bélyeg|264px|Óbudai részlet, 1911 Galimberti Sándor (Kaposvár, 1883. május 31. – Budapest, 1915. július 20.) magyar festőművész.

Családja, tanulmányai A család Olaszországból vándorolt be, s Kaposváron telepedett le. Az apa, Luigi Galimberti francia és olasz ősöktől származó trieszti művész, a Velencei Képzőművészeti Akadémia egykori növendéke volt. Egy freskófestési megbízatása és családi örökségi ügye intézése végett érkezett Magyarországra. (Keresztnevét idővel Alajosra magyarította). Lassanként felhagyott a festéssel, és Somogy vármegyei gazdaságának jövedelméből élt. Festményei részben átalakítva maradtak fenn, eredeti vázlatai a Rippl-Rónai Múzeumban vannak. (Több korabeli kaposvári városkép is fennmaradt.) Kilencedik gyermeke, Sándor tőle is tanulta a festészetet. Kaposvárott járt iskolába (elemi és gimnázium). Atyai barátja, Rippl-Rónai József figyelt fel a fiatal Galimberti tehetségére. A budapesti iparművészeti iskola két évének elvégzése után, 1903-tól rendszeresen járt Nagybányára, itt Réti István lett a mestere, de Ferenczy Károly is hatott rá. A Müncheni Képzőművészeti Akadémia után Hollósy Simon ottani magániskolájába járt és a técsői telepen is alkotott. 1905-ben utazott először Párizsba, ahol a Julian Akadémia növendéke lett.

Pályafutása 1908-ban Párizsban többször szerepelt a Salon d’Automne (Őszi Szalon) és Indépendent (Függetlenek Szalonja) kiállításain. Ekkor már nős volt, a cseh származású Lanov MáriaCseh területen neve: Marie Galimberti-Provázková, 1880. február 13-án született a dél-cseh Jindrichuv Hradecben (korábban Neuhaus), előkelő monarchiabeli hivatalnok őse jogán viselte a Lanow nemesi előnevet festőművésznő volt a felesége. 1911-ben elvált tőle és nőül vette Dénes Valériát, aki szintén elismert festőművész volt.

Galimberti 1909 telétől, Dénes Valéria 1910-től tartózkodott Párizsban. Együtt tettek utazásokat Dél-Franciaországba és Észak-Afrikába, elválaszthatatlan alkotótársak is voltak. Mindketten a nagybányai „neós” mozgalom hatása alatt álltak, majd Dénes Valéria Párizsban Henri Matisse tanítványa lett, s Galimbertire is hatott a francia mester. Egyre inkább a kubizmus térproblémái foglalkoztatták őket, csendéleteket, városképeket festettek, a fauvizmus és az analitikus kubizmus egyéni változatának megteremtői lettek. A Ma c. aktivista művészeti lap köré csoportosuló művészek közé tartoztak. Tehetségüket felismerte a párizsi, főként kubisták alkotásait gyűjtő Wilhelm Uhde is, aki számos művüket vásárolta meg.

Ahogy kritikusuk írta: „Képeik tanúsága szerint céljaik tökéletesen azonosak, érzéseik egy forrásból fakadnak, ugyanazokat a motívumokat dolgozzák fel mindketten egyforma látással, hajszálra azonos módon. Ha valamelyik képükről meg akarnánk állapítani, hogy a házaspár férfi vagy nő tagja festette-e, a kézjegyen kívül nem igazítana útba bennünket semmi sem.” bélyeg|264px|A Galimbertik sírja Budapesten. Új köztemető: 111-1-135/136. Budapesten először 1914-ben feleségével, Dénes Valériával együtt rendezett gyűjteményes kiállítást a Nemzeti Szalonban. Korábban szerepeltek a MIÉNK és a KÉVE kiállításain is. Az első világháború kitörése után párizsi Rue Vaugirarde-on lévő lakásukból az internálás elől Belgiumba, majd Hollandiába menekültek, Amszterdamba, majd a télre Scheveningenbe. Sokáig Galimberti utolsó művének tekintették az ebben az időben készült, és a közelmúltig Amszterdam címen ismert festményt, amelyet kritikusai a magyar kubizmus egyik alap-képének tekintenek. A 2024 októberében megnyílt közös életműkiállításuk előtt a festmény hátoldalán Barki Gergely művészettörténész felfedezte Dénes Valéria szignóját, igy az már az ő nevéhez köthető, és az is bebizonyosodott, hogy nem Amszterdamot, hanem Scheveningent ábrázolja. A kiállításon ennek megfelelően már Holland kikötő címen szerepel.

A háborúba önkéntes tisztként besorozták Galimbertit, s ekkor kisfiukkal, Marióval hazatértek. A pécsi ezredhez beosztott Galimbertit már a nyár folyamán a frontra dobták volna. A meneküléskor tüdőgyulladást kapott felesége ezeket az izgalmakat nem bírván, váratlanul meghalt. A budapesti temetés megtörténte után pár órával Galimberti Sándor szolgálati fegyverével szíven lőtte magát egy városligeti Műcsarnok mögötti padon. Az épületben akkor hadikórház működött, a sors fura fintoraként ott halt meg, ahová műveivel sohasem sikerült bekerülnie.

