bélyegkép|A gimnázium kapujának oroszlánt mintázó kilincse. A babona szerint aki reggel hozzáér a kilincshez, az aznap nem fog felelni. A Toldy Ferenc Gimnázium egy hatosztályos gimnázium Budapesten, az I. kerületben.

Története

Az iskolát 1854 decemberében Ferenc József császár alapította Budai Császári Királyi Főreáltanoda (röviden Budai Főreál) néven. A tanárok fizetését az állam, a működési költségeket és az épületet a budai tanács biztosította. Első igazgatójává Schenzl Guidó osztrák bencés szerzetest, a szomszédos Egyetemi Katolikus Főgimnázium tanárát nevezték ki. Az iskola kétemeletes neogót, sárga és vörös nyerstéglából készült épülete 1857 és 1859 között épült Petschnig János, a pesti reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium) rajztanárának tervei alapján a Donáti utca és a Neue Gasse (a mai Toldy Ferenc utca) között. Az iskola az 1860-as októberi diplomáig német, majd 1868-ig vegyesen magyar és német nyelven működött. 1876 óta érettségit is ad.

1920-ban vette fel a Főreál Toldy Ferenc nevét, akinek szülőháza a mai Toldy Ferenc utca túloldalán állt. 1934-től Toldy Ferenc Gimnázium, 1951 és 1954 között pedig Fürst Sándor Gimnázium volt – az 1954-es centenáriumi ünnepségsorozaton kapta vissza régi nevét. Az 1959/60-as tanévtől vált koedukálttá. Az első világháborúban elpusztult a 400-nál is több növényfajtának otthont adó botanikus kertje. A második világháborúban az ostrom alatt találatot kapott az épület, s az északi szárny teljesen kiégett. A könyvtár elpusztult; a mintegy tízezer kötetes állományból csak 660 darab maradt meg.

A Rákosi-korszakban és az 1956-os forradalom után számos tanár és diák szenvedett üldöztetést (köztük Antall József is, akit 1957-ben büntetésből helyeztek a Toldyba, 1959-ben pedig végleg eltávolítottak a tanári pályáról). A fordulat 1961-ben történt, amikor a ma már legendás hírű Pataki Gyula (Diri bácsi) került mintegy harminc évre az igazgatói székbe. Ez a három évtized a bizalom és az emberség időszaka, emberi és tanulmányi értelemben is a fellendülés kora a Toldyban. A jelenlegi igazgató, Porogi András, aki 1992 óta áll az iskola élén, Pataki Gyula szellemi örökösének vallja magát.

1970 óta működik a Toldy Teátrum (legismertebb rendezői dr. Zádor Andrásné és Eck Júlia), 1972-ben jelent meg először A Lap (szerkesztői közül számos újságíró, író került ki, például Kövesdi Péter, Horváth Oszkár, Tóthmátyás Tibor, Virághalmy Lea, Sperla Ervin). 1975-től a farsangi időszakban rendezi meg a gimnázium a Toldys Diáknapokat (TDN), színielőadással és szalagavató bállal (az érettségiző diákok ünnepi programját néhány éve november végén az iskola tornacsarnokában tartják). Kulcsár Jánosné tanárnő kezdeményezésére 2000 óta szervezik meg a Toldy Akadémiát. A História kör 2002 óta működik.

A Gimnázium hagyományai közé tartozott például a déli ágyúlövés ("déllövés" az 1940-es évek végéig, és az 1979-es 125. évi jubileumon), az oroszlános (nem szfinxes) kilincs reggelenkénti kétszeri megfogása (1986-ig, amikor sajnos a kilincset ismeretlenek ellopták – azóta csak másolat van a kapun).

1994-től az iskola áttért a hatosztályos rendszerre, azaz a 7.-től a 12. évfolyamig képez diákokat. Évszázados hiányt pótol az új, rajz- és informatikateremmel is felszerelt tornacsarnok, amely 2003–2004-ben épült Földes László tervei szerint.

2007 szeptemberében az iskola Magyar Örökség díjat kapott.

Az intézmény épületei

A gimnázium 1859-ben befejezett régebbi épületét, amelyben ma díszterem, tantermek, tanári szoba, tornaterem, könyvtár, menza és büfé működik. Petschnig János tervezte neogót stílusban. A 2004-ben befejezett tornacsarnokot – amelyben kettéosztható tornaterem mellett informatikaterem is van és a rajzóráknak otthont adó Csók István terem – Földes László tervezte.

