A héber igeragozás a héber nyelv és nyelvtan lelke. Első látásra bonyolultnak tetsző táblázatai mögött rend és tiszta matematikai pontosságú rendszer húzódik. Ragozása rendkívül szabályos, eltérések és kivételek (a klasszikusban) szinte nincsenek, ragjai állandóak, kivétel nélkül mindig jól láthatóak, az indoeurópai nyelvekből (elsősorban az ógörögből) ismert bonyolult összevonásokat és hangzóváltozásokat nem ismeri.
Alapfogalmak A héber igeragozásban az alábbi alapfogalmakat használjuk: igegyök – Az ige 3 alapmássalhangzója, magánhangzók, képzők és ragok nélkül. igecsoport / igetípus – Az igegyököknek bizonyos bennük található mássalhangzóik alapján nagyobb kategóriákba való sorolása. vokalizáció – igealak – igerag – Az ige személyét, számát és nemét meghatározó elemek. Az előrag (prefixum) az igegyök és a törzsképző elem elé járul; az utó- vagy végrag (suffixum) közvetlenül az igegyök végére kerül. igetörzs – A héber igeképzés speciális, külön-külön meghatározott jelentéskörrel bíró csoportjai. törzsképző elem – Az egyes igetörzsek képzési módja. Ez lehet elő- vagy belső rag (infixum), valamint egyéb képzési elem (például kettőzés). Ugyancsak a törzsképző elemek közé tartoznak az egyes törzsek meghatározott magánhangzói.
Az ige gyöke Nagyon kevés kivételtől eltekintve valamennyi héber ige egy három betűs gyökből és az elé-, mögé- vagy beléírt ragokból áll. Miután az igét elöl és néha belül is ragozzuk, szótári meghatározása (a gyök azonosítása) a ragozás átfogó ismerete nélkül csak ritkán lehetséges. A héber igeragozás azonban rendkívül logikus, matematikai jellegű, fix ragokkal dolgozik. Az eltérések elsősorban hangtani jellegűek.
Az igék a gyökben található mássalhangzóik szerint nagyobb formai egységekbe rendeződnek (például מָצָא mácáʾ : vég-álefes igék, גָּלָה gálá: vég-hés igék). Az egyes csoportokba sorolt valamennyi ige ragozása egyforma (egy példaige ismerete elegendő a többi ismeretéhez).
A hébernek, mint az összes sémi nyelvnek sajátossága az úgynevezett igetörzsek megléte. Ez az európai nyelvekben nem létező kategória azt jelenti, hogy az adott igét***
Az alapgyökhöz képest valamennyi igetörzsnek egy jól körülírható jelentéstartalma van, ami, ha az ige ebbe „belekerül” (azaz abban az igetörzsben ragozzuk) plusz jelentéstartalmakat vesz fel: a מלך m-l-k gyök a qal törzsben מָלַךְ málach uralkodott, a hifilben הִמְלִיךְ himlích királlyá tett, a hitpaélban הִתְמַלֵּךְ hitmalléch királlyá tette magát. Látható, hogy a gyökbetűk mindenütt megmaradnak. Valamennyi törzsnek saját képzése van.
Az alaptörzsben (qal) összesen 11 igealak található, ezeket lásd lejjebb. Az igealakok száma a többi törzsben ennél kevesebb. Bár ez elsőre soknak tűnik, valójában csak két főalakról (perfektum és imperfektum) és azok származékairól, valamint két igenévről (particípium és infinitívusz) van csak szó.
Igeragok A héber igeragozást a számunkra megszokottól eltérően „fordítva”, azaz a harmadik személy hímnemtől kezdjük, egyben ez a szó (gyök) ragtalan szótári alakja is (qal. pf. s/3m). A sorrendet megfordítani nem tanácsos, mert később komoly gondok adódhatnak belőle.
