Qal (Egyszerű aktív) Törzsképzőelem: nincs. Hangrend: aktívoknál „á-ă, á-á”, statívoknál „á-é, á-ó”. Jelentéstartalom: egyszerű aktív cselekvés vagy történés (őriz, mond, esik), statív: állapot, milyenség
Ragozott igealakok A perfektum és az imperfektum, valamint a belőlük származó alakok tartoznak ide. Csak ezek kapnak igeragot.
A qal törzs perfektumi igealakjai aktív igékstatív igék PerfektumőrzöttVáv-perfektumés őríz(ni fog)pauzálisé típusnehéznek lennió típuskicsinek lenniE/3hשָׁמַרsámarוְשָׁמַרvəsámarשָׁמָרsámár כָּבֵדkávédקָטֹןqátónE/3nשָׁמְרָהsámərá~וְvə~שָׁמָרָהsá`máráכָּבְדָהkávədáקָטְנָהqátənáE/2hשָׁמַרְתָּsá`martá וְשָׁמַרְתָּvəsámar`tá שָׁמָרְתָּsá`mártá כָּבַדְתָּká`vadtáקָטֹנתָּqá`tóntáE/2nשָׁמַרְתְּsámart ~וְvə~ שָׁמָרְתְּsámárt innen mint az aktív קָטֹנְתְּqátóntE/1שָׁמַרְתִּיsá`martí וְשָׁמַרְתִּיvəsámar`tí שָׁמָרְתִּיsá`mártí קָטֹנְתִּיqá`tóntíT/3שָׁמְרוּsámərú ~וְvə~ שָׁמָרוּsá`márú קָטְנוּqátənúT/2hשְׁמַרְתֶּםsəmartem ~וּשְׁús~ – – קְטָנְתֶּםqətontemT/3nשְׁמַרְתֶּןsəmarten ~וּשְׁús~– – קְטָנְתֶּןqətontenT/1שָׁמַרְנוּsá`marnú וְשָׁמַרְנוּvəsámar`nú שָׁמָרְנוּsá`márnú קָטֹנּוּqá`tónnú
Váv-perfektumban a perfektumhoz járuló fordító váv a hangsúlyt eggyel a szó vége felé tolja. Ahol a hangsúly a szó végén volt, ott értelemszerűen nincs változás. é-statív: az é csak az első alakban látszik, többi az aktívot követi ó-statív: az ó végig megmarad; T/2-ben a hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül; T/1 קָטֹנְנוּ-ból összevonva. Pauzális alakok: A T/2 kivételével valamennyi alakban visszatér, megnyúlik és hangsúlyossá válik a 2. gyökhangzó: aktívban a → á; é-statívban visszatér az é; ó-statívban marad az ó és csak két alak tér el: aktív: שָׁמָר sámár, שָׁמָרָה sá`márá, שָׁמָרְתָּ sá`mártá, שָׁמָרְתְּ sámárt, שָׁמָרתִּי sá`mártí; T/3 שָׁמָרוּ sá`márú, T/1 שָׁמָרְנוּ sá`márnú é-stat.: ahol az é svába rövidült, ez az é tér vissza hangsúly alatt: E/3n כָּבֵדָה ká`védá, T/3 כָּבֵדוּ ká`védú; ahol az é a-ra változott, ott az a nyúlik á-ba (az aktív szerint): E/2h כָּבָדְתָּ ká`vádtá, E/2n כָּבָדְתְּ kávádt, E/1 כָּבָדְתִּי ká`vádtí, T/1 כָּבָדְנוּ ká`vádnú ó-stat.: ahol az ó svába rövidült, ez az ó tér vissza hangsúly alatt: E/3n קָטֹנָה qá`tóná, T/3 קָטֹנוּ qá`tónú
