A fokföldi oroszlán (Panthera leo melanochaita) az oroszlán egyik többé-kevésbé kihalt változata. A „többé-kevésbé” korlátozás oka, hogy a maradványok alapján elvégzett, a teljes genomra kiterjedő genetikai vizsgálat kimutatta, hogy az elterjedt nézettől (így a jelen ismertetőnkben szerepkő tudományos nevétől) eltérően nem volt önálló alfaj, csak egy Afrika déli csücskén különösen elterjedt sötét sörényű színváltozat.Landy-Gyebnár Mónika: Feltárták az oroszlánok evolúciós múltját A vele közel azonos élőhelyen kifejlett, világos szőrű változat a dél-afrikai oroszlán (Panthera leo krugeri). Annak ellenére, hogy dél-afrikai populációja kihalt, sötét (sörényű) oroszlánok spontán mutáció eredményeként a legkülönbözőbb természetes és mesterséges környezetekben feltűnnek, tehát a színváltozat kihaltnak nem tekinthető.
Kutatásának története
A vélt alfajt 1842-ben írta le Ch. H. Smith. Típuspéldánya a Jóreménység-fokról származott.
Vratislav Mazák, Károly Egyetem Természettudományi Karának professzorának elmélete szerint az alfaj azért alakult ki, mert élőhelyét (a Fokföldet) a Nagy-lépcső (Rodgers-lépcső) kellőképp elszigetelte a kontinens egyéb részitől, és ezért ez a populáció a többi alfajtól elszigetelve fejlődött.Mazak, V. and Husson. A.M. (1960). "Einige Bemerkungen über den Kaplöwen, Panthera leo melanochaitus (Ch. H. Smith, 1842)". Zoologische Mededelingen. 37 (7): 101−111. Ez az elméletet a 21. század elején dőlt meg, amikor kimutatták, hogy a Fokföld, a Kalahári és Transvaal régiók oroszlánpopuláció kapcsolódhattak egymáshoz a Nagy-lépcső és az Indiai-óceán közötti folyosón.Yamaguchi, N. (2000). "The Barbary lion and the Cape lion: their phylogenetic places and conservation" (PDF). 1. African Lion Working Group News: 9–11. Archived from the original (PDF) on 2019-08-18.
Származása, elterjedése
Fokföldön és Natalban élt. A jelenlegi közigazgatási beosztás szerint ezek a Dél-afrikai Köztársaság Nyugat-Fokföld, Kelet-Fokföld és KwaZulu-Natal tartományai.
A legtovább Oranje Szabadállam területén maradt fenn; itt az 1860-as években lőtték ki az utolsót.
Megjelenése, felépítése
A típuspéldány egy nagyon nagy hím volt fekete szélű fülekkel és fekete sörénnyel, amely túlnyúlt a vállakon és a has alatt.
Edmund Heller amerikai zoológus úgy vélte, hogy a fokföldi oroszlán „kifejezetten” nagyobb volt, mint a többi alfaj, és koponyája is hosszabb, bár keskenyebb volt azokénál.Heller, E. (1913). New races of carnivores and baboons from equatorial Africa and Abyssinia Smithsonian Miscellaneous Collections 61(19): 1–12. Ez egybecsengett a vadászok beszámolóival, amelyek szerint a legnagyobb, a 270 kg-ot megközelítő tömegű oroszlánokat a Vaal folyótól délre lőtték.
Ez a nézet annyira általánosan elterjedt, hogy az 1960-as években (Urania) még úgy vélték, hogy a fogságban kialakult hibrid oroszlántípus, a „menazséria”-, avagy állatkerti oroszlán kialakulásához a fokföldi (és az eredeti élőhelyén ugyancsak kihalt berber) oroszlán meghatározó mértékben járult hozzá.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Urania Állatvilág. Emlősök. Hans Petzsch, 1966. Gondolat Kiadó, Budapest, 1973.
Kapcsolódó cikkek
berber oroszlán
Kategória:Macskafélealfajok Kategória:Oroszlán Kategória:A Dél-afrikai Köztársaság kihalt emlősei