A héber ige ragjai Perfektum – végragokImperfektumelőragok alapó-sE/3h– -יְ jə-E/3nה ָ- -`á~-תְּtə-E/2hתָּ- `-táוֹתָ- -`ótá-תְּ tə-E/2nתְּ- -`tוֹת- -`ótתְּ- -ִ י tə- -`íE/1תִּי- `-tíוֹתִי- -`ótí-אֲ ʾă -T/3hוּ- -`ú~ יְ- -וּ jə- -`úT/3n תְּ- -נָה t- ` -náT/2hתֶּם- -`temוֹתֶם- -`ótemתְּ- -וּ tə- -`úT/2nתֶּן- -`tenוֹתֶן- -`ótenתְּ- -נָה tə- ` -náT/1נוּ- `-nú~ -נְ nə-
A ragozás teljesen szabályos és mechanikus, a ragok száma csekély, kivételek és variációk nincsenek. Az igeragoknak csak két fajtája van: a perfektumi és az imperfektumi. A ragok sohasem változnak (a dáges természetesen kieshet belőlük magánhangzó előtt), ezért a héber ige mindig jól felismerhető és szám, személy és nem alapján azonosítható. Minden más rag névszói, akkor is, ha az igéhez járul.
A perfektum magánhangzói állandóak, az ó kötőhangzóval bővülő sorozat csak bizonyos gyenge igetörzsekben fordul elő. Az alapragoknál a 3. személyek, valamint a T/2 ragjai mindig hangsúlyosak, a többiek sohasem. Az ó-sorosnál az ó hangsúlyos.
Az imperfektumot előragos vagy prefixumos ragozásnak nevezzük (szemben a perfektummal, mely végragos vagy szuffixumos), mivel a személyragok a gyök elé járulnak. A végére kerülő ragok magánhangzói mindig állandóak.
Az előragok alaphelyzetben svá-val állnak, a szó eleji svára vonatkozó hangtörvények miatt azonban ez a svá a gyök első magánhangzójával kapcsolódva átalakulhat és az előrag alatt megjelenhet az összes magánhangzó (az E/3h előragja tehát lehet jə-, ja-, já, je-, jé-, jo- jó-, ju-, jú- is). Az E/1 álefe alatt egyszerű helyett mindig összetett svá (hátéf-hangzó) áll, a többi alatt azonban sohasem. A prefixum pontozása aszerint változik, hogy melyik igetípus melyik igetörzséhez kapcsolódik, az egyes törzseken és típusokon belül azonban a vokalizáció mindig állandó (azaz egy példaige ismeretében az adott törzs és csoport összes többi igéje is elragozható).
A végragok a többes nőnem -ná-ja kivételével mindig hangsúlyosak. Az E/3 nőnem és E/2 hímnem azonos, a szövegkörnyezetből derül ki, melyikről van szó, ugyanígy azonosak a többes nőnemű (T/3n, T/2n) alakok is.
Igealakok Az egyes törzseken belül a héberben a következő igealakok vannak (zárójelben a szótárakban és nyelvtanokban található latin elnevezések és rövidítéseik):
A) Ragozott igealakok: (verbum finitum) perfektum (perfectum, perf. pf.) – múlt fordító vávos perfektum (vav consecutivum perfectum, v.cons.pf.) – csak klasszikusban: jelen/jövő imperfektum (imperfectum, imperf, impf., imp.) – jelen/jövő (modern: jövő) fordító vávos imperfektum (vav consecutivum imperfectum, v.cons.impf.) – csak klasszikusban: múlt jusszívusz v. parancsolómód (jussivus, juss.) – 3. és 2. személyű felszólítás; 2. személyű tiltás; a váv cons. impf. alapja kohortatívusz v. buzdítómód (cohortativus, coh.) –1. személyű felszólítás vagy nyomaték imperatívusz v. felszólítómód (imperatívusz, imperat., impt.) – 2. személyű pozitív felszólítás (nem tiltunk vele) imperatívusz energicus v. nyomatékos imperatívusz (imperativus energicus, impt. en.) – E/2h nyomatékos felszólítása
B) Névszói igealakok: (verbum infinitum) aktív particípium (participium activum, part. act., pt. a.) – idővonatkozás nélküli folyamatos alak (modern: jelen) passzív particípium (participium passivum, part. pass., pt. p.) infinitívusz abszolútusz (infinitivus absolutus, inf. abs., inf. a.) – perfektum és imperfektum mellett nyomaték; önállóan kategorikus felszólítás infinitívusz konstruktusz (infinitivus constructus, inf. constr., inf. c.) – határozói szerkezetek alapja
Fentiek közül csak a perfektum és az imperfektum, valamint származékai minősülnek igének, azaz csak őket látjuk el igeraggal, az igenevek ragozása névszói. Az A) csoportban lévő sok igealak mögött valójában két főalak – a perfektum és az imperfektum – húzódik meg, a többiek csak ezek származékai. E származékoknak nincs önálló ragozása, mindenben megegyeznek a főalakokéval.