A qal törzs aktív igéinek imperfektumi alakjai: i-ó imperfektum Imperfektumőríz/őrízni fogVáv-imperfektumés őrzöttJusszívuszőrízzen, őrízz!Kohortatívuszhadd őrízzek!Imperatívuszőrízz!Impt. en.őrízzél!E/3hיִשְׁמֹרjismórוַיִּשְׁמֹרvajjismórיִשְׁמֹרjismór E/3nתִּשְׁמֹרtismórוַתִּשְׁמֹרvattismórתִּשְׁמֹרtismór E/2hתִּשְׁמֹרtismórוַתִּשְׁמֹרvattismórתִּשְׁמֹרtismór שְׁמֹר səmórשָׁמְרָה somráE/2nתִּשְׁמְרִיtisməríוֵתִּשְׁמְרִיvattisməríתִּשְׁמְרִיtismərí שִׁמְרִי simrí E/1אֶשְׁמֹרesmór וָאֶשְׁמֹרváesmór אֶשְׁמְרָהesmərá T/3hיִשְׁמְרוּjismərú וַיִּשְׁמְרוּvajjismərú יִשְׁמְרוּjismərú T/3nתִּשְׁמֹרְנָהtis`mórná וַתִּשְׁמֹרְנָהvattis`mórná תִּשְׁמֹרְנָהtis`mórná T/2hתִּשְׁמְרוּtismərú וַתִּשְׁמְרוּvattismərú תִּשְׁמְרוּtismərú שִׁמְרוּsimrú T/2nתִּשְׁמֹרְנָהtis`mórná וַתִּשְׁמֹרְנָהvattis`mórná תִּשְׁמֹרְנָהtis`mórná שְׁמֹרְנָה sə`mórná T/1נִשְׁמֹרnismór וַנִּשְׁמֹרvannismór נִשְׁמְרָהnismərá Aktív igék imperfektuma: Az E/3n és az E/2h, valamint a többes nőnemek megegyeznek.
Az imperfektumból származtatott alakok: Váv-imperfektum: A fordító váv -וַ va- + kettőzés alakban járul az imperfektum elé. Kivétel az E/1, ahol a nem kettőzhető álef miatt az a á-ba nyúlik és a kettőzés elmarad (-וָ vá-). Jusszívusz: Erős igéknél alakilag egyezik az imperfektummal, de csak a 3. és 2. személyekben létezik. Kohortatívusz: Csak az 1. személyekben létezik. Imperfektum + hangsúlyos ה ָ- -á toldalékkal képezzük. A hangsúlyváltozás miatt a 2. magánhangzó svában tűnik el. Imperatívusz: Csak a 2. személyekben létezik, az imperfektum előragjának levágásával kapjuk. Az E/2n és T/2h szó eleji „svá-torlódását” (ə-ə: *səmərí, *səmərú) a hangtörvények értelmében a nyelv az első svá i-re való változtatásával oldja fel. Imperatívus energicus: Csak E/2h-ben létezik, képzése imperatívusz + hangsúlyos ה ָ- -á toldalék: שָׁמְרָה somrá őrízzél!. A hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.
A statív ige imperfektuma szövegalakpauzális alakE/3hיִכְבַּדjichbadיִכְבָּדjichbádE/3nתִּכְבַּדtichbadתִּכְבָּדtichbádE/2hתִּכְבַּדtichbadתִּכְבָּדtichbádE/2nתִּכְבְּדִיtichbədíתִּכְבָּדִיtich`bádíE/1אֶכְבַּדechbad אֶכְבַּדechbádT/3hיִכְבְּדוּjichbədú יִכְבָּדוּjich`bádúT/3nתִּכְבַּדְנָהtich`badná תִּכְבָּדְנָהtich`bádnáT/2hתִּכְבְּדוּtichbədú תִּכְבָּדוּtich`bádúT/2nתִּכְבַּדְנָהtich`badná תִּכְבָּדְנָהtich`bádnáT/1נִכְבַּדnichbadנִכְבָּדnichbád
Aktív pauzális alakok: Ahol a második magánhangzó – az eredeti ó – svában tűnt el, ott hangsúlyos helyzetben visszatér. Az impertívusznak és az impt. en-nak nincs pauzális alakja.
