Jórgosz Szeférisz

Jórgosz Szeférisz (görög betűkkel: Γιώργος Σεφέρης; eredeti neve Jórgosz Szeferiádisz) (Szmirna 1900. február 29.Julianus-naptár szerint / március 13.Gergely-naptár szerint – Athén 1971. szeptember 20.) Nobel-díjas görög költő, író és diplomata. Az 1930-as évek generációja nevű irodalmi mozgalomAz 1930-as évek generációja görög írók egy csoportja volt Görögországban, akik 1930 és 1940 között szakítottak az előző költőgenerációval és bevezették a modernizmust az újgörög irodalomba. Az újfajta költészet egyik kezdeményezője Jorgosz Szeferisz volt. A második világháború kezdetével és a német megszállással egy időben véget ért az új generáció tevékenysége. egyik kezdeményezője, a modern görög költészet első jelentős görög képviselője volt. Lírájában a klasszikus görög hagyomány motívumai – mitológiai vonatkozások és görög írók, filozófusok idézetei – mellett jelen vannak hazája 20. századi, illetve aktuális eseményei is: írásaiban a régmúlt és a jelen történelmét állítja egymás mellé vagy éppen egymással szembe.

1963-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki „kimagasló értékű lírájáért, melyet a hellén kultúra iránti mélységes szeretet ösztönöz”."for his eminent lyrical writing, inspired by a deep feeling for the Hellenic world of culture" The Nobel Prize in Literature 1963 A Nobel-díj átvételekor, így fejezte be beszédét:

Életrajza Édesapja, Sztéliosz Szeferiádisz ügyvédként dolgozott, munkája mellett költészettel és antik, valamint idegennyelvű költők verseinek fordításával is foglalkozott. Édesanyja – Dészpo Tenekídi – gazdag nagybirtokos lánya volt. Jorgosz Szeferisz Szmirnában született és itt kezdte meg iskolai tanulmányait is. Az első világháború kitörésekor Szeferisz családja Athénba költözött: itt járt gimnáziumba és 1917-ben érettségizett. 1918 és 1924 között a párizsi Sorbonne egyetemen jogi tanulmányokat folytatott. 1924-ben egy évet Angliában töltött, hogy tökéletesítse angol nyelvtudását. 1925-ben visszatért Görögországba és a következő évben diplomáciai pályára lépett: a Görög Királyi Külügyminisztériumban kezdett dolgozni, majd Londonban konzul-helyettes lett (1931-1934). Ezekben az években ismerte meg a kortárs francia és T. S. Eliot költészetét és kezdett el ő maga is verseket írni. 1934–1938 között Albániában (Korça) konzulként képviselte Görögországot.

1941-ben – hosszú ismeretség után – feleségül vette María Zánut. A második világháború idején az emigráns görög kormány szolgálatában állt, elkísérte száműzetésébe – Krétára, Egyiptomba, Dél-Afrikába és Olaszországba – a Szabad Görög Kormányt. 1944-ben tért vissza a felszabadult Athénba.

A háború utáni években diplomataként szolgált Ankarában (1948-1950) és Londonban (1951-1953); 1953–1956 között Libanonban, 1957–1962 között Nagy-Britanniában nagykövet volt. Az 1950-es ciprusi válság idején ő közvetített a felek között, amelynek eredményeként létrejött a Londoni Egyezség (1959) és Ciprus Nagy-Britanniától független állammá vált.

Az 1967. évi katonai puccs után következő görög diktatúra idején (1967–1974) egy, a rezsim ellen szóló nyilatkozatban (1969) elítélte Jórgosz Papadópulosz katonai diktatúráját; ezzel népszerűvé vált a fiatalok körében. Utolsó hónapjait visszavonulva töltötte. Temetése a diktatúra elleni demonstrációvá vált: koporsóját fiatalok többezres tömege követte.

Művei Szeférisz életműve verseket, esszéket és naplókat foglal magában. Költői munkássága mellett jelentős műfordítói, kritikusi és történészi tevékenysége is. Gyakori témája a dicsőséges görög múlt. Néhány, az 1930-as években írt költeménye – például az Epiphania – Míkisz Theodorákisz közreműködésével megzenésítésre került.

Kezdetben a »poésie pure« és a szimbolizmus szellemében írt: pesszimistán ábrázolta a modern ember helyzetét a görög tájjal, a görög vallással és az antik szellemvilággal a háttérben.

