bélyegkép|270px| Holub József 1938-1952 között a Pécsi Egyetemen tanított.
Holub József (Alsókubin, 1885. április 4. – Pécs, 1962. március 28.) történész, jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1923, rendes 1945–49).
Élete Szülei, Holub JánosHolub József apai és anyai ági nagyszülei: Holub Gáspár, Stukner Mária, Bavorszky József és Radlinszky Hermine voltak. Holub János, az apa Szekszárdon hunyt el (Lipótvár, 1853. január 16. – Szekszárd, 1931. szeptember 14. Temetés: szeptember 16. Szekszárd, Felsővárosi Temető). polgári iskolai igazgató és Bavorszky HermineAnyjának csak születési adata ismert: Turdos, Árva vármegye, 1862. december 21. voltak. Apja, Holub János polgári iskolai tanárként Szekszárdon kapott munkát, és a család ott telepedett le. 1903-ban ott is érettségizett, jeles eredménnyel. A Budapesti Tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári oklevelét 1908-ban szerezte.
Zala vármegye vezetői 1869-ben pályázatot írtak ki a megye múltjának feldolgozására. Jelentkező híján neves szakértőket kerestek meg a feladatra, végül is Holub József elfogadta a felkérést, és 1909-ben – negyven évvel az első kiírás után – hozzáfogott a hatalmas vállalkozáshoz. Ötvenöt állami és magánlevéltár több mint százezer oklevelét nézte át zalai vonatkozásokat kutatva, míg elkészült Zala vármegye középkori történetéről írt monográfiája (Zala megye története a középkorban, 1929), amely a magyarországi helytörténetírás klasszikusává vált.
1910-ben művelődéstörténetből bölcsészdoktori szigorlatot tett. 1909–1923 között a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárának őre volt egyre magasabb beosztásokban. 1920-ban a budapesti egyetemen az államtudományi doktori oklevelet is megszerezte, továbbá diplomatikából magántanárságot nyert. Tagja lett a Szent István Akadémiának. 1923-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar történeti tanszék rendkívüli tanárának nevezték ki, 1924-ben rendes tanárrá minősítették. 1929–1930-ban bölcsészkari dékánként működött. 1914–1923 között Áldásy Antal és Holub József a Turul folyóirat szerkesztője volt.
1938-ban meghívást kapott az állam- és jogtudományi kar magyar alkotmány- és jogtörténeti tanszékére, 1949-től általános jogtörténetet tanított itt. 1943–1944 folyamán a jogi kar dékánja volt. 1944–1945-ben az egyetem rektori tisztét töltötte be. 1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, „tanácskozó taggá” fokozták le. 1952-ben méltatlanul nyugdíjazták.
A Magyar Tudományos Akadémia 1989-ben rehabilitálta.
Családja Felesége: legenyei Bodnár Mária, legenyei Bodnár IstvánBodnár István, legenyei (Dabolc, Ugocsa vm., 1863. december 23. – Szekszárd, 1945. november 10. Temetés: november 13. Szekszárd, Alsóvárosi Temető) író, irodalomtörténész, helytörténész leánya. Gyermekei: Legenyei (Holub) József (Budapest, 1915. március 28. – Pécs, 1967. szeptember 24. Temetés: szeptember 29. Pécs) színész, a Magyar Rádió főtitkára és Tamási Mihályné Holub Veronika.
Fontosabb publikációi Istvánffy Miklós históriája hadtörténelmi szempontból. Egyetemi doktori értekezés is. (Művelődéstörténeti értekezések. 35. Szekszárd, 1909) A kisasszonyfalvi Istvánffy család. (Turul, 1909) A tolnai reformáció történetének vázlata (Tolnavármegye és a közérdek. Szekszárd, 1911 és külön: Szekszárd, 1911) Istvánffy Pál. In: Pintér J. (szerk.): Dolgozatok Békefi Remig egyetemi tanári működésének emlékére. Bp., 1912. 222–237. Az életkor szerepe középkori jogunkban és az „időlátott levelek”. Századok, 1921. 32–76., 212–235. A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Fejérpataky emlékkönyv. Budapest, 1917. 186-211. o. A leánynegyedről. Turul, 1928, 106–115. o. Zala megye története (Pécs, 1929) Néhány kérdés a leánynegyed köréből. (Budapest, 1936) A magyar alkotmánytörténelem vázlata (I. Pécs, 1944, II. Pécs, 1947) La représentation politique en Hongrie au moyen âge (Louvain-Paris, 1958) La formation des deux Chambres de l'assemblée nationale hongroise (Louvain-Paris, 1961) Elkészítette Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Hungaricis libri XXXIV. c. munkájának kritikai kiadását (kéziratban az MTA könyvtárában). Általános jogtörténelem. Pécs, 1950
Egyetemi tisztségei 1923–1938 Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Magyar Történelmi Intézetigazgató 1928–1935 Erzsébet Tudományegyetem Könyvtár, mb. igazgató 1929–1930 Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékán 1932–1934 Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar I. sz. Klasszika-Filológiai Intézet, mb. igazgató 1934–1935 Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Világtörténeti Intézet, mb. igazgató 1938–1950 Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmány- és Jogtörténeti Tanszékvezető 1942–1947 Erzsébet Kollégium, igazgató 1943–1944 Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar, dékán 1944–1945 Erzsébet Tudományegyetem, rektor 1946–1950 Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar Egyházjogi Tanszékvezető 1950–1952 Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmány- és Jogtörténeti Tanszékvezető
Tudományos társaságok Magyar Történelem Társulat Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság Magyar Külügyi Társaság Országos Felsőoktatási Tanács Sociéte d'Histoire du Droit
Emlékezete Pécsett élt és tevékenykedett, a helyi Központi Temetőben nyugszik. Parcella, Szakasz, Sor, Sír: R, N/A, VI, 1. Pécsi Köztemető sírhelykeresés Holub József dr. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Róla nevezték el a zalaegerszegi Holub József utcát, ahol születésének 125. évfordulóján emléktábláját is elhelyezték (Farkas Ferenc alkotása, a páterdombi Kinizsi utca–Holub József utca sarkán lévő épületen, 2010. március 31-én). Szakmai hagyatékát – köztük a több kötetesre tervezett Zala megye története című monográfia kéziratát és céduláit – a Zala Megyei Levéltár őrzi. A Magyar Levéltárosok Egyesülete az 1997. évi szakmai konferenciát Holub József munkásságának szentelte. Holub József szobra és életrajza címmel a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet (Dunaszerdahely. Csemadok) 2019. szeptember 5-én megemlékezést írt róla.
Jegyzetek
Források
Holub József. Halotti értesítő. Kajtár István: Holub József 1885–1962. Magyar Jogtudósok II. Szerk. Hamza Gábor. Budapest, 2001, 121–128. o. Szabó Pál: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága (Pécs, 1940) Komjáthy Miklós: Holub József (Levéltári Közlemények 1962/2.) Holub József. Pécsi Egyetemi Almanach. (1367–1999).
Szeberényi Gábor 2014: A levéltárnok és "tanítványa" - Historiográfiai háttérrajz Tagányi Károly és Holub József történetírásának összefüggéséhez. In: Csóka-Jaksa Helga - Schmelczer-Pohánka Éva - Szeberényi Gábor (szerk.): Pedagógia - oktatás - könyvtár - Ünnepi tanulmányok F. Dárdai Ágnes tiszteletére. Pécs, 453-472.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar jogtörténészek Kategória:Magyar rektorok Kategória:Pécsi jogászok Kategória:Pécsi tudósok Kategória:Pécsi egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1962-ben elhunyt személyek