E/2n: impf. תִּשְׁמֹרִי tis`mórí, váv-impf. וֵתִּשְׁמֹרִי vattis`mórí T/3h: impf. יִשְׁמֹרוּ jis`mórú, váv-impf. וַיִּשְׁמֹרוּ vajjis`mórú T/2h:impf. תִּשְׁמֹרוּ tis`mórú, váv-impf. וַתִּשְׁמֹרוּ vattis`mórú
E/1 koh.אֶשְׁמֹרָה es`mórá; T/1: koh. נִשְׂמֹרָה nis`mórá
A statív igék imperfektuma és az abból származó alakok, mind az é, mind az ó típusúaknál végig a-val vannak. Az imperfektumból az aktívhoz hasonlóan képződik a többi alak.
Statív pauzális alakok: Az a á-ba változik, ahol eltűnt, ott hangsúly alatt visszatér.
Névszói igealakok A particípium és az infinitívusz tartozik ide. Ezek nem kapnak igeragot, főnévként ragozzuk őket. A statív igék az aktívoktól csak az aktív particípiumban térnek el.
Particípium aktív part. (aki) őríz; nehézpasszív part.(ami) őrízve van aktív ige: ó-éstatív ige: á-éE/hשֹׁמֵרsómérכָּבֵדkávédשָׁמוּרsámúrE/nשֹׁמֶרֶתשֹׁמְרָהsó`meretsóməráכָּבֵדָהkávédáשְׁמוּרָהsəmúráT/hשֹׁמְרִיםsóm(ə)rímכָּבֵדִיםkávédímשְׁמוּרִיםsəmúrímT/nשֹׁמְרוֹתsóm(ə)rótכָּבֵדוֹתkávédótשְׁמוּרוֹתsəmúrótInfinitívuszconstructusabs. שְׁמֹרsəmór vm/kinek az őrzése שָׁמוֹר sámóre/1 sf.שָׁמְרִיsomrí őrzésem „őrzés”e/2h sf.שָׁמְרְךָשְׁמָרְךָsomrəchásəmorcháőrzésed כָּבוֹד kávóde/2n sf.שָׁמְרֵךְsomréch őrzésed dicsősége/3h sf.שָׁמְרוֹsomróőrzése e/3n sf.שָׁמְרָהּsomráh t/1 sf.שָׁמְרֵנוּsom`rénúőrzésünk t/2h sf.שָׁמְרְכֶםשְׁמָרְכֶםsomrəchemsəmorchemőrzésetek t/2n sf.שָׁמְרְכֶןשְׁמָרְכֶןsomrəchensəmorchen t/3h sf.שָׁמְרָםsomrámőrzésük t/3n sf.שָׁמְרָןsomrán
Aktív particípium:
aktív igéknél ó-é, a ragozásban az ó végig megmarad, az é svába rövidül; a két egyes nőnemű alak közül az -`eet végződésű a gyakoribb;
statív igéknél á-é, az e/h alak megegyezik a perf. E/3h-el; a ragozásban mindkét magánhangzó megmarad; csak egy nőneme van.
Passzív participium: á-ú
Infinitívusz abszolútusz: á-ó Csak egy alakja van, ragozhatatlan.
Infinitívusz konstruktusz: ə-ó Az ige legrövidebb alakja, alakilag egybeesik az imperat. e/2h-el. Alapalakja és birtokragos alakjai képezik a héber mód-, idő- és körülményhatározói rendszer alapját. Ragozott alakjaiban a hólem-pont ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.
Helyesírás: A névszói alakok helyesírása a klasszikus héberben viszonylag kötött, a pt. akt. és inf. c.-ban általában nincs magánhangzóbetű (itt váv), míg a pt. passz. és inf. abs.-ban többnyire van. Újhéberben a pt. akt., mivel mint jelen idő, az egyik leggyakrabban használt szóalak, is mindig plene van írva: שומר.