A héber ige alapalakjai a hét igetörzsben qalnifalpiélpualhitpaélhifílhofalragozott igealakokpf.קָדַשׁקָדֵשׁקָדֹשׁqádasqádésqádósנִקְדַּשׁniqdasקִדֵּשׁקִדֶּשׁקִדַּשׁqiddésqiddesqiddasקֻדַּשׁquddasהִתְקַדֵּשׁhitqaddésהִקְדִּישׁhiqdísהָקְדַּשׁhoqdasv. pf.~וְvə-~וְvə-~וְvə-~וְvə-~וְvə-~וְvə-~וְvə-impf.יִקְדֹּשׁיִקְדַּשׁjiqdósjiqdasיִקָּדֵשׁjiqqádésיְקַדֵּשׁjəqaddésיְקֻדַּשׁjəquddasיִתְקַדֵּשׁjitqaddésיַקְדִּישׁjaqdísיָקְדַּשׁjoqdasv.impf.~וַיִּvajji-~וַיִּvajji-~וַיְּvajjə-~וַיְּvajjə-~וַיִּתְvajjit-~וַיַּvajja-~וַיָּvajjo-juss.= impf.= impf.= impf.= impf.= impf.יַקדֵּשׁjaqdés= impf.koh.'||||''||||''||||''|- |impt.||קְדֹשׁ||qədós||הִקָּדֵשׁ||hiqqádés||קַדֵּשׁ||qaddés||קֻדַּשׁ||quddas||הִתְקַדֵּשׁ||hitqaddés||הַקְדֵּשׁ||haqdés||הָקְדֵּשׁ||hoqdas |- |i. en.||||''||||''||||''||||'névszói igealakokpt. a.קֹדֵשׁqódés–מְקַדֵּשׁməqaddés–מִתְקַדֵּשׁmitqaddésמַקְדִּישׁmaqdís–pt. p.קָדוּשׁqádúsנִקְדָּשׁniqdás–מְקֻדָּשׁməquddás––מָקְדָּשׁmoqdásinf. a.קָדוֹשׁqádósנִקְדֹּשׁniqdósקַדֵּשׁקַדֹּשׁqaddésqaddósקֻדַּשׁquddasהִתְקַדֵּשׁhitqaddésהַקְדֵּשׁhaqdésהָקְדֵּשׁhoqdasinf. c.קְדֹשׁקְדַשׁqədósqədasהִקָּדֵשׁhiqqádésקַדֵּשׁqaddésקֻדַּשׁquddasהִתְקַדֵּשׁhitqaddésהַקְדֵּשׁhaqdésהָקְדֵּשׁhoqdas
Igetörzsek A héberben 7 fő igetörzset találunk, mellettük pedig körülbelül még egyszer ennyi variánst és néhány kevésbé használtat. Az igetörzsek egyszerű – intenzív – kauzatív (műveltető) hármas csoportba, ezeken belül pedig aktív – passzív – reflexív (visszaható) hármasba rendeződnek, ez a rendszer azonban a héberben nem teljes és a sémi nyelvek közül itt a legegyszerűbb. A hét igetörzs Egyszerű törzsek Intenzív törzsek Kauzatív törzsekaktív: Qal (קַל)קָדַשׁ qádas Piél (פִּעֵל)קִדֵּשׁ qiddés Hifíl (הִפְעִיל)הִקְדִּישׁ hiqdíspasszív: Qal passzívum*קֻדַּשׁ *quddasNifal (נִפְעַל)נִקְדַּשׁ niqdas Pual (פֻּעַל)קֻדַּשׁ quddas Hofal (הָפְעַל)הָקְדַּשׁ hoqdasreflexív: – Hitpaél (הִתְפַּעֵל)הִתְקַדֵּשׁ hitqaddés – Az alap igetörzs az úgynevezett קַל qal, ez az egyetlen, melynek jelentése is van (könnyű, √קלל qll).
