gasteromycetes Hungariae (1933)1903: A Magyar Tudományos Akadémia tehetségét, szorgalmát és eredményeit elismerve megbízta a Magyarország Gasteromycetái című kötet megírásával. Moesz Gusztáv szerint az 1903-ban magyarul, 1904-ben németül megjelent "gazdagon illusztrált műve méltán szerzett neki soha el nem halványuló hírnevet", hiszen fél évszázad alatt ez volt a legkiválóbb növénytani mű.
1904: Die Gasteromyceten Ungarns. Gasteromycetes Hungariae, cum tabulis XXXI. Oswald Weigel, Leipzig, 278. o., 1904. "A gombák Hollós leírása és saját festményei nyomán a külföld ámulatát is kivívták" (Moesz).
1904: Tudományos eredményei elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Mágócsy-Dietz Sándor ajánlására egyhangúlag akadémiai levelező taggá választotta.
1905: A következő évben jelent meg Magyarország földalatti gombái című székfoglaló értekezése, amellyel megvetette a hazai szarvasgomba-kutatás új alapjait.
1956: Hollós László mellszobrának felállítása a szekszárdi Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, Zrinyi utca 78. (Vörös János szobrászművész alkotása).
1959. Megemlékező tudományos ülésszak Hollós születésének 100. évfordulóján, ugyanekkor emléktábláthttps://www.kozterkep.hu/mappak/megtekintes/4003#vetito=7503 is elhelyeztek Holló László lakását és halálának helyét megjelölő házon Szekszárdon, a Mátyás király utcában.
1965: Szász Endre képzőművész elkészítette Hollós László szekszárdi botanikusról a rézkarc portréját, amely a Galéria Savaria-n megtekinthető.Hollós László szekszárdi botanikus portréja (rézkarc, Szász Endre, 1965). https://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/kep-grafika/4735471/Szasz-Endre-Hollos-Laszlo-portreja-rezkarc-ferfi-portre-szekszardi-botanikus/ Hozzáférés: 2024.07.14
1970: Szekszárd városa tudományos ülésszakokkal adózott Hollós László emlékének.
1999: Hollós László szülőházának megjelölése emléktáblával születésének 140. évfordulóján a Babits Mihály u. 11. ház falán.
2002: Hollós László Emléknap, Szekszárd. 2002. november 8.
2009: Hollós Lászlót, akit „gombaismeretben világszerte páratlan nagy tudósnak ismerték el” születésének 150. évfordulóján a jubileumi emlékév keretében Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésében posztumusz Szekszárd Város Díszpolgárává avatta.N.N. (2009): Szekszárd város díszolgára: Dr. Hollós László (posztumusz) születésének 150. évfordulóján. https://szekszard.hu/hu/onkormanyzat/dijak-elismeresek/szekszard-varos-diszpolgara Hozzáférés: 2024.07.13.
2016: A Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság Hollós László gombakutató életművét a kulturális örökség kategóriába felvette a Szekszárd Települési Értéktárba'', ezt követően a Tolna Megyei Értéktár Bizottság is döntött a Tolna Megyei Értéktárba történő felvételéről.Dr. Hollós László gombakutató életműve. https://kincsestolnamegye.hu/?s=Holl%C3%B3s+L%C3%A1szl%C3%B3 Hozzáférés: 2024.07.14.
Szekszárd város polgárai napjainkban is éberen ápolják városuk híres szülöttének emlékét: kiállításokkal (2020), gyermekek természetismereti szavalóversenyeivel (2009-2020), vagy a Szekszárdi Értéktár ismertető filmjeivel.
Tiszteletére több gomba- és növényfajt neveztek el róla. A Hollosia Gyeln. genusz nevet Kőfaragó-Gyelnik Vilmos (auktor rövidítése: Gyeln.) adta 1939-ben,Hollosia Gyelnik n. gen., Borbásia 1(10): 153 (1939). Genotypus: Hollosia vértesensis Gyeln. https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_Borbasia_1938_1939/?pg=170&layout=s Hozzáférés: 2024.07.14. (jelenleg érvényes genus név: Scutula Tul., 1852, Fam. Byssolomataceae).Species Fungorum adatbázis tétele.https://www.speciesfungorum.org/Names/SynSpecies.asp?RecordID=4979 Hozzuáférés: 2024.07.14. A típusfaj a Hollosia vértesensis Gyeln.,1939.Ezt a faj leírást a https://www.mycobank.org/page/Simple%20names%20search validálta. Hozzáférés: 2024.07.14. A Camarosporium hollosii Sacc. & Trotter, 1913 (syn. C. elaeagni Hollós, 1910); Disciseda hollosiana Henn., 1902; Hypnum hollosianum, Leptosphaeria hollosii Moesz, 1929; Seimatosporium hollosii (Tóth) Shoemaker 1964 (syn. Cryptostictis hollosii Tóth, 1960).
Főbb művei