A sziki tölgyes (Festuco pseudovinae – Quercetum) az enyhén lúgos kémhatású szolonyec szikes talajok jellemző növénytársulása. A sziki tölgyesekben a kisebb-nagyobb erdőfoltok füves tisztásokkal váltakoznak, ezért az erdős sztyepp társulások közé soroljuk őket. A leggyakrabban ősi morotvák, régi folyómedrek kanyarulataiban maradtak fenn.

Magyarországon

Néhány kisebb foltban megmaradtak a Tiszántúlon (Crisicum flórajárás), amin kívül csak egyetlen állományuk nő a Kisalföld és a Kemenesalja határvidékén. Legismertebb tiszántúli képviselői: a bélmegyeri Fás erdő, az ohati erdő, az újszentmargitai erdő, a hencida–gáborjáni Cserje-erdő.

Termőhelye, kialakulása

A kevés tápanyagot tartalmazó talajban a sok nátriumsó vízelvonó hatása fiziológiai szárazságot idéz elő. Az A szint kilúgzott (inkább sztyeppesedő réti) szolonyec szikes, a mélyebb rétegek kémhatása enyhén lúgos. A talajvízszint viszonylag magas, évi ingadozása jelentős. Mai állományai zömmel a folyószabályozások és ezzel a talajvíz szintjének csökkenése után alakultak ki a korábbi üde sziki tölgyesekből vagy keményfás ártéri erdőkből. Elvileg kialakulhatott tatár juharos lösztölgyes elszikesedésével is, de konkrét példát erre nem ismerünk.

Degradáló tényezői: erdőgazdálkodás, kiszárítás, vadtúltartás, (a puszta felől) legeltetés.

Megjelenése

A sziki tölgyes olyan ligetes kocsányos tölgyes, amelynek aljnövényzetében az erdei elemek sztyeppi és sziki fajokkal keverednek. Tisztásain: sziki magaskórósok, ecsetpázsitosok, löszgyepek, nádasok nőnek, némelyiken kisebb ürmöspuszta foltokat találunk.

Lombkoronája nem magasabb 15 méternél, az erdő szélein még kevesebb. Közönséges fajokból álló cserjeszintje összeolvad a lombkoronaszinttel. A kontinentális, pontusi és szubmediterrán flóraelemek együttes mennyisége 20% körüli. Bennszülött fajokat ritkán tartalmaz.

Növényei

Uralkodó fafaja a kocsányos tölgy (Quercus robur).

A széleken előfordul: a molyhos tölgy (Quercus pubescens) és a csertölgy (Quercus cerris) is (feltehetően csak ültetve, illetve elvadulva).

Az alsó lombkoronaszintben fává nő a tatár juhar (Acer tataricum).

A cserjeszint jellemző növénye a vadkörte (Pyrus pyraster)

A sziki tölgyesek gyepszintjében számos védett növény: magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), epergyöngyike (Muscari botryoides), réti kardvirág (Gladiolus imbricatus) nő.

További, jellemző fajok: bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis), magas gyöngyperje (Melica altissima),

A főleg az erdőszéleken élő sótűrő növények: sziki kocsord (Peucedanum officinale), sziki üröm (Artemisia maritima), bárányüröm (Artemisia pontica), pettyegetett őszirózsa (Aster punctatus), aranyfürt (Aster linosyris).

Források

Terra Alapítvány: Sziki tölgyes ÉLŐHELYISMERETI ÚTMUTATÓ 2.0: Nyílt, gyepekkel mozaikos sziki tölgyesek

Kategória:Erdők Kategória:Magyarország növénytársulásai