A többi, úgynevezetett származtatott igetörzs elnevezése a tradicionális héber nyelvészetben az egyik, az arab grammatikából átvett és általános példaszóként használtSőt, valamennyi sémi nyelvben használatos a grammatikai kategóriák leírására, például a föníciai jifil יִפְעִיל, az arám afél אַפְעֵל, stb. Kivétel az akkád, ahol a példaszó a prs. פָּעֵל páʿal tenni igének az adott törzsben képzett első – azaz perfektum egyes szám 3. személy hímnemű – alakja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a hifílnek azért ez a neve, mert a páal ige hifíl perf. s/3h-ű alakja hifíl, és így tovább. Így az elnevezések, bár fordíthatóak,<ref>Nifal: meg lett téve, piél: nagyon csinál valamit, pual: intenzíven meg lett csinálva, hitpaél:önmagán tett valamit, hifíl: megtétette, hofal: meg lett tétetve.</ref> nem jelentenek semmit. A példaszó abból a szempontból azonban nem szerencsés, hogy úgynevezett gyenge ige (vagyis a képzése a normál igéétől némileg eltér, lásd lejjebb), ezért bizonyos törzsekben a törzsre jellemző képzésmódok nem látszanak rajta. (A régebbi nyelvtanok példaszóként használják még a szintén az arab ragozásokból származó קָטַל qátal ölni igét, ez azonban, a ragozás jelentései miattQ. ölt, nif. meg van ölve, pi. gyilkol, mészárol, pu. lemészároltatott, hif. ölet, hof. meg lett öletve, htp. meggyilkolta magát, öngyilkos lett. a használatból mára már kikopott.
Papíron ugyan valamennyi héber gyök képezhető minden törzs minden alakjában, de egy gyöknek általában csak 2-3 törzsben vannak értelmes alakjai. A cikkben a valamennyi törzsben értelmes jelentésekkel képezhető שָׁמַר sámar őrzött (√שׁמר šmr), מָלַךְ málach király volt, uralkodott (√מלך mlk) és קָדַשׁ qádas szent volt (√קדשׁ qdš) igét használjuk példaszónak. A törzsek nyelvtani rövidítései: q., nif. (ni.), pi., pu., htp. (hitpa., hitp.), hif. (hi.), hof. (ho.). A tradicionális q., nif., pi., pu., hif., hof., htp. sorrendet a cikkben a logikailag helyesebb q. - nif., pi. - pu.- htp., hif. - hof. sorrendre cseréltük. Az úgynevezett qal passzívum (q.pass.) nem tartozik a hét igetörzs közé, a tradicionális nyelvtanokban nem is szerepel. Státusza – és egyáltalán léte is – vitatott, de mivel mára már létező kategóriává vált, a táblázatban is szerepeltetjük.
Aktív és statív igék perfektumimperfektumaktívá-aשָׁלַךְsálach dobotti-óיִשְׁלֹךְjislóch dobni fog var.á-á מָצָא mácá találtיִמְצֹא jimcó találni fog var.á בָּאbá ment–––é-típusú statívá-éכָּבֵדkávéd nehéz volti-aיִכְבַּדjichbad nehézzé lesz var.éמֵתmét halottnak lenni– – –ó-típusú statívá-óקָטֹןqátón kicsi volti-aיִקְטַןjiqtan kicsi lesz var.óבּוֹשׁbós szégyenben lenni– – –