Rangsor

+HVG országos középiskolai tanulmányi rangsorában elfoglalt helyezés20182019202020212022202320242025HVG42485483

Az iskola neves tanárai Antall József miniszterelnök Babics Kálmán geológiai és filozófiai író Brózik Károly geográfus Csanádi Ferenc, az FTC labdarúgócsapatának edzője Cserey Adolf botanikus Dávidházi Péter irodalomtörténész, egyetemi tanár Ezüst György festőművész Hankiss János irodalomtörténész, egyetemi tanár, közoktatási államtitkár Hankó Vilmos kémikus, balneológus, az MTA tagja Marczinkó Ferenc igazgató Nemes Anna műfordító Pokorni Zoltán politikus

Az iskola neves volt tanulói

Aba-Novák Vilmos festőművész Aczél Endre újságíró Adler Zsigmond ökölvívóedző Balázs Ádám zeneszerző Balázs Péter színművész Balázs Péter EU-biztos, külügyminiszter Baráth Etele politikus, miniszter Barna Imre József Attila-díjas magyar műfordító, kritikus Benkhard Ágost festő Bisztray Ádám író Bolberitz Pál teológus, akadémikus Boros Ádám biológus Buzinkay Géza történész, muzeológus Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázó Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője Csortos Gyula színész Csók István festőművész Dobrovits Aladár egyiptológus, művészettörténész Enyedi Ildikó színész Ernyey Béla színész Fábián Juli énekes Fekete-Győr András politikus, a Momentum Mozgalom egykori elnöke Feszty Árpád festő Fittler Kamil építész, szakíró Fried Péter operaénekes Fülöp Mihály tőrvívó világbajnok, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskereszt birtokosa. Gerevich László régész, akadémikus Gyárfás András matematikus. Györe Balázs költő, író Gyüre Zsolt építész Halász Mihály operatőr Haumann Péter színművész Hauszmann Alajos építész Horthy István kormányzóhelyettes Horváth Oszkár rádiós műsorvezető Jeszenszky Géza politikus, külügyminiszter Kiss János sebészprofesszor Kovács Pál olimpiai bajnok vívó Kökényessy Ági színművész Kövesdi Péter újságíró Létay Dóra színművész Lux Ádám színművész Macskássy Gyula rajzfilmrendező Maróti Egon történész, klasszika-filológus Matos Lajos (1935–2017) kardiológus, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt birtokosa Mécs Károly színművész Nádasdy Ádám nyelvész, költő, egyetemi tanár Nagy Zsolt fogorvos, ifjúsági vívó világbajnok Németh László író Papp Zsolt filozófus, szociológus Petri György költő Ribári Ottó sebészprofesszor Rév Marcell operatőr Soltész Rezső zeneszerző, énekes Sváby Lajos festőművész Szabó István Oscar-díjas filmrendező, a Nemzet Művésze Szász Mónika előadóművész Szecskó Péter grafikusművész, festő Szívós István (vízilabdázó, 1948) olimpiai bajnok vízilabdázó Török Ádám fuvolista, énekes (Mini) Vadász György építész Vámossy Ferenc építész Varga József vegyészmérnök Záborszky Mátyás (1980-) üzletember Zalatnay Sarolta énekesnő Zielinski Szilárd építőmérnök Zilahy Péter író

Irodalom bélyegkép|jobbra|A gimnázium 2010 márciusában újjáépített huszártornya szerkezeti és kész állapotában (montázs). A nagy képen a huszártorony részletei, a jobb felső sarokban a torony elhelyezkedése az épületen, alatta a szerkezet.

Iskolai értesítők, Budapest - II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola 1856-1948. A Gimnázium történetéről: az 1964-65-ös, az 1966-67-es, az 1969-70-es, a 125 éves jubileumi (1979-es), az 1989-90-es és az 1993-94-es Évkönyvekben. Jánosi Béla: A budapesti II. kerületi állami reáliskola emlékkönyve. Az intézet fönnállásának félszázados évfordulója alkalmából. Bp., 1905. Porogi András: Iskola Budán (In: Európai Utas 1995/2) Rainer M. János: Lemerülés vagy megkapaszkodás? Idősb és ifjabb Antall József az 1956 utáni években. In Rainer M. János - Standeisky Éva (szerk.): Évkönyv X. 2002. Magyarország a jelenkorban. 1956-os Intézet, Bp., 135-168. A Toldy Ferenc Gimnázium jubileumi évkönyve, 2004-2005 és 2005-2006. Szerk.: Makra Tamás.Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., é. n. Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve. Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., 2005. Rainer M. János: Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei, 1957-1989. 1956-os Intézet, Bp., 2008., 111-139., 171-189.

Jegyzetek

További információk A gimnázium honlapja A Toldy Tornaterem honlapja

Kategória:Budapest középiskolái Kategória:Budapest I. kerületének oktatási intézményei Kategória:Az 1850-es években alapított oktatási intézmények Kategória:Magyar Örökség díjas oktatási intézmények Kategória:Magyarország neogótikus építményei Kategória:Budai Várnegyed