Tamássy Miklós (Debrecen, 1881. március 20. – Budapest, Erzsébetváros, 1951. augusztus 31.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1349/1951. folyószáma alatt. festőművész, díszlettervező.

Pályája

Tamássy György és Győrffy Klára fia. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte, ahol Pap Henrik és Hegedűs László voltak a tanárai. 1904-ben a festőakadémia (Képzőművészeti Főiskola) elvégzése után 1908–1920 között az Operaház szcenikai segédfelügyelője, majd 1931. szeptember 30-ig szcenikai főfelügyelője volt, emellett rendszeres kiállítója volt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatainak. Részt vett a firenzei és a müncheni kiállításokon is.A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930) 561. o.

A Phőnix filmgyárnál is működött mint díszlettervező (99-es; Az Ördög; Árendás zsidó; Judás; Skorpió). Az 1930-as években az állami színházak szcenikai felügyelője volt és elméleti szócikkeket írt a Színészeti lexikonba. Kéméndy Jenővel együtt több új technikai megoldást alkalmazott a Wagner-operák színrehozatalánál (rajnai sellők repülése, walkürök lovaglása). Legsikerültebb díszlet- és jelmeztervei a Cigánybáróhoz és a Kőműves Kelemenhez készültek.

1905. november 27-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Kubiszka Mária Paulával, Kubiszka Ferenc és Matyasovszky Paula lányával.A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1116/1905. folyószáma alatt. A Színházi Hét és a Színházi Élet lapok rendszeresen hírt adtak újabb operaházi munkáiról és egyéb művészeti jelentkezéseiről, pl. a Nemzeti Szalonban kiállított műveiről és azok visszhangjáról, illetve életének egyéb eseményeiről is. Beszámoltak 25 éves művészi jubileumáról és lányának, nemes Tamássy Klárának Zerkovitz Istvánnal kötött házasságáról is. A Színházi Élet 1926. február 21-i száma megemlékezik Oláh Gusztáv díszlet- és jelmeztervezővel kapcsolatos sajátos, Zoro és Huru alkati viszonyról és az így kialakult művészi munkamegosztásukról is. Halálát szívkoszorúér-elkeményedés és -elzáródás okozta.

Művészeti elismerései 1908-ban a londoni kiállításon miniatűrjeivel nyert aranyérmet, 1916-ban San Franciscóban a Japáni figurák c. művével nyert díjat. Képzőművészetét Párizsban elnyert ezüst éremmel is elismerték. 1919 márciusában a Nemzeti Szalonban Kacziány Aladár, Kampis János, és Kárpáthy Jenő mellett csoportkiállítás résztvevője volt 31 művével.Kacziány Aladár, Kampis János, Kárpáthy Jenő és Tamássy Miklós gyűjteményeiből rendezett csoportkiállítás katalógusa 1938-ban a Debreceni Református Kollégium megrendelésére festette a De Ruyter holland admirális kiszabadítja a gályarabságból a magyar református lelkészeket 1676-ban c. képet, mely 2007-es restaurálása után ma a díszteremben látható.Nemes TAMÁSSY MIKLÓS

1934-ben a Parlamenti Múzeum számára ajánlotta fel nagyméretű, gróf Tisza István halálát ábrázoló, azonos címet viselő festményét, mely a kétszeres miniszterelnök, volt házelnök ellen a Roheim villa falai között 1918. október 31-én elkövetett merényletet ábrázolja. A festmény restaurálását a Trianon Kutató Intézet Közhasznú Alapítvány a Magyar Nemzeti Múzeum egyedi engedélyével, Szentkirályi Miklós restaurátorművész szakmai mentorálása mellett valósította meg. A nagyközönség számára a festményt első alkalommal 2018. október 29-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében, gróf Tisza István halálának 100 éves évfordulója alkalmából megrendezett emlékülésen egyedi készítésű díszkeretében mutatták be.Tisza István halála – nemes Tamássy Miklós festményének restaurálása. Youtube, Trianoni Szemle, a Trianon Kutatóintézet csatornája. 2018. okt. 28.

Művei Ruyter Mihály admirális az “Eendracht” hajón fogadja a Nápolyban kiszabadított magyar prédikátorokat. Debreceni Református Kollégium, olaj, vászon Műteremben, 1911. olaj, vászon 97 × 109 cm Madonna a gyermek Jézussal, olaj, karton 97 × 64,5 cm Tisza István halála, olaj, vászon 119,5 x 150,5 cm, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. (Tisza István halála - nemes Tamássy Miklós festményének restaurálása. Youtube. Trianoni Szemle a Trianon Kutatóintézet csatornája. 2018. okt. 28.) Spanyol lány, olaj, vászon 89 × 71  cm; Önarckép, (1925) olaj, vászon; 23 × 18  cm Farsangi emlékek Önarckép, (1937) olaj, vászon; 60 × 80 cmWikimedia Commonson látható Csokonai Vitéz Mihály ülő portréja, olaj, vászon; 100 × 90 cm. Református Kollégium, DebrecenTóth Béla: Csokonai a képzőművészetben. Debrecen, 1973 Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 22. szám 5. - 6. oldal Tanya gémeskúttal, (1902) olaj, vászonWikimedia Commonson látható

Jegyzetek

Források

Éber László–Gombosi György: Művészeti lexikon I–II. (Bp. 1935) 522; Magyar Életrajzi Lexikon (Bp. 1967) II. 816; Magyar Színházművészeti Lexikon (Bp. 1994) 785. A Magyar Királyi Operaház Évkönyve 50 éves fennállása alkalmából. Kiadja a Magyar Királyi Operaház Igazgatósága 1934–35.

További információk

Emlékezés a “nagy szabadítóra”. Szelidszo.hu. 2007. október 29. Ruyter konferenciát rendeztek Debrecenben. Holland segítséggel restaurálták Tamássy Miklós: Ruyter Mihály admirális... festményét "Gróf Tisza István meggyilkolásának 100 évfordulójára emlékeztek"

Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar díszlettervezők Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1951-ben elhunyt személyek Kategória:Debreceniek