Alsószentmárton (, , cigányul: Senmarto) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Fekvése A Dráva-síkon fekszik, a horvát határtól 3,5 km-re (közigazgatási határának déli szakasza egybeesik az országhatárral). Szomszédos települések: nyugaton Matty, északkeleten Egyházasharaszti, keleten Old (mindegyiktől 3–3,5 km-re); az északabbra fekvő két közeli kisváros: Siklós és Harkány 12 ill. 17 km-es kerülővel érhető el. Horvát területen a legközelebbi város a szlavóniai Donji Miholjac, amelyet Matty–Gordisa felé az 58-as főúton, a drávaszabolcsi nemzetközi határátkelőhelyhez kapcsolódó Dráva-hídon át lehet megközelíteni.
Alsószentmártontól délre több egykori Dráva-kanyarulatból lefűződött holtág maradványa található. Ezek közül már csak a gyűrűspusztai határban lévő Recski-tónak van nyílt víztükre. A Dráva-töltésen túl a folyó sűrű erdővel benőtt, széles ártere húzódik.
Megközelítése A falu közúton érhető el, a Kistapolca–Matty közötti 5709-es útról. Külterületi településrésze Gyűrűspuszta, amely a falu központjától 2,5 km-re délnyugatra fekszik és Matty felől közelíthető meg, az 5712-es útból kiágazó 57 123-as mellékúton, Keselyősfapusztán keresztül (régi neve: Keselősfa).
Története Egy 1332-es oklevél tesz először említést a faluról, S. Martino néven. Egykor itt állt a vaskaszentmártoni apátság. A 18. században Drávaszentmártonnak hívták, és az Esterházy család, majd a vakai apátság birtoka volt. A 20. század második feléig túlnyomórészt sokácok (magyarországi horvátok) lakták, de svábok és magyarok is éltek itt.
Trianon után, majd a II. világháborút követően a falu délszláv őslakói egyre nagyobb számban települtek át Jugoszláviába. A maradék sokácok 1975–76-ban hagyták el a falut. Megüresedett házaikat néhány éven belül mintegy ezer román cigány foglalta elAz első cigányfalu. MTV Pécsi Regionális Stúdió, 1981 a beások (más néven „teknős”, azaz teknővájók) „muncsán” (munténiai) alcsoportjából, akik a beás nyelv archaikus román dialektusát beszélik. Így vált Alsószentmárton a 80-as évek elejére etnikailag szinte homogén cigány településsé.
A falu a 2010-es években sorozatosan az ország legszegényebb településeinek listáján szerepelt. A 2017. decemberi statisztikai adatok szerint a faluban akkor 27,3%-os volt a munkanélküliség. 2019-ben a Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján kidolgozott „cigányfelzárkóztatási stratégia” egyik célpontja Alsószentmárton lett.
Közélete Polgármesterei + Terminus Név Jelölő szervezet Megjegyzés1990–1994Szilágyi PéterMSZP1994–1998MSZP1998–2002független2002–2006Tábori Mihályfüggetlen cigány kisebbségi2006–2010Vas PéterFidesz2010–2014Fidesz2014–2019Budai Lászlófüggetlen2019–2020függetlenHivataláról lemondott.2020–2024Balogh MiklósfüggetlenIdőközi választás: 2020. szeptember 13.2024–Balogh Krisztiánfüggetlen
A településen 2020-ban időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2019 őszén megválasztott előző polgármester alig négy hónap után, méltatlanság miatt benyújtotta lemondását. A választás időpontját először 2020. június 7-re tűzték ki, de aznap nem lehetett megtartani, mert a Covid-járvány miatt életbe lépett vészhelyzeti korlátozások lehetetlenné tették a lebonyolítását. A választás időpontját a korlátozások feloldását követően szeptember 13-ra tűzték ki.
Népesség left|thumb|230px|Alsószentmárton korfája (2001-es adatok alapján) A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 98,6% cigánynak mondta magát; 0,8% nem nyilatkozott (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: római katolikus 95,2%, felekezeten kívüli 1,7%; 2,9% nem nyilatkozott.Alsószentmárton Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 77,9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,3% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,1–0,1% görögnek, románnak, ukránnak ill. szerbnek, 0,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek; 4,9% nem nyilatkozott (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: 89,1% római katolikus, 0,8% görögkatolikus, 0,1% református, 0,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 1,1% felekezeten kívüli; 7,2% nem válaszolt.Alsószentmárton Helységnévtár
Nevezetességek, érdekességek A falu Szt. Mártonnak szentelt római katolikus templomát a sokác lakosság építtette 1797-ben, barokk stílusban. 2015-ben felújították. Recski-tó (Dráva-holtág) Alsószentmártonban mérték országosan ez idáig az évi legnagyobb csapadékmennyiséget (2013: 1083,1 mm).
Jegyzetek
További információk
Alsószentmárton a Via Sancti Martini honlapján Cigány gyerekek Alsószentmártonban, www.poorters.nl
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései