A Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselőinek listája az egyes akadémiai tisztségek jellegét és történet mutatja be röviden, valamint a tisztséget betöltő akadémikusok listáját közli kronológiai táblázatban. A név, a tisztség és a fő életrajzi kulcsok (születési és halálozási év, szakterület, foglalkozás) mellett a hivatal betöltésének pontos kezdő- és végdátuma képezik a további kiemelt adatokat. Ahol a tisztség betöltésének végdátuma egybeesik az illető akadémikus halálával, ott ezt kereszttel (†) jelöltük. A megjegyzések közé kerültek mindazok a fontosabb események és információk, amelyek további részletekkel szolgálnak az illető akadémikus hivatalviselésének főbb mérföldköveiről (újraválasztások, akadályoztatások, lemondások stb.).
Az Akadémia elnökei Az Akadémia szervezeti hierarchiája csúcsán az első, 1830. november 17-ei igazgatótanácsi tagválasztó ülés óta az elölülő, az 1858. évi alapszabály-módosítás óta az elnök áll.
{| class="wikitable sortable sticky-header" border="1" width = "100%" border="1" cellpadding="4" cellspacing="0" style="margin: 0.5em 0.5em 0.5em 0.5em; background: #f9f9f9; border: 1px #aaa solid; border-collapse: collapse;" |- !width = 20 px; style=background:#efdead;| !width = 200 px; style=background:#efdead;|Elnök !width = 130 px; style=background:#efdead;|Hivatali idő kezdete !width = 130 px; style=background:#efdead;|Hivatali idő vége |- | 1. | gróf Teleki József (1790–1855) politikus, történész, nyelvész | 1830. november 17. | 1855. február 15. † |- | 2. | gróf Dessewffy Emil (1812–1866) politikus, közgazdász | 1855. április 17. | 1866. január 10. † |- | 3. | báró Eötvös József (1813–1871) író, politikus | 1866. március 18. | 1871. február 2. † |- | 4. | gróf Lónyay Menyhért (1822–1884) politikus, publicista | 1871. május 17. | 1884. november 3. † |- | 5. | Trefort Ágoston (1817–1888) művelődéspolitikus, publicista | 1885. május 28. | 1888. augusztus 22. † |- | 6. | báró Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus, művelődéspolitikus | 1889. május 3. | 1905. november 27. |- | 7. | Berzeviczy Albert (1853–1936) művelődéspolitikus, művészettörténész, történész | 1905. november 27. | 1936. március 22. † |- | 8. | Habsburg József Ágost főherceg (1872–1962) politikus | 1936. március 22. | 1944. október |- | 9. | Kornis Gyula (1885–1958) filozófus, pedagógus, művelődéspolitikus | 1945. március 7. | 1945. október 29. |- | 10. | Moór Gyula (1888–1950) jogtudós, jogfilozófus | 1945. október 29. | 1946. július 24. |- | 11. | Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerző, zenetudós | 1946. július 24. | 1949. október 31. |- | 12. | Rusznyák István (1889–1974) orvos, belgyógyász | 1949. október 31. | 1970. február 5. |- | 13. | Erdey-Grúz Tibor (1902–1976) kémikus | 1970. február 5. | 1976. augusztus 16. † |- | 14. | Szentágothai János (1912–1994) orvos, anatómus | 1976. október 26.1977. május 4-ig megbízottként. | 1985. május 10. |- | 15. | Berend T. Iván (1930) gazdaságtörténész | 1985. május 10. | 1990. május 24. |- | 16. | Kosáry Domokos (1913–2007) történész | 1990. május 24. | 1996. május 9. |- | 17. | Glatz Ferenc (1941) történész, művelődéspolitikus | 1996. május 10. | 2002. május 7. |- | 18. | Vizi E. Szilveszter (1936) orvos, neurológus, farmakológus | 2002. május 7. | 2008. május 6. |- | 19. | Pálinkás József (1952) fizikus | 2008. május 6. | 2014. május 6. |- | 20. | Lovász László (1948) matematikus, informatikus | 2014. május 6. | 2020. július 31. |- |21. |Freund Tamás (1959) neurobiológus |2020. augusztus 1. |2026. május 5. |- |22. | Pósfai Mihály (1963) geológus |2026. május. 6. |hivatalban
Az Akadémia alelnökei Az Akadémia elnökét akadályoztatása esetén helyettesítő tisztség elnevezése az első, 1830. november 17-ei igazgatótanácsi tagválasztó ülés után másodelölülő, az 1858. évi alapszabály-módosítást követően alelnök, 1869–1949 között másodelnök volt. Az 1949. november 14-én jóváhagyott módosított alapszabály értelmében a tisztség megnevezése ismét alelnök lett, egyúttal az alelnökök számát kettőben határozták meg (az 1960-as módosítás nyomán az alapszabály nem rögzítette a megválasztandó alelnökök számát). Az elkövetkező években az egyszerre hivatalban lévő alelnökök tovább gyarapodtak: az 1955. május 28-ai alapszabály-módosítás nyomán három, 1960. április 14-én négy, 1961. április 14-én öt, 1964. április 22-én hat alelnöke lett az Akadémiának. Az alelnökök viszonylagosan magas száma vezetett ahhoz az 1961 júniusában hozott és 1970 februárjáig érvényben lévő elnökségi döntéshez, hogy csupán egyikük (mindvégig Ligeti Lajos) feladata az akadémiai elnök helyettesítése szükség esetén, a másik négy alelnök meghatározott rendben és felelősségi körben felügyeli az akadémiai osztályok és bizottságok tevékenységét. Hat alelnöke csupán egy cikluson keresztül (1964–1967) volt az Akadémiának, 1967. május 5-én ismét négy, 1970. február 5-én pedig három akadémikus alelnöki megbízatását hosszabbították, illetve szavazták meg a közgyűlés résztvevői. Ez a gyakorlat napjainkig sem változott, a tudóstestületnek azóta is három alelnöke van. 1970-től továbbra is a meghatározott akadémiai osztályok tevékenységének koordinálása az alelnökök fő feladata, ám többé nem jelölik ki közülük az akadémiai elnök általános helyettesét.