Első verseskötetei – a Fordulópont (1931) és A ciszterna (1932) – magánkiadásban jelentek meg. Következő kötetében (Mitológia, 1935) új stílusra váltott: vegyesen használt hagyományos és modern kifejezéseket, felhasználva történelmi ismereteit; egybefogta a mitologikus múltat és a küzdelmekkel teli jelent. A költeménysorozat a homéroszi Odüsszeát veszi alapul; 24 szakasza azokról az utazókról mesél, akik a mai és a régi idők száműzöttjei.

1948-ban jelent meg első angol nyelvű kötete az Assine királya és más költemények. Diplomáciai tevékenysége során rengeteget utazott a világ sok tájára; utazásainak eredménye a három kötetes Fedélzetnapló.

Magyarul antológiákban jelentek meg írásai többek között Devecseri Gábor, Képes Géza, Lator László, Papp Árpád és Somlyó György fordításában (például Újgörög líra, 1966; Az újgörög irodalom kistükre, 1971).

Euripidész, Athén fia

Megöregedett a trójai tüzek és Szicília kőbányái között. A parti barlangok tetszettek néki s a tengerár képalkotásai. Az emberek ereit hálónak látta, mit istenek fonnak, és zsákmányul fognak bennünket bennük: és lyuggatta volna e hálót. Mogorva volt, barátja kevés került; és eljött az idő, és széttépték az ebek. (Devecseri Gábor fordításaA bolond gránátalmafa Újgörög költők antológiája, 215. oldal )

Verseskötetek 1931 Strofi – Στροφή, Fordulópont 1932 Sterna – Στέρνα, A ciszterna 1935 Mythistorima – Μυθιστόρημα 1940 Tetradio Gymnasmaton – Τετράδιο Γυμνασμάτων A, Gyakorlófüzet I 1940 Imerologio Katastromatos I – Ημερολόγιο καταστρώματος Α, Fedélzetnapló I 1944 Imerologio Katastromatos II – Ημερολόγιο καταστρώματος Β, Fedélzetnapló II 1947 Kichli – Κίχλη 1955 Imerologio Katastromatos III – Ημερολόγιο καταστρώματος Γ΄, Fedélzetnapló III 1966 Tria Kryfa Poiimata – Τρία κρυφά ποιήματα, Három titkos költemény 1976 Tetradio Gymnasmaton – Τετράδιο Γυμνασμάτων Β Gyakorlófüzet II

Magyarul Fedélzetnapló; ford. Devecseri Gábor et al., vál., utószó Papp Árpád; Európa, Bp., 1980 (Napjaink költészete)

Próza 1965 Antigrafes – fordítások 1974 Dokimes – Δοκιμές Esszék kötet I (1936–1947) 1974 Dokimes – Δοκιμές, Esszék kötet II (1948–1971) 1992 Dokimes – Δοκιμές, Esszék kötet III, (1932–1971) 1974 Exi nyxtes stin Akropoli – Hat éjszaka az Akropoliszon – regény

Naplók Kötet I – 1925. február 16. – 1931. augusztus 17., 1975 Kötet II – 1931. augusztus 24. – 1934. február 12., 1975 Kötet III – 1934. április 16. – 1940. december 14., 1977 Kötet IV – 1941. január 1. – 1941. december 31., 1977 Kötet V – 1945. január 1. – 1951. április 19., 1973 Kötet VI – 1951. április 20. – 1956. augusztus 4., 1986 Politikai napló, Kötet I – 1935. november 25. – 1944. október 7., 1979 Politikai napló, Kötet II – 1945. január 13. – 1952. május 5., 1985

Szeferisz írásait tartalmazó magyar nyelvű antológiák A bolond gránátalmafa. Újgörög költők antológiája, 1984 A világirodalom legszebb versei. XX. század, 1967 Arany lant I-II. Devecseri Gábor művei, 1979 György, 1991 Szerelmes ezüst kalendárium. Háromszázhatvanöt költő háromszázhatvanöt verse, 1967 Verses világjárás. A világirodalom gyöngyszemei, 1971 Az újgörög irodalom kistükre, 1971 Először magyarul. Hat évezred költészetéből, 1971 Ezer arc, egy álarc mögött. Versfordítások, 1987 Lírai világtájak. Válogatott műfordítások, 1967 Metszéspontok. Versek, műfordítások, 1976

Jegyzetek thumb|right|200px|Jorgosz Szeferisz szobra

Források Über Seferis német nyelven (Hozzáférés: 2009. június 24.) Hans-Christian Günther: Giorgos Seferis Ein Dichter der griechischen Gegenwart und Vergangenheit

Kategória:Irodalmi Nobel-díjasok Kategória:Görög költők, írók Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1971-ben elhunyt személyek Kategória:Görög diplomaták