Ausztrália (), hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába. Északról Pápua Új-Guinea, Indonézia és Kelet-Timor, északkelet felől a Salamon-szigetek és Vanuatu, délkelet felől pedig Új-Zéland határolja tengeren. Fővárosa Canberra, és legnagyobb városa Melbourne. Földünk hatodik legnagyobb területű országa és az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, emellett Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa is. Az Egyenlítőtől délre, a 10. és a 40. szélességi kör között található.

A kontinens 1606-os holland hajósok által történt felfedezését követően 1770-ben keleti felét az angolok követelték és elkezdték betelepíteni ide az elítélteket, hogy velük kolonizálják Új-Dél-Wales területét 1788. január 26-át követően. Népessége fokozatosan emelkedett évtizedeken keresztül és az 1850-es évekre a kontinens nagy részét felfedezték és további öt önkormányzattal rendelkező királyi külbirtokot hoztak létre. 1901. január elsején a gyarmatok szövetségre léptek egymással és megalakították az Ausztrál Államközösséget. Ausztrália ettől fogva stabil liberális demokrácián alapuló politikai rendszert épített ki, amelyben szövetségi parlamentáris rendszer működik az alkotmányos monarchia államformájának keretein belül önálló rendelkezési joggal bíró tagállamai és területei felett. Az ország 24 millió lakosának jelentős része városlakó, amely főleg a délkeleti partvidék közelében összpontosul.

Ausztráliának van a tizenharmadik legnagyobb méretű gazdasága és a tizenegyedik legmagasabb egy főre jutó nominális (bruttó) GDP értéke a világon (IMF).Data refer mostly to the year 2014. World Economic Outlook Database-April 2015 , Nemzetközi Valutaalap. Accessed on 25 April 2015. Az emberi fejlettségi index alapján a harmadik helyet foglalja el a világ országai között; az országot hagyományosan a legmagasabbak közé rangsorolják az életminőség, az egészségügy, az oktatás, a gazdaság- és a polgárok szabadsága, valamint a politikai jogok tekintetében is. Ausztrália az ENSZ, a G20-ak, a Nemzetközösség, az ANZUS, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Kereskedelmi Világszervezet, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés és a Csendes-óceáni Fórum tagja.

Az ország nevének eredete Az ország neve a latin Terra Australis ("déli föld") elnevezésből ered, melyet a déli félteke korábban fel nem fedezett, csak feltételezett szárazföldi területeire használtak."Australia" – Online Etymology Dictionary. Retrieved 28 October 2015. Az Australia kifejezés legkorábban feljegyzett felbukkanása angol nyelven 1625-ben tűnt fel az "A note of Australia del Espíritu Santo" című jegyzetben, melynek szerzője Sir Richard Hakluyt, melyet Samuel Purchas jelentetett meg Hakluytus Posthumus című művében, ami az eredeti spanyol elnevezés "Austrialia del Espíritu Santo" (A Szentlélek déli földje) anglicizált megfelelője."He named it Austrialia del Espiritu Santo and claimed it for Spain" The Spanish quest for Terra Australis | State Library of New South Wales Page 1."A note on 'Austrialia' or 'Australia' Rupert Gerritsen – Journal of The Australian and New Zealand Map Society Inc.- The Globe, Number 72, 2013" Posesion en nombre de Su Magestad (Archivo del Museo Naval, Madrid, MS 951) Page 3.Purchas, vol. iv, pp. 1422–32, 1625. This appears to be variation of the original Spanish "Austrialia" . A copy at the Library of Congress can be read online . A holland melléknévi alakú Australische szót 1638-ban egy könyvben használták először Jakartában, hogy ezzel az elnevezéssel utaljanak az újonnan felfedezett déli földterületre. 1824-ben, az Admiralitás beleegyezett, hogy a kontinens megnevezése hivatalosan is Australia, magyarul Ausztrália legyen.

A szárazföld felfedezése után a kontinenst elnevezték Ausztráliának. A kontinens neve a brit gyarmati idők után, a függetlenedő domínium korában az itt létesülő politikai alakulatra is átment, ami értelmezési problémákhoz vezet, mivel az állam a teljes földrészt nem foglalja magába, a kontinenshez tartozik még Új-Guinea szigete és lemeztektonikailag Új-Zéland egy része is.

