Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.
Események 1443 – Hunyadi János győzelmet arat a törökök felett a szerbiai Nyugati-Morava folyónál. 1507 – Leonardo da Vincit egy gazdag firenzei polgár, Francesco del Giocondo megbízza felesége, Lisa Gerardini lefestésével. A képet ma Mona Lisaként ismerjük. 1527 – I. Ferdinándot, Ausztria főhercegét Magyarország királyává koronázzák Székesfehérváron, ezzel megkezdődik a Habsburg-ház 400 éves uralkodása Magyarországon. 1640 – Megkezdi ülésezését a Hosszú parlament, azon I. Károly király által összehívott angol parlament, amelynek húszéves tevékenységével negyedik szakaszához ér az angol forradalom. Sok történész ettől számítja a történelmi újkor kezdetét. 1777 – Megkezdi működését a Nagyszombatból a budai királyi palotába áthelyezett tudományegyetem, az új tanulmányi rendszer, a Ratio Educationis alapján. 1823 – Bolyai János Temesvárról megírta híres levelét apjának, amelyben az abszolút geometria felfedezéséről tájékoztatta: „a semmiből egy új, más világot teremtettem”. 1825 – Széchenyi István Pozsonyban az országgyűlés kerületi ülésén felajánlja birtokai egy évi jövedelmét a Pesten megalapítandó Magyar Tudományos Akadémia céljára. 1839 – Kitör az első ópiumháború Nagy-Britannia és Kína között. 1853 – La Pazban amerikai filibuszterek kikiáltják az Alsó-Kaliforniai Köztársaságot. 1862 – Indianapolisban dr. Richard Jordan Gatling feltalálja a géppuskát. 1885 – Santander kikötőjében rakodás közben kigyullad és felrobban a 43 tonna robbanóanyagot szállító Cabo Machichaco teherhajó. 590 ember veszti életét. 1892 – Megkezdi működését a világ első automata kapcsolású telefonközpontja. (Chicagótól hatvan kilométerre fekvő La Porte városában). 1903 – Megalakul Gróf Tisza István miniszterelnök kormánya. 1903 – Panama függetlenné válik Kolumbiától. 1911 – Louis Chevrolet és William Durant Detroitban megalapítja a Chevrolet autógyárat. 1915 – Befejeződik a harmadik isonzói csata. 1918 – Padovában fegyverszünetet írnak alá az Osztrák–Magyar Monarchia és az Antant képviselői. 1918 – Befejeződik a Vittorio Venetó-i csata, Triesztet elfoglalja az olasz hadsereg. 1928 – Törökországban az arab írásjeleket felváltják a latin betűs írással. 1944 – A visszavonuló német csapatok Dunaharasztinál felrobbantják a budapesti HÉV Duna-hídját, így megszűnik a vasúti forgalom Pestszenterzsébet és Ráckeve között. A visszavonuló magyar csapatok felrobbantják a ráckevei Árpád-hidat. bélyeg|250px|A harmadik Nagy Imre-kormány felmentése és az első Kádár-kormány kinevezése 1956. november 12-én 1956 – Megalakul a harmadik Nagy Imre-kormány, amely november 12-ig a Magyar Közlöny 1956. évi 93. számának bizonysága szerint hivatalosan is az egyetlen törvényes kormány. (Átalakul Magyarországon a Nemzeti kormány, melynek elnöke és a külügyminiszter Nagy Imre, tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt egyik társalapítója, Kádár János államminiszter is, bekerül a kisgazda B. Szabó István, a parasztpárti Bibó István és Farkas Ferenc, valamint a szociáldemokrata Fischer József, Kelemen Gyula és Kéthly Anna államminiszterek, a honvédelmi miniszter Maléter Pál lesz.) 1956 – A parlamentben megkezdődnek az szovjet csapatkivonásról szóló tárgyalások. Király Bélát választják meg a Nemzetőrség parancsnokának. Szovjet csapatok lezárják az osztrák-magyar határt. A fogságból szabadult Mindszenty József hercegprímás rádióbeszédet mond. Tökölön letartóztatják Maléter Pál honvédelmi minisztert. Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvában megalakítják a magyar ellenkormányt. Josip Broz Tito és Nyikita Szergejevics Hruscsov a Brioni-szigeten megegyeznek a magyar forradalom elleni katonai fellépésről, és új magyar vezető (Kádár) személyéről. Hruscsov tájékoztatja Kádárt a megegyezésről. Zsukov marsall megkapja a felkelők elleni támadási parancsot. (A fentiekből láthatóan a megparancsolt külföldi katonai támadás imperialista invázió.) 