Jelentések: Ezeknek az alakoknak a jelentését önmagukban csak körülbelül lehet megadni, konkrét jelentésük mindig a szövegösszefüggésből derül ki.
Qal-passzívum (Egyszerű passzív) Törzsképzőelem: kettőzés a 2. gyökhangzóban(?). Hangrend: „u-a”. Jelentéstartalom: egyszerű qal-passzív: született, adatott,... Ritka és vitatott létezésű törzs. Csak néhány igének létezik ilyen alakja, az is kizárólag imperfektumban (vagyis az alapalakot nem ismerjük), alakilag pedig tökéletesen megegyezik a pu. impf.-al. A meghatározást nehezíti, hogy az ide sorolt igéknél a kettőzésnek hangtani oka is lehet. Ami miatt mégis valószínűsíthető, hogy létezik: 1. Más sémi nyelvekben (pl. arab) az első (itt qal) törzsnek is van passzívuma, amit a mély hangrend fejez ki. 2. pualja (ami tk. a piél-passzív) csak azon igéknek szokott lenni, melyeknek van piélje, az ide sorolhatóaknak pedig nincs. 3. A pual intenzív jelentéstartalmú, az ide sorolt igéknél azonban a szövegben semmiféle ilyen tartalma nincs, valamennyi egyszerű aktív.
Nifal (Egyszerű medio-passzív) Törzsképzőelem: -נִ ni- előrag. Hangrend: mély / magas (i-a / i-á-é). Jelentéstartalom: 1. passzív:, 2. mediális: . Bár az egyszerűség kedvéért a qal passzívumának nevezik, ez nem teljesen igaz – jelentésköre jóval bővebb, meglehetősen egyedi törzs.Ragozott igealakok A nifal törzs perfektumi alakjai Perfektummeg lett őrízveVáv-perfektumés meg lesz őrízvepauzális alakokE/3hנִשְׁמַרnismarוְנִשְׁמַרvənismar נִשְׁמָרnismárE/3nנִשְׁמְרָהnismərá~וְvə~נִשְׁמָרָהnis`máráE/2hנִשְׁמַרְתָּnis`martá וְנִשְׁמַרְתָּvənismar`tá נִשְׁמָרְתָּnis`mártáE/2nנִשְׁמַרְתְּnismart ~וְvə~ נִשְׁמָרְתְּnismártE/1נִשְׁמַרְתִּיnis`martí וְנִשְׁמַרְתִּיvənismar`tí נִשְׁמָרְתִּיnis`mártíT/3נִשְׁמְרוּnismərú ~וְvə~ נִשְׁמָרוּnis`márúT/2hנִשְׁמַרְתֶּםnismartem ~וְvə~ נִשְׁמָרְתֶּםnis`mártemT/2nנִשְׁמַרְתֶּןnismarten ~וְvə~ נִשְׁמָרְתֶּןnis`mártenT/1נִשְׁמַרְנוּnis`marnú וְנִשְׁמַרְנוּvənismar`nú נִשְׁמָרְנוּnis`márnú
Perfektum: A *שְׂמֵר *smar (*שְׂמְר *smər) formába rövidült gyök elé egy -נִ ni- törzsképző elem kerül.
Pauzális alakok: Valamennyi esetben az a á-ba nyúlik és hangsúlyos lesz.
