bélyegkép|jobbra|A Szölnöki-patak télen bélyegkép|jobbra|Felsőszölnök zászlaja az egyik falunapon jobbra|bélyegkép|Az iskola bélyegkép|jobbra|Táncosok a felsőszölnöki falunapon bélyegkép|jobbra|Táncosok a felsőszölnöki falunapon bélyegkép|jobbra|Felsőszölnök – faluközpont bélyegkép|jobbra|Felsőszölnök faluközpontja leírással bélyegkép|jobbra|Felsőszölnök középső részének lakóházai a patakmenti völgyben (Fő út) bélyegkép|jobbra|Régi kereszt a Jánoshegyen bélyegkép|jobbra|A Lázár-család által állított kereszt a Békaváros nevű falurészben bélyegkép|jobbra|Régi kereszt a Hármashatárhoz vezető úton bélyegkép|jobbra|Kereszt a Jánoshegyen bélyegkép|jobbra|Látkép bélyegkép|jobbra|Szlovén Mintagazdaság Felsőszölnök (szlovénül Gornji Senik, németül Oberzem(m)ing, latinul Zelnuk Superior) község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában, az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett, Magyarország legnyugatibb és az ország legmagasabb irányítószámmal rendelkező települése.
A Szölnök helységnév a szlovénből került a magyarba, jelentése: kaszáló, szénapadlás, szénapajta. A falu korai névváltozatai káposztaföldekre is utalnak (szlovénül: zelnik), így Zelnuk (1387), Zewlnek (1538), Felsőzelnek (1548), feölseo Zelnik (1594).
Éghajlata
A faluban a pannon és a szubalpin éghajlat együttes hatása érződik. Az évi csapadékmennyiség átlagos középértéke 800 mm.
Növényvilág
Az erdőkben őshonos a jegenye- és a vörösfenyő. A luc- és erdeifenyő mellett nagy számban található éger, bükk, nyír, tölgy, nyár és akác. A 2000-es évektől az éghajlati változások és az újonnan megjelent fapusztító rovarok miatt a terület fenyőállománya csökkent, a fenyvesek jelentős területen pusztulnak, száradnak.
A szubalpin erdőkben számos ehető gombafaj található, többek közt vargánya, nyulica (rókagomba), őzlábgomba, kék és zöld galambica, különféle tinórúk. Ezeket tojással rántottaként, gombafejnek elkészítve vagy pörköltként fogyasztják. Minden évben jelentős mennyiségű szárított gomba kerül a szölnöki erdőkből a szomszédos Ausztriába.
Az aljnövényzetben sokféle ritka növény él – a fenyérgamandornak (Teucrium scorodnia) például itt van az egyetlen ismert hazai előfordulása. A kaszálás és legeltetés megszűnése miatt, továbbá a beerdősülés nyomán és a turizmus okozta környezetkárosítás eredményeképpen a kaszálórétek egykor rendkívül változatos, vadvirágokban páratlanul gazdag növényvilágából mára nem sok maradt: mindent elborít a csalán, a parlagfű és a kanadai aranyvessző. Agresszívan terjed az akác is, az őshonos fafajok rovására.
Felsőszölnök területe az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.
Állatvilág
A területen nagyszámú vadállomány található, melynek ápolását a Hármashatár Vadásztársaság végzi. Az erdei vadak közül főleg a vaddisznó, az őz és a szarvas jellemző a térség állatvilágára. A korlátozás nélkül mozgó állatok miatt minden évben jelentős a vadkár. Változatos a madárfauna is.
A hosszú évtizedekig hermetikusan elzárt szölnöki völgyek, kaszálórétek rovarvilágát, főleg a lepkefaunát hazánkban szinte páratlan fajgazdagság jellemezte. Ennek mára nyoma sem maradt. A határnyitást követő turistaáradat, az autós-motoros kirándulók megjelenése, a közlekedési és egyéb infrastrukturális „fejlesztések”, a hagyományos gazdálkodási formák eltűnése és a klímaváltozás együttes hatása döbbenetes gyorsasággal semmisítette meg a táj eredeti arculatát és egyedülálló biodiverzitását.
A Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft. által kialakításra került Mintagazdaság a mára „kihalt” szarvasmarhatartást hozza vissza. (A mintagazdaságról további információ a Nonprofit Kft. hivatalos oldalán: www.szlovenvidek.hu.)
Fekvése
Felsőszölnök Magyarország legnyugatibb települése. Vas vármegyében, az osztrák–szlovén–magyar határ találkozási pontja mellett fekszik, a Vasszentmihálytól idáig húzódó 7454-es út mentén. A magyarországi szlovén közösség legnagyobb falva, lakói 90%-ban vendek (magyarországi szlovének). A legközelebbi város a 14 kilométerre lévő Szentgotthárd.