A név hasonlósága miatt még ma is gyakran megesik, hogy összekeverik Ausztria és Ausztrália nevét. Ez különösen olyan nyelvterületeken jellemző, ahol a két földrajzi név alakja hasonló (magyar, francia, szláv, angol nyelvterület). Németül viszont Ausztriát Österreich-nak, míg Ausztráliát Australien-nek nevezik. Ausztria neve egy helytelen latinosítás nyomán alakult ki az Ostarrîchi ónémet szóból, amely viszont keleti területet jelent. Az ausztrál szó viszont a déli féltekére utal.

Földrajz

Általános jellemzői

thumb|Ausztrália domborzati térképe Ausztrália szárazföldi területe km², amely az Ausztrál–Indiai-lemezen fekszik. Földjét az nyugatról az Indiai- és kelet felől a Csendes-óceán határolják. Ázsiától az Arafura- és a Timor-tengerek választják el, valamint a Korall-tenger, ami Queensland partvidéke mentén húzódik. A Tasman-tenger Ausztrália és Új-Zéland között található. A világ legkisebb kontinense, "Most people recognize seven continents—Asia, Africa, North America, South America, Antarctica, Europe, and Australia, from largest to smallest—although sometimes Europe and Asia are considered a single continent, Eurasia." ugyanakkor a hatodik legnagyobb ország a világon területét tekintve. "Smallest continent and sixth largest country (in area) on Earth, lying between the Pacific and Indian oceans." Ausztráliára mérete és elszigeteltsége miatt gyakran csak a „szigetszerű kontinens” néven hivatkoznak, "Being surrounded by ocean, Australia often is referred to as an island continent. As a continental landmass it is significantly larger than the many thousands of fringing islands ..." egyesek „a világ legnagyobb szigetének” nevezik (bár az hivatalosan Grönland). "Mainland Australia, with an area of 7.69 million square kilometres, is the Earth's largest island but smallest continent." Partvonala kilométer, tengeri gazdasági területe négyzetkilométer. Az Antarktiszon övé az ausztrál antarktiszi terület. Szárazföldi területe a déli szélesség 9. foka és 44. foka, a keleti hosszúság 112. foka és 147. foka között terül el.

A Nagy-korallzátony, a világ legnagyobb korallépítménye, az északkeleti partvidékhez közel húzódik mintegy 1900 kilométer hosszan. A Mount Augustus, a világ legnagyobb monolitja, Nyugat-Ausztráliában áll. A 2228 méter magas Mount Kosciuszko a Nagy-Vízválasztó-hegységben a kontinens legmagasabb pontja. thumb|left|Az Ayers Rock (Uluru)

Tájegységei változatosak az északkeleti trópusi esőerdőktől a délnyugaton, délkeleten és keleten húzódó hegyláncokon át a középső területek sivatagaiig. Ez a leglaposabb kontinens, a világ legrégebbi és legkevésbé termékeny talajával. "Well, Australia has by far the world's least fertile soils". Az ausztrál sivatagi, félsivatagi területek köznapi megnevezése az outback, amely a földterület jelentős részét magában foglalja. Ez a legszárazabb lakott kontinens, ahol az éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 500 milliméter. A népsűrűség mindössze 2,8 fő/négyzetkilométer, ami az egyik legalacsonyabb a világon, miután a népesség egy jelentős része a mérsékelt éghajlatú délkeleti partvidéken él, a legtöbb település is itt található.

Kelet-Ausztráliát a Nagy-vízválasztó-hegység jellemzi leginkább, amely Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria államok partvidékével párhuzamosan fut. Az elnevezés azonban nem egészen pontos, mivel a hegység egyes részei alacsony kiemelkedésekből állnak és a fennsíkok is jellemzően nem magasabbak 1600 méternél. A Kelet-ausztrál mérsékelt égövi erdőségek és a Brigalow füves puszták sávja a partvidék és a hegység között húzódnak, míg a vízválasztó hegység szárazföld felé eső részén nagy kiterjedésű füves puszta található.

