A Mad Max 1979-ben bemutatott ausztrál disztopikus akciófilm, amit George Miller rendezett, valamint Miller és Byron Kennedy írt. A főszerepet az akkor még ismeretlen Mel Gibson játszotta, nemzetközi forgalmazása 1980-ban kezdődött.

A film rövid ismertetése A klasszikus western elemeket a közeljövő világába helyező film cselekményének alapja az egykor a törvényt szolgáló, de a törvény erejében csalódott magányos hős igazságosztó hadjárata a családját megölő könyörtelen banditák ellen.

A rendkívül alacsony költségvetésű, ismeretlen színészekkel forgatott film az alkotók számára is meglepően nagy sikert aratott Ausztráliában, de a világ más országaiban is. Szinte azonnal bekerült a kult-filmek táborába, évtizedekre meghatározva a poszt-apokaliptikus filmek világát, nyomdokán sok hasonló filmet forgattak.

A Mad Max cselekménye és helyszínei miatt bekerült az Ausztrália tájait, kultúráját, szokásait a világ elé táró Ozploitation filmek listájába, valamint az új ausztrál mozi, az Australian New Wave prominens darabja. A Mad Max volt az első ausztrál film, amelyet szélesvásznú anamorfikus lencsével forgattak le.

Mivel bemutatásakor Mel Gibson még egyáltalán nem volt ismert sem Ausztráliában, sem Amerikában, a televízióban bemutatott hirdetések és előzetesek segítették a film promócióját. Rendezője, George Miller nem tévesztendő össze a skót születésű szintén ausztrál George T. Miller rendezővel.

A film Új-Zélandon és Svédországban kezdetben be volt tiltva.

Két folytatása készült, az 1981-ben bemutatott Mad Max 2 - Az Országúti Harcos és az 1985-ben készült Mad Max - Az Igazság Csarnokán innen és túl.

2011-ben készült egy mindössze 9 perces rövidjátékfilm, a Mad Max Renegade, mely az első rész befejezése után néhány nappal játszódik.

Cselekmény A film a legközelebbi jövőben játszódik. A civilizáció hanyatlik, általános az áru- és üzemanyaghiány. A rendet és a törvényt egyre inkább az anarchia és ököljog váltja fel. A városok még működnek, de a vidéki utakon már féktelen motorosbandák garázdálkodnak. Az országutakon a rendet a kis létszámú, gyengén felszerelt és jórészt demoralizált Main Force Patrol (MFP) őrzi. Bőrruhás, fegyverhasználatra feljogosított tagjai autós üldözésre alkalmas Pursuit feliratú kocsijaikon próbálnak szembeszállni a bűnözőkkel. A legjobb rendőrök különlegesen erős és gyors, V8-as motorral felszerelt kocsikon járnak, ezek az elfogó Interceptorok. Az MFP rendőreinek gúnyneve „bronzos”, jelvényük bronz színe miatt.

A történet kezdetén két járőrkocsi és Jim Goose motorosrendőr egy Night Rider nevű, önmagát a sebesség istenének vélő szökött pszichopata fegyencet üldöz, aki egy a rendőrségtől ellopott kompresszoros kocsival száguldozik az utakon. Mivel egyiküknek sem sikerül megállítania, riasztják az autós elfogásra szakosodott Max Rockatanskyt, aki Interceptorával ered a Night Rider nyomába. Egy brutális autós üldözés során a menekülő fegyenc egy balesetet szenvedett, benzines hordókat szállító teherautónak ütközik és autójával együtt felrobban.

Max felesége, Jessie másnap a tévében hallja az esetet, de nem örül férje sikerének, félti őt a bosszúálló bandától. Max is a kilépést fontolgatja a rendőrségtől, mivel kezdi egyre inkább úgy érezni, már maga is kezd ugyanolyan országúti ámokfutóvá válni, mint akiket üldöz. Főnöke egy különleges, V8-as, kompresszoros elfogóautó, a Pursuit Special odaadásával tudja csak maradásra bírni.

Pár nappal később a közeli kisváros vasútállomására egy motorosbanda érkezik, melynek vezetője Toecutter (ejtsd: tókátör, jelentése: „lábujj levágó”, az ausztrál szleng szerint brutális bűnöző), egy pszichopata őrült. Azért jöttek, mert itt vehetik át a Max által üldözött, majd benzinszállítóval ütközött barátjuk, Night Rider koporsóját, majd ezt követően féktelen tombolásba fognak a kisváros utcáin. Egy fiatal párnak sikerül előlük elmenekülnie, ám hamarosan utolérik őket, autójukat baltákkal szétverik, mindkettejüket összeverik és megerőszakolják.

