bélyegkép|250px|jobbra|Lactophrys triqueter bélyegkép|250px|jobbra|Eolactoria sorbinii rekonstrukciója bélyegkép|250px|jobbra|Oligolactoria bubiki rekonstrukciója
A bőröndhalfélék (Ostraciidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának és a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjének egyik családja.
A családba 25 élő és 2 fosszilis faj tartozik.
Előfordulásuk A bőröndhalfélék előfordulási területei az Indiai-, az Atlanti- és a Csendes-óceánok. Általában a trópusokon élnek, de a Lactophrys trigonus, amely Florida környékén él, megtalálható északon, a massachusettsi Cape Codnál is.
Megjelenésük Ezek a halak általában kistestűek, de az Acanthostracion quadricornis 50 centiméteresre is megnőhet. Alakúk és színezetük igen változatos, de a legtöbbjükön hatszög alakú mintázat található. A hatszög alakú pikkelyek összeforrtak, emiatt a halak nehézkesen mozognak. A bőrönszerű testből, csak a száj, a farok és az úszók nyúlnak ki. Egyes fajnak „szarva” is van. Amikor támadás éri, a Lactophrys-fajok, bőrükön keresztül méreganyagokat termelnek. Habár a felnőtt állatok teste „négyszögletű”, a fiatalok inkább gömbalakúak, és színesebbek, mint szüleik.
Rendszerezés A családba az alábbi 7 élő nem és 2 fosszilis nem tartozik:
Acanthostracion – 4 faj Lactophrys – 3 faj Lactoria – 4 faj Ostracion – 8 faj Paracanthostracion – 1 faj Paracanthostracion lindsayi (Phillipps, 1932) Rhynchostracion – 1 faj Rhynchostracion nasus (Bloch, 1785) Tetrosomus – 4 faj †Eolactoria †Eolactoria sorbinii Tyler 1976 – eocén, Olaszország †Oligolactoria †Oligolactoria bubiki Tyler 1980 – oligocén, Csehország
Toxikusságuk A családba tartozó fajok képesek bőrükön keresztül az állat védelmét szolgáló kationos felületaktív anyagokat kiválasztani.Abdulhaqq, A.J. and Shier, W.T. (1991) Icthyocrinotoxins and their potential use as shark repellents. Journal of Toxicology-Toxin Reviews, 10(3): 289-320 Ennek egyik példája a pahutoxin, egy vízoldékony, kristályos toxin, amit az Ostracion lentiginosus és más fajok bőre alól stresszhelyzetben kiválasztódó nyálkában találtak meg.Boylan, D. B. and Scheuer, P. J. (1967) Pahutoxin: A Fish Poison. American Association for the Advancement of Science, 155(3758): 52-56 A pahutoxin a 3-acetoxi-palmitinsav kolinklorid-észtere, ami hasonlóan viselkedik, mint a tüskésbőrűekben található, szteroid hatású szaponinok. Amikor a méreganyagot tartalmazó nyálka elhagyja a hal testét, gyorsan feloldódik a környezetben, káros hatást fejtve ki a környező halakra. Figyelembe véve, hogy ez a toxin kémiailag mennyire hasonlít a tisztítószerekre, elképzelhető, hogy a tengervízbe kerülő mosószerek hatással vannak a tengeri élővilág receptor-vezérelt folyamataira.Kalmanzon, E., Aknin-Herrman, R., Rahamim, Y., Carmeli, S., Barenholz, Y. and Zlotkin, E. (2001) Cooperative cocktail in a chemical defence mechanism of a trunkfish. Cellular & Molecular Biology Letters, 6: 971-984
Rokon fajok A bőröndhalfélék legközelebbi rokonai a gömbhalfélék (Tetraodontidae) és a vérteshalfélék (Monacanthidae).
Jegyzetek
Források Ostraciidae FishBase ITIS szerinti rendszerbesorolás Froese, Rainer, and Daniel Pauly, eds. (2005). "Ostraciidae" in FishBase. November 2005 version. Zim, Herbert, and Shomemaker, Hurst. Fishes. Golden Press, New York (1955).
Fordítás
Kategória:Halcsaládok