1918-ban a Ma VI. tárlataként Kassák Lajos rendezte meg a házaspár emlékkiállítását. Kaposvárott a Rippl-Rónai Múzeumban 2003-ban Galimberti emlékkiállítást rendeztek.

A Magyar Nemzeti Galéria A Galimbertik kiállítása 2024. október 10-én nyílt meg, és 2025. február 23-ig látogatható.

Művei Felesége képeihez hasonlóan Galimberti Sándor művei is lappanganak, vagy megsemmisültek, így életműve alig ismert.

Nagybányai utcarészlet, 1906–1907 (olaj, vászon, 64×75 cm). Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Enteriőr Thonet-székkel, 1908 k. (olaj, vászon, 65,5×76 cm). Magántulajdon Háztetők, 1908–10. (olaj, vászon, 65×75 cm). Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Félakt, 1910 k. Tabán, 1910 (olaj, vászon, 111×76 cm). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Városkép (Nagybánya), 1910 k. (olaj, vászon, 72,5×80,5 cm). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Kaktuszcsendélet, 1910 k. (olaj, vászon, 80×60 cm). Magántulajdon Nagybányai motívum, 1911 (olaj, vászon, 90×130 cm). Modern Magyar Képtár, Pécs Óbudai részlet, 1911 (olaj, vászon, 47×39 cm). Magántulajdon St. Raphaël, 1912 k. (olaj, vászon, 104×153 cm). Magántulajdon Mintázóasztal gyümölccsel, 1914 k.

Emlékezete bélyegkép|jobbra|Galimberti Sándor emléktáblája Kaposváron „A festők városa, Kaposvár” rendezvénysorozat keretében 2003 májusában Galimberti Sándorra emlékeztető márványtáblát helyeztek el a főgimnázium egykori épületén.

Jegyzetek

Források Magyar életrajzi lexikon Matits Ferenc: Galimberti Sándor. Artportal Céger Melinda: Kettétört művészsorsok a XX. század elejéről. A Galimbertiek. In: Somogy, 2003. 4. szám (A kaposvári Rippl Rónai Múzeum 2003-as Galimberti emlék-kiállításáról.) Galimberti Sándor-G. Dénes Valéria. In: Művészet. Szerk. Lyka Károly, 1915. XIV. évf. 6. szám, 320–322. oldal Nyugat1914, 3. szám. Figyelő. Bálint Aladár: Galimberti Sándor és felesége képei

Irodalom Aknai T.: Galimberti Sándor, Janus Pannonius Múzeum Évkönye, 1972–73 Dénes Zsófia: Galimberti Sándor és Dénes Valéria, Budapest, 1979 Dénes Zsófia: Galimbertiék (nekrológ) In: Nyugat, 1915. II. Géger M.: Galimberti Sándor (doktori disszertáció), ELTE, Budapest, 1993 Géger M.: Galimberti Sándor indulása, Somogyi Múzeum Közleményei, 1992 Géger M.: Galimberti Sándor művészete, Somogyi Múzeum Közleményei, 1994 Magyar művészet 1890–1919 (szerk.: Németh L.), Budapest, 1981 Matits Ferenc: Attribuciós javaslat a MNG “Galimberti Sándor”: Tabán című képének szerzőiségére, In: Fabényi Júlia (szerk.), Nagybánya: konferencia, 1997. február 27-28., Szombathely, Szombathelyi Képtár, 1997, pp. 87-88. Matits Ferenc: János György Simon: Taban, 1923, Annales de la Galérie Nationale Hongroise 24. évf. 2002/9. sz., pp. 77-79. Matits Ferenc: Töprengés a műgyűjtés és műmeghatározás nehézségein, Artmagazin 2003/3. sz., pp. 41-44. Mezei O.: Galimberti Sándor Amszterdam című képének rekonstrukciós kísérlete, Janus Pannonius Múzeum Évkönye, 1996–1997 (2024-ben kiderült, hogy az Dénes Valéria festménye) Mezei O.: Les Galimberti, couple d’artistes hongrois des années 1910. In: Acta Historiae Artium, Tom XXIII. 1977 Murádin J.: A festőtelep művészei, Miskolc, 1994 Réti I.: A nagybányai művésztelep, Budapest, 1954 Szabó J.: A magyar aktivizmus művészete, Budapest, 1981 Szabó J.: A magyar aktivizmus története, Budapest, 1971 Uitz Béla: Galimbertiék. In: Ma, 1918. XII. Zolnay L.: A Galimberti házaspár művészete, Művészettörténeti Értesítő, 1974/4. Galimberti-emlékkiállítás. Galimberti Sándor születésének 120. évfordulója alkalmából. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, 2003. május 23. – augusztus 31.; szerk., kiállításrend. Géger Melinda; Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 2003

Szépirodalmi alkotás a művészházaspárról Dénes Zsófia: Egyszeri kaland (önéletrajzi regény, Budapest, 1964)

Művei aukciókon, gyűjteményekben

BudapestAukció adatbázis

További információk A Galimbertik életműkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Kapcsolódó szócikkek Galimberti Sándor műveinek listája

Kategória:Magyar festők Kategória:Kaposvári képzőművészek Kategória:Öngyilkos képzőművészek Kategória:1883-ban született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek