Vistai András János (eredeti nevén András János, gyakran V. András János; Magyarvista, 1926. április 5. – Bukarest, 2006. február 25.) romániai magyar szerkesztő, szakíró, műfordító, néprajzkutató, helytörténész; Kalotaszeg történetének egyik legjelentősebb kutatója. A 20. század második felében számos román nyelvű munkát fordított magyar nyelvre. 1969 és 1974 között a Művelődés című bukaresti folyóirat főszerkesztője volt, ezzel jelentős részt vállalt a lap fejlődésében.

Élete és munkássága 1926. április 5-én született a Kolozs megyében található Magyarvista településen András János néven. 1939-ben a kolozsvári református kollégiumhoz került, itt tette le az érettségit is. Ezt követően egyetemi tanulmányokat folytatott előbb Kolozsváron, majd Bukarestben. Tagja volt a Móricz Zsigmond Kollégiumnak. Első újságcikke a Világosság címet viselő kolozsvári napilapban jelent meg 1946-ban. 1948-tól – mint a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) aktivistája – figyelmét leginkább a művelődés kérdései felé fordította. 1952-ben a bukaresti és kolozsvári szerkesztőségekkel rendelkező Irodalmi Könyvkiadó lektora lett, ebben a minőségében nagy gondot fordított a történelmi, művelődési és néprajzi kötetek szerkesztésére. A tisztséget 16 éven át, 1968-ig töltötte be.

Szerkesztőként az 1950-es évek során először a Művelődési Útmutató, később a Tanügyi Újság, valamint a román nyelven megjelenő Îndrumătorul Cultural című folyóiratoknál munkálkodott. A Művelődés szerkesztője, majd 1969 és 1974 között főszerkesztője volt, ezt a folyóiratot a romániai magyarság tömegei cselekvő művelődésének egyik jelentékeny központi szervévé fejlesztette. Szabó Zsolt szerint „[a Művelődés] legjobb korszaka az 1969-es kinevezése és 1974-es leváltása közötti szűk fél évtized”. Önművelődés címen folytatta tevékenységét az újságnál, ezzel a Művelődés a romániai magyar kisebbség egyik jelentős helytörténeti, néprajzi, történelmi és művelődéstörténeti műhelyévé vált.

1991-ben vonult nyugdíjba. Az 1990-es évek folyamán Miskolczy Ambrussal, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Román Filológiai Tanszékének vezetőjével közreműködésben dolgozott, ennek eredményeképpen részt vett az Encyclopedia Transylvanica és az Europa Annales című könyvsorozatok szerkesztésében. Eközben műfordítást és szerkesztést oktatott. Továbbá ő adta a nevét, illetve az ő ötlete alapján születtek meg a Kincses Könyvtár, a Téka, a Népismereti Dolgozatok, valamint a Fehér Könyvek című könyvsorozatok. 1990-ben válogatott jegyzetei jelentek meg Jókai Mór Kelet királynéja című kötetéről, majd 1991–92-ben Mikszáth Kálmán Vidéki alakok című művéről. Nyugdíjazását követően több éven keresztül Györffy György akadémikus mellett dolgozott Budapesten Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza soron levő kötetein.

Műfordítói pályafutása is jelentős. Számos román alkotó – köztük Nicolae Cocea, Mihail Sadoveanu, Marin Preda, Liviu Rebreanu és Zaharia Stancu – több elbeszélését és regényét fordította magyar nyelvre, továbbá Nicolae Bălcescu A románok Vitéz Mihály vajda idejében című írása is az ő fordításában jelent meg magyarul először 1963-ban, majd második kiadásban 1974-ben. Mihai Gafiţa román íróval közös szerkesztésében jelent meg A román irodalom kis tükre című antológia II-IV. kötete, amely szemelvényanyagával és életrajzaival a legteljesebb ilyen jellegű magyar kiadványnak is tekinthető. 1984-ben műfordítói munkásságának elismeréseképpen kitüntették a Romániai Írószövetség fordítói díjával. H. Szabó Gyula méltatása szerint „aki ma kezébe veszi [Vistai András János] Voiculescu- vagy Sadoveanu-tolmácsolásait, az fordításirodalmunk legjobb lapjait forgatja”.