A nifal törzs imperfektumi alakjai Imperfektummeg lesz őrízveVáv-imperfektumés meg volt őrízveJusszívuszlegyen megőrízve!Kohortatívuszhadd legyek megőrízve!Imperatívuszőrízkedj!Impt. en.őrízkedjél!E/3hיִשָּׁמֵרjissámérוַיִּשָּׁמֵרvajjissámérיִשָּׁמֵרjissámér E/3nתִּשָּׁמֵרtissámér~וַתִּvatti~= imperf. E/2hתִּשָּׁמֵרtissámér~וַתִּvatti~= imperf. הִשָּׁמֵר hissámérהִשָּׁמְרָה hissáməráE/2nתִּשָּׁמְרִיtissámərí~וַתִּvatti~= imperf. הִשָּׁמְרִי hissámərí E/1אֶשָּׁמֵראִשָּׁמֵרessámérissámér ~וָvá~ אֶשָּׁמְרָהessámərá T/3hיִשָּׁמְרוּjissámərú ~וַיִּvajj~ = imperf. T/3nתִּשָּׁמַרְנָהtissá`marná ~וַתִּvatt~ = imperf. T/2hתִּשָּׁמְרוּtissámərú ~וַתִּvatt~ = imperf. הִשָּׁמְרוּhissámərú T/2nתִּשָּׁמַרְנָהtissá`marná ~וַתִּvatt~ = imperf. הִשָּׁמַרְנָה hissá`marná T/1נִשָּׁמֵרnissámér ~וַנִּvann~ נִשָּׁמְרָהnissámərá
Imperfektum: Képzése és vokalizációja egyaránt speciális. A gyök *שָׁמֵר- *-sámér-ként vokalizált alapalakjához járul először a törzsképző n-, majd ez elé kerül az igerag: j – n – sámér → *יְנְשָׁמֵר *jənəsámér. A svátörvények szerint a szó eleji két svából az első i-be csúszik át (*יִנְשָׁמֵר *jinsámér), a nún pedig beolvad a rákövetkező mássalhangzóba és azt dáges fortéval kettőzi: יִשָּׁמֵר jissámér. A nifal imperfektumi alakjai jellegzetes – i-á-é – vokalizációjukról mindig felismerhetőek.
Jusszívusz: Megegyezik az imperfektummal.
Kohortatívusz: Fordító vávos alakjai: E/1 וָאֶשָּׁמְרָה váessámərá, T/1 וַנִּשָּׁמְרָה vanissáməráImperatívusz: Mivel képzése úgy történik, hogy az imperfektum előragját levágjuk, a nifalban így megmaradó értelmetlen alak elejére egy prefixált hé kerül תִּשָּׁמֵר tissámér → *שָּׁמֵר *ssámér → הִשָּׁמֵר hissámér. Képzésének legegyszerűbb módja tehát, ha az imperfektum előragjait lecseréljük hé-re.
Pauzális alakok: Csak azokban az alakokban fordul(hat) elő, ahol az é svában tűnt el. Ilyenkor ez az é tér vissza hangsúlyos helyzetben: impf. E/2n תִּשָּׁמֵרִי tissá`mérí; T/3h יִשָּׁמֵרוּ jissá`mérú; T/2h תִּשָּׁמֵרוּ tissá`mérúkoh. E/1 אֶשָּׁמֵרָה essá`mérá, T/1 נִשָּׁמֵרָה nissá`méráimpt. E/2n הִשָּׁמֵרִי hissá`mérí, T/2h הִשָּׁמֵרוּ hissá`mérú; impt. en. הִשָּׁמֵרָה hissá`méráNévszói igealakok
A nifal törzs ParticípiumaiInfinitívuszai part. pass.Inf. abs.Inf. constr.E/hנִשְׁמָרnismár הִשָּׁמֹרhissámór הִשָּׁמֵרhissámérE/nנִשְׁמָרָהnismárá T/hנִשְׁמָרִיםnismárímT/nנִשְׁמָרוֹתnismárót
Particípium: A nifalnak csak passzív particípiuma van, jellegzetes magánhangzója az á (i-á, szemben a perfektum i-a-jával), mely a ragozásban végig megmarad. Az E/h és E/n alakilag egybeesnek a perf. E/3h és E/3n pauzális alakjaival.)
Az infinitívuszok speciálisak, képzésük az imperatívusz szerinti, az inf. c. megegyezik az impt. E/2h-el.