Max és társa, Jim Goose hamarosan a helyszínre érnek, de már csak a banda legelmebetegebb tagját, a fiatal Johnny the Boyt találják ott. Beviszik a rendőrségre, de hamarosan egy rafinált ügyvéd társaságában megjelenik Bubba Zanetti, a motorosbanda alvezére. Mivel a sértettek nem mertek feljelentést tenni, az ügyvéd követelésére bizonyíték hiányában Johnnyt szabadon engedik. A felháborodott Jim Goose nekiesik és megüti, ezért a banda utóbb halálra ítéli. Az ítéletet az őrült Johnnynak kell végrehajtania, próbaképpen.

Pár nappal később Jim motorral járőrözik, nem tudja, de a banda már a nyomában van. Motorját megrongálják, minek következtében száguldás közben kereke leblokkol és elesik. Egy ismerőse kölcsönkért vontatóautójával megy tovább, ám a banda motorokkal megtámadja, betörik a szélvédőjét, az autó felborul. Jim a kocsiban reked, Johnny the Boy pedig Toecutter parancsára felgyújtja az autót. Jim súlyosan és maradandóan megég, de nem hal meg. Max másnap a kórházba megy, de meglátva élőhalott ronccsá lett társát, nem bírja feldolgozni a történteket, beadja felmondását Fifinek, a rendőrfőnöknek. Súlyos emberhiánnyal küzdő főnöke azonban a felmondás elfogadása előtt néhány hét szabadságra küldi, remélve, Max meggondolja magát.

Max feleségével és gyermekével egy békésebb tengerparti környékre utazik pihenni, egy rendőr ismerősük házába. Útközben megállnak egy roncstelepnél. Míg Max a defektes gumit javíttatja, Jessie gyerekével jégkrémet vesz egy közeli büfében, ahol összeakad a bandával. Nem tudják, hogy Max felesége, de Toecutter szemtelenkedni kezd vele, gusztustalan szexuális célzásokat tesz. Mivel nem lehet tudni, hová fajulna a dolog, Jessie lágyékon rúgja és kocsival elmenekül, ezért a banda bosszút esküszik ellene.

Miután Maxék elérik úticéljukat, biztonságban érzik magukat, nem is sejtik, hogy a banda követte őket. Kifigyelik őket, mikor Jessie egyedül van, megtámadják. Megölik kutyájukat, a ház udvarából elviszik gyereküket. Jessie visszaszerzi ugyan a gyereket, de menekülés közben mindkettőjüket szándékosan halálra gázolják.

Felesége és gyermeke halála után a sokk következtében Max Rockatansky mint fiatal és becsületes rendőr meghal, helyette megszületik Mad Max, a bosszúálló országúti harcos. Visszaveszi egyenruháját, a rendőrségi garázsból illegálisan elviszi felturbózott autóját, majd a törvényt mellőzve egyenként leszámol a bandatagokkal. Csak hárman maradnak: Toecutter, Bubba Zanetti és Johnny.

Az egyik üldözésnél látszólag lerázzák Maxet, ám csapdát állítanak neki. Mikor Max egy néptelen helyen az út szélén eldőlt motort lát és kiszáll a kocsiból, lesből meglövik a térdét, majd motorral átgázolnak az egyik kezén. Bubba Zanetti személyesen akarja megölni, de Max odakúszik az úton elejtett fegyveréhez és az utolsó pillanatban lelövi. Toecutter egy kegyetlen autós üldözés során kamionnal ütközik és meghal. A banda utolsó élő tagja, Johnny, a kopár mezőn keresztül motoron menekül.

Max hamarosan egy balesetet szenvedett furgon roncsánál megtalálja Johnnyt, amint éppen a halott sofőr csizmáját próbálja lehúzni. Egy bilinccsel odaláncolja bokáját az alvázhoz, a csepegő benzint egy törött fényszóróban lassan összegyűjtve és egy öngyújtót alátéve időzített bombát készít a kocsiból. Egy fémfűrészt ad Johnnynak és szárazon közli: „a bilincs lánca edzett acélból van, ha elég ügyes vagy tíz perc alatt átvágod, de ha biztosan életben akarsz maradni, a bokádat vágod el, mert ahhoz öt perc is elég”, majd szó nélkül otthagyja. Johnny nem fűrészel, csak jajveszékel, orvosilag nyilvántartott őrültségére hivatkozik és hisztérikusan kacag. Mikor Max elindul a kocsijával, a háttérben láthatjuk a felrobbanó autóroncsot. Max országúti igazságosztóként folytatja kettétört életét.