A felsoroltakon kívül több irodalmi antológia és román műfordítás-gyűjtemény összeállításában működött közre, melyek a magyarországi Európa Könyvkiadónál jelentek meg. Ezek közül a legfontosabbak: Jékely Zoltánnal közösen A pásztorleány cím alatt George Coșbuc válogatott versei (Budapest, 1958); Nicolae Cocea írásainak A hosszú élet bora címet viselő gyűjteménye (Budapest, 1962); Domokos Jánossal közösen román népdalok és népballadák Kihajtott a bükk leveleAz Új magyar irodalmi lexikon, a Romániai magyar irodalmi lexikon, illetve a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? című lexikonok tévesen Kizöldült a bükk levele címmel jelölik a művet. címmel (Budapest, 1962); valamint a Romániai elbeszélők című kötet Belia Györggyel közösen (Budapest, 1965). Az ő fordításában az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg Zaharia Stancu Bolond erdő című regénye (Budapest, 1968). Műfordításait közli a Körutazás címmel megjelent 1977-es antológia. Az 1990-es évek végén, fordítói pályájának alkonyán jelent meg tolmácsolásában Lucian Boia román történész Istorie și mit în conștiința româneascăBukarest: Humanitas; 1997, 2000, 2002 című 1997-ben megjelent munkája. A magyarra fordított kötet 1999-ben jelent meg Történelem és mítosz a román köztudatban címmel.

Helytörténeti és néprajztudományi munkásságának részeként a kezdetektől egészen élete végéig kiemelkedő helytörténeti adatgyűjtői tevékenységet végzett a Kalotaszeggel és szűkebb szülőhelyével kapcsolatosan, ennek a kutatómunkának a felhasználásával született meg a Tekintő – erdélyi helynévkönyv címet viselő átfogó munkája, mely az erdélyi települések helynév- és tájnyelvtörténeti adattára. A kötet az interneten érhető el. 1993-ban nevét a Vistai előnévvel egészítette ki, ezzel is utalva szülőfalujára. 2006. február 25-én érte a halál egy bukaresti tömbház harmadik emeleti lakásában. Végakaratának eleget téve szülőfalujában, Magyarvistán helyezték örök nyugalomra.

Fontosabb munkái

Román népballadák és népdalok (szerkesztő, Domokos Jánossal). Bukarest, 1961 [= Kihajtott a bükk levele, Budapest, 1961]. A román irodalom kis tükre, 2–4. kötet, antológia (szerkesztő, Mihai Gafiţával). Bukarest, 1962–1964. Romániai elbeszélők (Belia Györggel). 1965. Mihail Sadoveanu: Válogatott művek, 1–3. kötet, válogatás (szerkesztő, Domokos Jánossal). Bukarest, 1966 Jókai Mór: Kelet királynéja, válogatott jegyzetek. Bukarest, 1990 Mikszáth Kálmán: Vidéki alakok, 1–2. kötet, válogatott jegyzetek. Kolozsvár, 1991, 1992 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, 4. kötet (szerkesztő, Györffy Györggyel). Budapest, 1998. Tekintő. Erdélyi helynévkönyv, 1–3. kötet (adattári tallózásból összehozva). [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] Online hozzáférés Nem lehet elmenni a szován, magyarvistai szójegyzék (összeállítva). Sepsiszentgyörgy: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2007. AESZ-füzetek: 11. 117 o.

Műfordításai

Nicolae Bălcescu: Válogatott munkái (Kelemen Bélával). Bukarest, 1956. Liviu Rebreanu: Parasztok, utószó. Bukarest, 1956. George Coșbuc: A pásztorlány (szerkesztő, Jékely Zoltánnal; fordító, többekkel). Budapest, 1958. [= Költemények, Bukarest, 1958]. Liviu Rebreanu: Leszámolás, elbeszélések. Bukarest, 1958. Alexandru Sahia: Az élő üzem, elbeszélések (Ignácz Rózsával). Bukarest, 1960. Marin Preda: Merészség, regény. Bukarest, 1960. Zaharia Stancu: Zivatar, regény. Bukarest, 1961. Nicolae Cocea: A hosszú élet bora, regény. Budapest, 1962. Nicolae Bălcescu: A románok Vitéz Mihály vajda idejében, jegyzetek. Bukarest, 1963.

Zaharia Stancu: Játék a halállal, regény. Bukarest, 1964. Mihail Sadoveanu: Perzsa díván, utószó. Bukarest, 1980. Ștefan Pascu: Mit jelent Erdély?. Bukarest, 1984. Liviu Rebreanu: Tallérok. Bukarest, 1985. Vasile Voiculescu: Bölényfej, elbeszélések. Bukarest, 1988. Zaharia Stancu: Uruma. Bukarest, 1990. Victor Eftimiu: Bécsi szerelem. Bukarest, 1991. Lucian Boia: Történelem és mítosz a román köztudatban. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion, 1996. 366 o. . 2. kiadás: Kolozsvár, 2005.

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar szakírók Kategória:Romániai magyar helytörténészek Kategória:1926-ban született személyek Kategória:2006-ban elhunyt személyek