A héberben megkülönböztetünk egyszerű és összetett prepozíciókat, írásmódjuk szerint pedig egybe- és különírtakat.
Egyszerű prepozíciók Egybeírt Három prepozíciót a héber egybeír a szó elejével, ezek: -בְּ bə- -ban, -ben, -val, -vel -כְּ kə- olyan, mint; szerint (mindenféle hasonlításra) -לְ lə- -nak, -nek; számára, részére, neki; birtoklás
Pontozása alapesetben svával történik. Eltérések: svával kezdődő szó előtt i : összetett svák előtt a svá „színének” megfelelő teljes magánhangzó: névelős szó előtt elnyeli a névelőt és átveszi annak magánhangzóját:
Egybe- és különírt A מִן־ min- -ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről prepozíciónak a különírt alakja mellett (melyet mindig maqqéffel kapcsolunk a szóhoz) létezik rövidült alakja is. Alapalakja -מִ + dages forte, mivel a beolvadó nún az első mássalhangzót kettőzi (מִן־בַּיִת min-`bajit → מִבַּיִת mi`bbajit házból), A nem kettőzhető álef, hé, chet, ajin és res (א ה ח ע ר) torokhangok előtt az i é-be nyúlik: -מֵ mé- (מֵאָדָם méádám embertől, מֵהָאוֹר méháór a világosságból). Az egybe- és különírt alakok között nincs jelentésbeli különbség.
Különírt Az összes többi prepozíciót külön írjuk szótól, maqqéffel vagy anélkül (ez egyeseknél kötelező, másoknál nem).
Összetett prepozíciók Az összetett prepozíció azt jelenti, hogy több prepozíció kapcsolódik össze egyetlenné. Ezek lehetnek egyszer- vagy többszörösen összetettek, jelentésükre nézve pedig az alap-prepozíciót erősítők vagy fordítva, annak ellenkező értelmet adók.
A prepozíciók jelentéstartalma A héber prepozíciók jelentéstartalma sok esetben jóval bővebb, mint az számunkra természetes lehet.
A prepozíciók eredete Valamennyi héber prepozíció visszavezethető egy hárombetűs gyökre, így ezek névszói származásúak.
Prepozíciók listája -בְּ -כְּ -לְ מִן min (-מִ mi-, -מֵ mé-) -ból, -ből, tól, -től, ról, -ről (mindenféle elvonás); -nál, -nél (hasonlító szerkezetben) אֵת ét (-אֶת et-) -t tárgyrag עַד ad -ig לִפְנֵי lifné előtt, elé מִלִּפְנֵי millifné elől מוּל múl עַל al -on, en, -ön; rajta; rá; ellen (minden valamire irányuló mozgás) אֶל־ el- -hoz, -hez, -höz; -nak, -nek (mindenfajta oda irányuló mozgás; a ל-el ellentétben birtoklást nem fejez ki).
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Klasszikus héber nyelvtan
Források
Külső hivatkozások
Kategória:Héber nyelvtan