Forgatási helyszínek

A film teljes egészet Melbourne közvetlen környékén forgatták, jórészt Melbourne és a tőle kb. 50 kilométerre délnyugatra, a tengerparton található Geelong között. Az autós-üldözéses jelenetek közül sokat Lara városában vettek fel, egy kis helyen Geelongtól északra. A második és harmadik résszel ellentétben a forgatás során semmilyen távoli, vagy egzotikus helyszínt nem kerestek fel.

Hangsávok

Az eredetileg belső piacra szánt filmben a leghétköznapibb ausztráliai-angol nyelvezetet beszélik.

Amikor a filmet először mutatták be az Amerikai Egyesült Államokban, az American International Pictures átszinkronizálta amerikai-angolra, mivel attól féltek, hogy a nézőknek nem tetszene a szereplők túl erős akcentusa, sok ausztrál kifejezést esetleg nem is értenének. Az eredeti ausztrál változat végül az MGM forgalmazásában került rövid időre az amerikai mozikba. Egyes DVD kiadásokra mindkét angol nyelvű hangsáv felkerült.

Szereplők Szerep Színész 1. magyar hang 2. magyar hang Max Rockatansky Mel Gibson Szabó Sipos Barnabás Stohl András Toecutter Hugh Keays-Byrne Sinkovits-Vitay András Czvetkó Sándor Jim Goose Steve Bisley Balázsi Gyula Kőszegi Ákos Johnny the Boy Tim Burns Forgács Péter Dányi Krisztián Fifi Macaffee Roger Ward Melis Gábor Áron László Jessie Joanne Samuel Bíró Anikó Bíró Kriszta Mudguards David Bracks Zágoni Zsolt Bubba Zanetti Geoff Parry Galambos Péter Anger Zsolt

A film alkotói

George Miller orvosként dolgozott egy kórház sürgősségi osztályán az ausztráliai Victoria államban, ahol szemtanúja volt a szenvedés és a halál bizonyos mozzanatainak. Amikor a Melbournei kórházban rezidensként dolgozott, találkozott egy amatőr filmkészítővel, Byron Kennedyvel a nyári filmiskolában, 1971-ben. A duó közreműködött egy rövidfilmben, melynek Violence in the Cinema, Part 1 volt a címe. Több filmfesztiválon bemutatták, valamint díjakat is nyertek vele. Nyolc évvel később a páros megalkotta Mad Max figuráját az első alkalommal asszisztenskedő forgatókönyvíróval James McCauslanddel, aki maga is játszott egy kisebb szerepet a filmben.

Max kiválasztása

Mel Gibson az akkor még teljesen ismeretlen kezdő színész barátjával és osztálytársával, Bisley-vel együtt ment a meghallgatásokra (Bisley később Jim Goose szerepét kapta meg). Gibson szakadt ruhában, törött orral és állkapoccsal, valamint egyéb horzsolásokkal jelent meg, mivel az az előtti éjszakán egy kocsmában verekedésbe keveredett három emberrel. Mel nem számított arra, hogy megkapja a szerepet, csupán a barátját kísérte el a meghallgatásra. Ezután a szereposztó ügynök odament Melhez és azt mondta neki, jöjjön vissza két hét múlva, mivel nagyon megtetszett neki a pillantása és ehhez a főszerephez "dilisekre" van szükség. Amikor Gibson két hét múlva visszament, alig ismerték fel, mivel sebei már majdnem teljesen begyógyultak, ennek ellenére mégis megkapta a szerepet.

A film készítése

Miller úgy gondolta, a közönség hihetőbbnek fogja tartani, ha a film erőszakos története az akkori jelen helyett egy sivár és disztopikus közeljövőben játszódik. A forgatás 1978 decembere és 1979 februárja között tartott, Melbourne közvetlen környékén.

Az alacsony költségvetés miatt Gibsonnak csak egy kabátot és egy nadrágot adtak, ami valódi bőrből készült. A többi színésznek még szegényesebb volt az öltöztetése, különösen a rendőrtiszteknek.

A filmben takarékossági okokból rossz állapotú, leselejtezett autókat használtak, két egykori rendőrautót és egy taxit. A rendőrautókat többször is felvették az illúzió érdekében. Az egyik rendőrautó a filmben vastag, szürke füstöt ereget egy baleset után. A jelenet nem volt megrendezve, a kocsi motorja olyan rossz állapotban volt, hogy valóban füstölt.

A film elkészítése után Kennedy házában, Wilson és Kennedy kezdtek neki a vágásnak Kennedy szobájában, egy házilag készített szerkesztő gépen, amit az apja tervezett. A páros a hangokat is ott készítette el.

A film fogadtatása