Köbölkút (szlovákul Gbelce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése Párkánytól 19 km-re északnyugatra fekszik.
A község a Duna és a Garam választóvonalán, a Garammenti-hátság dombvidékének déli nyúlványán terül el.
A településtől délre elterülő Dunamenti-alföld talaja alkalmas gabona, szőlő, illetve gyümölcs termesztésére. A határvidék északi része, a Párizsi-csatorna mocsaras talajának köszönhetően náddal benőtt. A falu különlegességéhez tartozik a környező nádas állat- és növényvilága, amelyben védett növény- illetve állatfajok sokasága él. A községet déli és részben nyugati irányból gazdag lomblevelű erdő övezi.
Nevének eredete Kiss Lajos nyelvész szerint a magyar Köbölkút helységnevek elsődlegesen olyan kútra, forrásra vonatkoztak, amelynek gödrét üreges belű, odvas vagy kivájt fatörzzsel, az úgynevezett köböllel bélelték ki.
A Gbelce szlovák név a magyarból származik.
Élővilága
1960-ban pocgém áttelelését észlelték.Stollmann András 1990: Pocgém. A Hét 1990/21
Köbölkúton egykor volt gólyafészek a vasútállomásnál is. Ma az Érsekújvár felé vezető főút mentén van egy gólyafészek és egy alátét. 2014-ben két fiókát gyűrűztek meg. 2015-től alátétre helyezték át a fészket. 2021-ben 3 fiókát számolták össze.bociany.sk A falu határában fekszik a Párizsi-mocsarak Természetvédelmi Terület, amelynek gazdag élővilága a határokon túl is ismertté tette a falu nevét.
Története A község területén az újkőkorszaki vonaldíszes kerámia telepét, valamint északra a vadászlestől valószínűleg rézkori leleteket találtak.Jozef Bátora 1984: Nové lokality a nálezy z juhozápadného a stredného Slovenska. AVANS v roku 1983, 31-34. A Hévmagyarádi kultúrába sorolható fémtárgy is előkerült.Récsey Viktor 1892: Őskori emlékek Esztergom vidékéről. Archaeologiai Értesítő 1892, 342-343; Hampel József 1896: Neuere Studien über die Kupferzeit. Zeitschrift für Ethnologie XXVIII, 80, 46. kép; Jan Eisner 1933: Slovensko v pravěku. Praha, 63 137. jegyzet, 294 54 jegyzet. A hallstatt (kora vaskor) és latén korból (fiatalabb vaskor) csontvázas sírokat tártak fel. 2005-ben Gergov dűlőben temetőt, Hangaš dűlőben települést azonosítottak a római korból. Ezen kívül a vasútállomásnál terra sigillata is előkerült.Křížek 1966, 113; Klára Kuzmová - Peter Roth 1988: Terra sigillata v barbariku. Nitra, 33; Kopecký/ Kuzmová/ Rajtár 1990, 100. Koraközépkori telepre utaló kerámia került elő Peter Romsauer 1973-as terepbejárása során a Párizsi-csatorna balparti teraszán.Bialeková, D. 1989 (szerk.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 250-251. Koraközépkori leletek kerültek elő a 665. számú ház építésénél,Bátora 1984 i.m. valamint a Libalegelő dűlőben.Liszka József 1987: Prieskumy v okrese Nové Zámky. AVANS v roku 1986, 66-68. Alojz Habovštiak 1962-ben végzett terepbejárást a téglagyárnál, mely során 11-13. századra keltezhető cserepeket gyűjtött.Bialeková 1989 i.m. Légifotózás segítségével további telepjelenségeket is megfigyeltek a Párizsi-mocsarakban, illetve Záhumnie dűlőben temetkezéseket is.Hanzelyová, E. - Kuzma, I. - Rajtár, J. 1992: Letecká prospekcia na juhozápadnom Slovensku. AVANS v roku 1991, 46-48; Ua. 1995: Letecká prospekcia na juhozápadnom Slovensku. AVANS v roku 1993, 54-58. Nová Osada nevű rész vasútállomásánál – szintén légirégészeti módszerekkel – valószínűsíthetően római kori telep és középkori temető nyomait figyelték meg.Kopecký, M. - Kuzma, I. - Rajtár, J. 1990: Výsledky leteckej prospekcie. AVANS v roku 1988, 100-102.
Egy Szent István kori oklevél már említ egy települést a mai Köbölkút helyén, mely egy köves kút szomszédságában feküdt. A helység fontos kereskedelmi útvonalon feküdt a középkorban is.Alapi Gyula 1934: A morva-cseh és magyar érintkezés a magyar középkor végéig. Nemzeti Kultúra II/1, 21. A falu első fennmaradt írásos említése Petrus, Comes de villa Cubulcut formában 1233-ból származik.DLDF 58381; Georgius Fejér 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis III/2. Budae, 491. 1245-ben az esztergomi káptalan bizonyságlevelében szerepel Petrus de Cubulcut.Wenzel Gusztáv 1869: Árpádkori új okmánytár - Codex diplomaticus Arpadianus continuatus VII. 1235–1260. Pest, 200 No. 131. 1299-ben III. András parancsa szerint, András comes fia Joanka mester azt panaszolta, hogy Kubulkuth nevű falujából Kurth-i Péter és társai 32 ökröt vittek el.MOL DL-DF 58435 Forgách levéltár; Hazai okmánytár VIII, 391; Fejér VI/2, 236; Szentpétery Imre–Borsa Iván 1987: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/4 1290–1301. Budapest, 219 No. 4236. Ugyanezen évben pereskedett még Joanka mester és ebben említik Kubulkuth nevű falujának esetleges elpusztítását is.MOL DL-DF 58437 Forgách levéltár; Fejér VI/2, 234; Szentpétery-Borsa 1987, 223-224 No. 4250.
1319-ben Kubulkuthi Gwla fia László comes választott bíraként szerepel egy birtokperben. Az irat II. Ulászló 1494-es átiratában maradt csak fenn.MOL DL-DF 1944; Nagy Imre 1878: Anjoukori okmánytár - Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis I. 1301–1321. Budapest, 493-497; Sedlák, V. 1987: Regesta diplomatica necnon epistolaria Slovaciae II. Bratislavae, 200-201; "Str. II. 754"; Kristó Gyula 1998: Anjou–kori Oklevéltár V. 1318-1320. Budapest–Szeged, 145-146 No. 366. Ugyancsak 1319-ben tiltják Kubulkuth-i Tooth Péter fia Tamást a Lyzko föld melletti rész megvételétől.MOL DL-DF 69201 Kubinyi család levéltára; Sedlák 1987, 211; Kristó 1998, 171-172 No. 433. Ugyanezen évben egy, a Nógrád vármegyében lévő herenchen-i birtok és a Szent Mihály tiszteletére épült templom felét Kwbulkwth-i Péter fia Tamás magisternek és rokonának adják. Ezen irat csak egy 1429-es átiratban maradt fenn.MOL DL-DF 221753; Sedlák 1987, 239; Kristó 1998, 250 No. 653. 1325-ben néhai Kebelkwth-i Jula comes fiai, László és István fogott bírákként szerepelnek."Knauz Nándor MTT XX, 249"; Géczi Lajos 1997: Anjou–kori Oklevéltár IX. 1325. Budapest–Szeged, 115 No. 191. 1328-ban Jula fia László comes és testvére István, Kubulkuth-i nemesek képviselnek Scenthamaskyurth birtok ügyében.MOL DL-DF 248424; Fejér VIII/3, 324-325; "Str. III. 131"; Almási Tibor 2001: Anjou–kori Oklevéltár XII. 1328. Budapest–Szeged, 85-86 No. 151. 1333-ban Jula fia István szerint Magyar Pál mester jobbágyai Scuenfolu népét az ő kubulkuthi birtokán lévő házába vitték, apját és testvérét megsebesítették és egyéb károkat okoztak.MOL DL-DF 58476; Kristó Gyula 2002: Anjou–kori Oklevéltár XVII. 1333. Budapest–Szeged, 146 No. 318, 150 No. 327. 1332-1337 között összeírt pápai tizedjegyzékben Matias de Gbulcut 6 garassal szerepel.Vincent Sedlák 2008: Monumenta Vaticana Slovaciae I. 1332 – 1337. Trnavae/Romae, 107 No. 638. 1346-ban Kebelkut alakban írva említik a korabeli források. A 14. században a Köbölkúti család birtoka, később több nemesi családé volt. Itt a zobori bencés apátság is eljárt hivatalos ügyben.Follajtár Ernő 1934, 176.