1957 – A Szovjetunió felbocsátja a Szputnyik–2-t, fedélzetén az első élőlénnyel, Lajka kutyával. 1959 – Dávid Ben-Gúrión lesz Izrael miniszterelnöke. 1964 – Robert F. Kennedyt New York szenátorává választják. 1970 – Salvador Allende beiktatása Chile elnöki tisztségébe. 1973 – Elindul az amerikai Mariner–10 űrszonda, amely először közelítette meg a Naprendszer legbelső bolygóját, a Merkúrt. 1978 – A Dominikai Közösség függetlenné válik az Egyesült Királyságtól. 1988 – Végleg megszakad a kapcsolat a szovjet Fobosz–1 Marsszondával. 1991 – Szíria megkezdi első közvetlen tárgyalásait Izraellel. 1992 – Bill Clinton lesz az Egyesült Államok 42. elnöke. 1993 – Fodor Gábor kilép a Fideszből, és lemond képviselői mandátumáról. 1996 – Parlamenti és helyhatósági választások Jugoszláviában. Az előbbin a szocialisták győznek, az utóbbin több nagy városban ellenzéki győzelem születik, amelyet az államhatalom nem ismer el. Tömegtüntetések kezdődnek. 2002 – Szaúd-Arábia kormánya megtiltja, hogy területét az amerikai hadsereg bármilyen formában igénybe vegye egy esetleges iraki háború esetén. 2004 – A Magyar Honvédség állományából leszerel az utolsó sorkatona, ezzel megszűnik a sorkatonai szolgálat Magyarországon. 2007 – Musarraf pakisztáni elnök rendkívüli állapot vezet be, miközben felmenti a Legfelsőbb Bíróság elnökét, felfüggeszti az alkotmányt, s beszüntetik a magántévék sugárzását. 2007 – Az észak-iraki kurd regionális kormány bezáratja a Kurd Munkapárttal (PKK) szimpatizáló Kurdisztáni Demokratikus Megoldás Pártja (KDSP) észak-iraki irodáit.
Sportesemények Formula–1 1968 – mexikói nagydíj, Mexikóváros - Győztes: Graham Hill (Lotus Ford) 1985 – ausztrál nagydíj, Adelaide - Győztes: Keke Rosberg (Williams Honda Turbo) 1991 – ausztrál nagydíj, Adelaide - Győztes: Ayrton Senna (McLaren Honda) 2013 – abu-dzabi nagydíj, Yas Marina Circuit - Győztes: Sebastian Vettel (Red Bull-Renault)
Születések 39 – Marcus Annaeus Lucanus római költő († 65) 1500 – Benvenuto Cellini itáliai szobrász, ötvös, éremművész, a manierizmus képviselője († 1571) 1560 – Annibale Carracci bolognai barokk festő († 1609) 1604 – II. Oszmán az Oszmán Birodalom szultánja († 1622) 1605 – Dzsahángír mogul sah a Mogul Birodalom uralkodója († 1627) 1632 – I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem († 1690) 1688 – Ifjabb Buchholtz György magyar iskolaigazgató († 1737) 1749 – Daniel Rutherford skót vegyész († 1819) 1777 – Laval Nugent császári-királyi osztrák tábornagy († 1862) 1793 – Thomas Ender osztrák tájképfestő, akvarellista († 1875) 1801 – Vincenzo Bellini olasz zeneszerző († 1835) 1808 – Egressy Gábor magyar színész, rendező († 1866) 1831 – Ignatius Donnelly (Donelly) amerikai politikus, író, Atlantisz-kutató († 1901) 1837 – Szilády Áron magyar nyelvész, irodalomtörténész, az MTA tagja († 1922) 1842 – Thék Endre magyar bútorműves, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője († 1919) 1846 – Bruck Lajos magyar festőművész († 1910) 1852 – Meidzsi japán császár, akinek az uralkodása (Meidzsi-restauráció) Japán radikális politikai és szociális átalakulását jelentette († 1912) 1879 – Mérő József magyar püspöki titkár, levéltáros, vármegyei tisztviselő († 1963) 1898 – Heinrich Tibor magyar jégkorongozó, vitorlázó († 1953) 1899 – Seress Rezső magyar zeneszerző, zongorista († 1968) 1901 – III. Lipót, Belgium negyedik királya († 1983) 1901 – André Malraux francia író, kalandor, politikus, miniszter († 1976) 1907 – Kessler Hubert magyar mérnök, hidrológus, barlangkutató († 1994) 1909 – Hepp Ferenc magyar sportvezető, pszichológus, testnevelőtanár († 1980) 1912 – Alfredo Stroessner (Strössner, Strößner) tábornok, 1954–1989-ig Paraguay elnök-diktátora († 2006) 1913 – Rökk Marika magyar színész, táncosnő, operett-primadonna († 2004) 1914 – Vértes László magyar régész, a vértesszőlősi előember feltárója († 1968) 1921 – Charles Bronson (er. Buchinsky) amerikai filmszínész († 2003) 1923 – Samu István dr. magyar orvos, ideg- és elmegyógyász († 2019) 1924 – Köteles Erzsébet olimpiai bajnok magyar tornásznő († 2019) 1926 – Valdas Adamkus Litvánia köztársasági elnöke 1927 – Zbigniew Cybulski lengyel színész († 1967) 1930 – Száraz György Kossuth- és József Attila-díjas magyar esszé- és színműíró († 1987) 1931 – Monica Vitti olasz színésznő († 2022) 1933 – Jeremy Brett angol színész († 1995) 1933 – Marsall László Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, drámaíró († 2013) 1934 – Cságoly Klára Munkácsy-díjas magyar textiltervező iparművész († 1983) 1936 Buda Ferenc, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító (*1936) Marosi Paula olimpiai bajnok magyar vívó († 2022) 1938 – Marik Péter Jászai Mari-díjas magyar színész († 2016) 1945 – Gerd Müller német válogatott labdarúgó, egyike minden idők legjobb csatárjainak († 2021) 1946 – Döbrentei Kornél magyar költő, író, újságíró 1946 – Tom Savini, amerikai színész, rendező és maszkmester 1947 – Bencze Ilona Jászai Mari-díjas magyar színésznő 1948 – Helmuth Koinigg osztrák autóversenyző († 1974) 1948 – Lulu az 1960-as évek skót énekesnője. 1949 – Larry Holmes amerikai nehézsúlyú profi ökölvívó világbajnok 1952 – David Ho tajvani születésű amerikai virológus, a HIV vírusnak (az AIDS kórokozójának) felfedezője 1954 – Adam Ant angol popzenész 1954 – Anthony Kemp brit színész 1957 – Dolph Lundgren (eredetileg Hans Lundgren svéd származású akciófilmes színész, filmrendező 1959 – Timothy Patrick Murphy amerikai színész († 1988) 1960 – William Monahan amerikai forgatókönyvíró 1962 – Bagó Bertalan Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező 1965 Michelle Fischbach amerikai politikus és ügyész Merab Ninidze grúz színész 1973 – Mick Thomson amerikai zenész, a Slipknot együttes gitárosa 1977 – Aria Giovanni (er. Cindy Renée Volk) amerikai pornószínésznő, fotomodell 1979 – Pablo Aimar argentin labdarúgó 1982 – Jevgenyij Viktorovics Pljuscsenko orosz többszörös olimpiai bajnok műkorcsolyázó 1982 – Alekszandr Szvitov orosz jégkorongozó 1982 – Farkas Gergő magyar színész 1988 – Angus McLaren ausztrál színész
Halálozások 361 – II. Constantius római császár (* 317) 644 – I. Omár kalifa (* 581 körül) 1513 – Olmützi Ágoston csehországi alkancellár, humanista (* 1467) 1793 – Olympe de Gouges (születési neve: Marie Gouze) francia irodalmárnő, drámaíró, női jogharcos, a Francia forradalom alatt politikus és polémista, akit kivégeztek (* 1748) 1874 – Szaitz Antal magyar római katolikus plébános (* 1799) 1878 – Medve Imre, magyar festő és író (* 1818) 1884 – Lónyay Menyhért magyar politikus, miniszterelnök, publicista, az MTA tagja, elnöke (* 1822) 1914 – Georg Trakl osztrák expresszionista költő, író (* 1887) 1936 – Kosztolányi Dezső magyar író, költő, műfordító, újságíró (* 1885) 1949 – Solomon R. Guggenheim amerikai műgyűjtő, a róla elnevezett múzeum alapítója (* 1861) 1954 – Henri Matisse francia festőművész, a „vadak” („les fauves”) stílusirány képviselője (* 1869) 1961 – Kuffner Raoul magyar üzletember, Tamara de Łempicka emigráns lengyel festő férje (* 1886) 1978 – Tevan Margit Munkácsy-díjas magyar ötvös, kiváló művész (* 1901) 1992 – Csákányi László Jászai Mari-díjas magyar színész, kiváló művész (* 1921) 1999 – Ian Bannen skót színész (* 1928) 2001 – Sir Ernst Gombrich Angliában élő osztrák művészettörténész (* 1909) 2003 – Benkő Márta magyar színésznő (* 1947) 2003 – Szemes Marianne Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, az első nő, aki filmrendezői diplomát kapott Magyarországon (* 1924) 2015 – Fenyvesi Csaba háromszoros olimpiai bajnok magyar vívó, orvos (* 1943) 2020 – Jan Bouzek cseh régészprofesszor, ókortörténész. (* 1935) 2024 – Quincy Jones amerikai zenei producer, televíziós producer, karmester, zeneszerző és trombitás többszörös Grammy-díjas (* 1933)
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
A bioszféra-rezervátumok nemzetközi napja Dominikai Közösség: Függetlenség napja Moldova nemzeti ünnepe Mikronéziai Szövetségi Államok: Függetlenség Napja