A falut tíz domb öleli körül, felületüket a pliocén kori Ős-Rába hordalékos, agyagos-kavicsos maradványa borítja. A falu legmagasabb pontja az Ezüst-hegy (404 méter). A Felsőszölnököt határoló dombok: Lujza-hegy (384 méter), Hegyes-hegy (370 méter), Martinjei-hegy (363 méter), Kakasdomb (362 méter), Ónz-hegy (362 méter), János-hegy (353 méter), Török-hegy (343 méter), Északi-hegy (349 méter) és Szabó-hegy (323 méter).
1922-ben a faluközponttól 4 kilométerre, Magyarország, Ausztria és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság határainak találkozási pontján obeliszket emeltek (Hármashatárkő).
A falut a Szölnök-patak szeli át, mely a Hármashatár közelében, a Szlovéniához csatolt Türke (Trdkova) alatt ered.
Testvérközségek: Kuzma (Szlovénia) Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab, Ausztria)
Falurészek
Felsőszölnök területe egymástól jól elkülönülő részekre tagolódik:vend elnevezések, zárójelben a magyar fordítás Vés (Belső-falu), Divícin járek (Divícs-árok), Ónzin vrh (Ónz-hegy), Krajcarin járek (Krajcár-árok), Kamen (Köves), Mála polauva (Kis-polauva), Ladina (Ugar), Bóslin ograd (Bószli-gyümölcsös), Kálan dau (Kála-völgy), Veuka polauva (Nagy-polauva), Dúgoznauš (Dugosz-erdő), Brezdin, Čerklen, Raven (Síkság), Divočin járek (Iker-árok – a Hármashatár alatti erdőtömb), Seteči járek (Szetecs-árok), Jakobi járek (Jakab-árok), Kovački járek (Kovács-árok), Míklin dau (Míklin-völgy), Stara bükonja (Régi-bükkös), Kareči járek (Karecs-árok), Grópčica (Sírocska), Gubin dau (Gubin-völgy), Djéčkin dau (Gyécsek-völgy), Trajbarin dau (Trajbár-völgy), Šlósarin járek (Lakatos-árok), Črna bükonja (Fekete-bükkös), Stári gaj (Régi fasor), Grózna grábe (Rettenetes-szakadék), Dravczin járek (Drávec-árok), Žlebé (Csatornák), Krátka (Rövid). További területnevek: Türke-völgy, Szerelem-völgy, Halál-völgy, Ampa (Hampó-völgy), Lujza-hegy, Ezüsthegy, Gyurik álma, Stell, Zseleboj.
Új utcanevek 2005 szeptemberétől Felsőszölnökön több utcanevet hoztak létre, korábban ugyanis az összes házszám a Fő utca alatt szerepelt. Hazánkban egyedülálló volt ez az adminisztratív lépés, hiszen a falu összes lakója egyszerre kapott (változtatott) lakcímet. A létrejövő 11 új utcanév meghatározásakor helyi nevezetességeket vettek figyelembe.Bolyongó mentők miatt számoztak újra egy falut
Határátkelő A trianoni békeszerződés életbelépéséig a Vendvidék és Muravidék területileg összetartozott. 1919 után Muravidék a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) került, és az újonnan kialakuló országhatárok a 90-es évek elejéig elvágták egymástól a két tájegység lakosságát. Magyarországon és Szlovéniában is megfogalmazódott az igény, hogy az elválasztott tájegységeket a könnyebb megközelíthetőség biztosításával újra össze kell kapcsolni.
1992-ben nyitották meg Felsőszölnök és Magasfok (Szentmártonka, Martinje) között a határátkelőt, melyet Göncz Árpád avatott fel. A határátkelés előbb csak Szlovénia és Magyarország állampolgárai számára volt lehetséges, de 2004-től nemzetközivé tették. Az átkelőn csak személygépkocsival és busszal lehetett áthaladni, a teherforgalmat tiltották.
2007. december 21-én, a schengeni egyezmény nyomán Felsőszölnök–Martinje között is teljesen szabaddá vált a határátkelés (az átkelő addigi napi forgalma kb. 50 fő volt). A határhoz vezető út 1,2 kilométeres szakaszát 2002-ben 120 millió forintból újították fel; ekkor az aszfaltburkolat mellett kiépítették a hegyről lezúduló csapadékot elvezető csatornát is.Korszerű út a határátkelőhöz
Tanya A falu Szentgotthárd felőli közigazgatási határán túl lévő 15 épületből álló házcsoportot nevezik Tanyának. A terület ma közigazgatásilag Alsószölnökhöz tartozik, bár ennek legutolsó házától 3–4 kilométerre helyezkedik el. Lakói Felsőszölnökről származnak, s mivel a „Tanya” településrész történelmileg Felsőszölnök meghosszabbítása, lakói hagyományosan itt élik hétköznapi, kulturális és spirituális életüket (pl. temetkezés, házasodás).