A kontinens északnyugati sarkában homokkő, sziklák és völgyek húzódnak meg Kimberleynél, és ettől délebbre Pilbara területén. A szárazföld belseje felé és egyre délebbre húzódva végeláthatatlan füves pusztaságok húzódnak: az Ord Victoria-síkság és a Nyugat-ausztráliai Mulga-bozótos. Kiemelkedések még a középső vidéken és délkeleten az Ayers Rock (Uluru néven is ismert), a híres homokkő monolit, a szárazföld belsejét pedig sivatagok foglalják el, mint például a Simpson-, a Tirari-Sturt-kősivatag, a Gibson-, a Great Sandy-Tanami-, valamint a Nagy-Viktória-sivatagok, valamint a közismert Nullarbor-síkság a déli partvidéken.

Legészakibb pontja a trópusi esőerdőkkel borított York-félsziget. A Top End és Gulf Country látképét trópusi éghajlat miatt megfelelő élőhelyet találó erdőségek, árterek, füves puszták, esőerdők és sivatagok uralják.

bélyegkép|jobbra|220px|Műholdkép Ausztráliáról

Legészakibb pontja a York-fok (déli szélesség 10°41`), legdélibb pontja pedig a Bass-szorosba nyúló kiszögellés a Wilson-fok (déli szélesség 39°8`); ezek mintegy 3180 km-re vannak egymástól. A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) a Byron-fokig (keleti hosszúság 153°9`), mintegy 4000 km. Jelentősebb félszigetei a York-félsziget (északon), az Arnhem-föld (északon) és a Yorke-félsziget (Adelaide-nél) Jelentősebb tengeröblei a Carpentaria-öböl (északon), a Spencer-öböl, a Szent Vince-öböl (Adelaide-nél) és a Port Phillip-öböl (Melbourne-nél) Jelentősebb szigetei: Tasmania, Fraser-sziget, Lord Howe-sziget, Melville-sziget, Groote Eylandt és a Wellesley-szigetek, Dirk Hartog-sziget, Kangaroo-sziget, Furneaux-szigetek, Király-sziget (délen)

Domborzat thumb|A Pinnacles-sivatag sziklaformái Nyugat-Ausztráliában

A kontinens átlagosan 300 m-rel emelkedik a tenger szintje fölé, teljes területének mindössze 6%-a van 610 m-nél magasabban.

Területének 85%-át az úgynevezett Outback, vagy magyarra lefordítva a "hátország" alkotja, amelyet a világ egyik legősibb tája foglalja el. Vörös sziklák, vörös por, okkerszínű síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik a végeláthatatlan sivatagi tájat.

Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható: délen és délkeleten: tengerparti síkság és a Nagy-Vízválasztó-hegység Itt található a kontinens legmagasabb csúcsa, a 2228 m magas Mount Kosciuszko az Ausztrál Alpokban, továbbá az ország mély folyói és vulkanikus képződményei.

Az átlagosan 65 km széles, alacsony parti síkság keleten, délkeleten és délnyugaton övezi a kontinenst. Ez Ausztrália legsűrűbben lakott része.

A parti sík területeket a szárazföld belsejétől az átlagosan 1220 m magas Nagy-Vízválasztó-hegység választja el. Ez északról, a York-félsziget végén található York-foktól (Cape York) indul, és a keleti parttal párhuzamosan, 3000 km hosszan – a délkeleten lévő Victoria államig húzódik.

középen: Belső-ausztráliai-medence Elkülönülő részei északon a Carpentaria-öböl síksága, délen a Murray-Darling-alföld és nyugaton az Eyre-tó térsége.

nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el. Legnagyobb részét bokros sztyepp fedi, peremén helyezkednek el Ausztrália legnagyobb sivatagjai; a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Viktória-sivatag és a fátlan Nullarbor-síkság, valamint a Föld legősibb sziklái. A fennsíkot elszórtan kisebb hegyek, mint például a Macdonell-hegység és az Uluru bontják meg.

Időzónák thumb|Időzónák Ausztráliában

A kontinentális Ausztráliában három fő időzónát használnak:

Nyugat-Ausztrália (AWST = UTC+8) (Perth) Északi terület és Dél-Ausztrália (ACST = UTC+9,5) (Alice Springs) Queensland, Új-Dél-Wales, Victoria és Tasmania (télen AEST = UTC+10; Queensland kivételével nyáron AEDT = UTC+11) (Canberra)

Érdekességek: Ausztrália alábbi államai használnak nyári időszámítást: Ausztráliai fővárosi terület, Dél-Ausztrália, Új-Dél-Wales, Tasmania és Victoria.