1520-ban Kewbewlkwth alakban említik.MOL DL-DF 24650; Antonius Fekete Nagy- Victor Kenéz - Ladislaus Solymosi - Geisa Érszegi 1979: Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV. Budapest, 513 No. 390. 1570-ben 40 házban 82 férfiembert jegyeztek fel a török adószedők. 23, 132 No. 266 1593-ban feldúlta a török. 1611. szeptemberében az esztergomi törökök csapdát állítottak itt a szőgyéni őrségnek.Komáromy András 1911: Koháry Péter érsekújvári kapitány levelei Thurzó György nádorhoz 1611-1616. Hadtörténelmi Közlemények 12/1, 79. A 17. század elején a Keglevich család, 1635-től a Pálffyak a birtokosai. 1663-ban a törökök Érsekújvár ellen készültek, a várkapitány megpróbált Köbölkútnál rajtuk ütni, de a törökök kivédték a támadást és a keresztény katonák nagy része elesett. 1664-ben 55 háztartásban 69 fejadófizetőt írtak össze a török adóösszeírásban. 121-122. A század végén elnéptelenedett. 1715-ben szőlőskertje és 23 adózó háztartása volt. 1787-ben 90 házában 629 lakos élt. 1828-ban 99 házát 777-en lakták. Lakói földművesek, kézművesek, kereskedők voltak. A 18. században nagy halastó található a községben. Az 1820-as években lecsapolták a mocsarakat.A mocsarak és a falu helyzete egy 1819-es térképen is látható (S 12 Div XI No 0129:1-2 ). 1873-ban Simor János érsek 200 forintot adományozott az iskolára.1886 Simor Album. Esztergom, 236. A 20. század elején téglagyár működött a faluban.
Vályi András szerint „KÖBÖLKÚT. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomhoz, mint egy 2 mértföldnyire, tava nevezetes, mind jó nagyságáért, mind pedig azért, mert sok, és jó ízű halakat szolgáltat, nádat is terem. Határja közép termékenységű, legelője, fája elég van, szőlleji jók, piatzozása a’ Dunán, és Esztergomban.”
Fényes Elek szerint „Köbölkut, Esztergom most Komárom vmegyében, magyar–német falu, Esztergomtól nyugotra 2 1/4 mfdnyire, egy posványos vizér mellett: 827 kath., 5 ref., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határja részint dombos, részint róna; bora, fája gabonája bőven. F. u. h. Pálfy. Postahivatal és váltás Perbete közt. A lakosok birnak 493 1/2 hold másod, 1057 1/2 h. harmadik osztályu szántóföldet, 705 h. rétet, 385 kapa szőlőt.”
A község fejlődésére nagy hatással volt a vasútvonal kiépülése a 19. század derekán. Fontos eseménynek számított a Budapest-Pozsony-Bécs közötti vasútvonal felépítése. Ennek munkálataival 1851-ben jutottak el Köbölkútig. A magas töltéseket, a földmunkát és más munkálatokat főleg olasz munkások végezték. Ők a munkálatok haladásával folyamatosan a sorra következő falvakban voltak elszállásolva. A falu gazdái kocsikkal, szekerekkel segédkeztek az építkezésben, a munkások élelmezését a falvak biztosították, s ez már magában is jövedelmező volt. A vasútvonalat 1905-ben kétvágányúra építették át. 1914-ben tervbe vették egy Komáromot Köbölkúttal összekötő vasútvonal építését is. Ennek útvonala 1914 nyarán már ki is volt jelölve, és megkezdődött a földek felvásárlása a vasútépítés céljaira. Ez azonban a nyár végén kitört első világháború miatt nem valósult meg.
A trianoni békediktátumig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Köbölkút és környéke az 1918. október 28-án megalakult Csehszlovák Köztársaság része lett. A világháború négy éve alatt a falu lakosainak jelentős hányada halt meg a különböző frontokon és fogolytáborokban. Emlékükre a gyászoló hozzátartozók és a község lakosai a falu közepén, a régi községháza előtt emlékművet állítottak. A háború utolsó évében elvitték a templom nagyharangját is, a hadiipar szükségleteire. A harangot a templom tornyából katonák vették le; kötélen leeresztették, kocsira tették, s virágokkal feldíszítve a falu utcáin a lakosok elbúcsúzhattak tőle.
1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A faluban volt központja a Hanza Szövetkezetnek.Szövetkezeti Naptár az 1940. szökő esztendőre. Galánta, 1940
1946-ban az elsők között innét tervezték deportálni a magyarokat Csehországba.Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1. 1946 novembere és 1947 februárja között itt is beindult a deportálások második hulláma.A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 III, 174, 181, 274; IV, 72.
Ezekben az években zajlott a lakosságcsere program is. A csehszlovák kormány mintegy 200 000 magyartól akart megszabadulni eme módszer alkalmazásával. Az áttelepítés azonban a köbölkútiakat nem sújtotta. Ezt ugyanis 1948. június 10-én leállították, addig a falu nem került sorra, bár 186 családban 855 személy számára már kiosztották az áttelepítésre kijelölő ún. „fehér lapot". Hinora Sándor, aki tagja volt a lakosságcsereegyezményt irányító csoportnak, Köbölkút lakosságának kitelepítését egyre halogatta, a falu besorolását késleltette. Amikor pedig már nem volt további halasztási lehetőség és az állomásra kiállították a vagonokat, az áttelepítést éppen leállították, így neki köszönhetik a köbölkútiak, hogy a szülőfalujukban maradhattak.