Története
Első írásos említése 1378-ból való, Alsószölnökkel együtt (Zelnuk Superior et Inferior). Akkor a dobrai várhoz tartozott. A XVI. századtól a Batthyány család birtoka volt. A törökök a falut is elérték és a férfilakosság jelentős részét elhurcolták. A falu melletti község, Ivánfalva (Iwanfalua) beolvadt Felsőszölnökbe; helyét és emlékét a Jánoshegy nevű településrész őrzi.
A 16. század végétől a falu urai révén vette fel az ágostai evangélikus vallást, és azt 1717-ig meg is tartotta. A község megmaradt katolikusai kisebb konfliktusok árán még gyakorolhatták hitüket, de egy részük Somogyba vándorolt, sok más szlovénnel együtt.
1640-ben a falu utolsónak hódolt be a töröknek, hogy elkerülje a pusztítást. A török már előtte sarcolta Istvánfalva, Börgölin (1622), Orfalu (1625), Permise és Ritkarócz (1632) szlovén anyanyelvű falvakat.
1664 augusztusában a szentgotthárdi csata előtt a tatárok felégették, sok más Rába menti faluval együtt. A lakosság előlük Stájerországba menekült, de a csaták elmúltával hazatért, s felépítette a falut üszkös romjaiból.
Az 1720. évi országos összeírás a falut Főlső Szőlnek néven a lékai uradalomhoz sorolta, és megemlítette az adózók névsorát is. Ők Georgius Ambrosics, Thomas Semenyk, Georgius Guba, Johannes Szervecz, Johannes Pincze, Johannes Hambo, Thomas Czűg, Johannes Medvedovots, Michael Ruszith, Stephanus Fincze, Stephanus Hambo, Blasius Czűg, Michael Mlinar, Johannes Mlinar, Stephanus Lesky, Petrus Hansek, Stephanus Bajzék, Adamus Szulyics, Blasius Mlinar, Stephanus Krajczár, Martinus Pinter, Stephanus Lazár, Blasius Gyecsek, Stephanus Macsek, Georgius Sunyics, Johannes Sunyics ifj., Joannes Sunyith, Stephanus Krajczár ifj., Thomas Sunyics, Sebastianus Frajbar és Michael Sunyith voltak. Az összeírás megemlít még egy extraneust (olyan személyt, aki máshol lakik, mint ahol a birtoka van) is, Johannes Goszton néven.Az 1720. évi országos összeírás (N 79)
1750 és 1800 között egy kutatás szerint a felsőszölnökiek között a leggyakoribb női keresztnév a Margit volt (86 fő), ezt követte az Apollónia (39 fő) és a Marianna (33 fő). A leggyakoribb férfikeresztnév ebben az időszakban a Balázs volt (47 fő), ezt követte a Mátyás (41 fő) és az Ádám (10 fő).Fülöp László: Keresztnevek földrajzi vonatkozásai (Felsőszölnök 1750-1800), Nyelvtani értesítő, 2003. 25. évf. 167-171. old.
A falu Alsószölnökkel a dobrai uradalom részét alkotta, s ezért a XIX. században más környékbeli falvaktól eltérően a Tótsági járásban feküdt.
Felsőszölnök az 1900-as évek elején körjegyzőségként működött, melyhez Kerkafő, Magasfok, Marokrét, Ritkaháza és Szentmátyás községek tartoztak.Magyarország Tiszti Czím- És Névtára, XXIII. évfolyam, 1904. Budapest, Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság
A II. világháború után a falu a határsávba került. A 40-es évek végén a helyi lakosság spontán akció keretében megpróbálta elérni, hogy a falut és környékét Jugoszláviához csatolják, de törekvésük kudarcba fulladt,idős helyi lakos személyes közlése a 80-as évek végén és a retorzió sem maradt el: a falut a Rákosi-rendszer teljesen elszigetelte, a módosabb parasztgazdákat pedig kitelepítették a Hortobágyra, mint kulákokat; közülük a legtöbben nem is tértek vissza szülőfalujukba. A község és környékének megközelítése a rendszerváltásig kizárólag határsávengedéllyel volt lehetséges, de ilyet a 80-as évekig csak nagyon indokolt esetben adtak ki. A műszaki határzárat (nyomsáv, aknák) a 70-es évek végén leszerelték, helyébe rakétás jelzőrendszert működtető „botlódrótokat” telepítettek. A határvédelmi infrastruktúra maradékát (őrtornyok stb.) a 90-es évek elején felszámolták, de a szölnöki erdőkben néhol még mindig láthatók a vasfüggöny szögesdrótjának rozsdás maradványai.
Demográfia
14px Felsőszölnök demográfiai adatai részletesen a Felsőszölnök népessége szócikkben
A település népességének változása: