Beloiannisz (görögül: Μπελογιάννης [Belojánisz], 1952 előtt: Görögfalu)Az újgörög nevek magyar helyesírása akadémiai útmutató által megállapított kivételek között, azaz a reform és egységesítés előtti hagyományos formában írandó a Beloiannisz, míg a szabatos átírása Belojánisz volna. görög nemzetiségi község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Fekvése Az M6-os autópálya mellett, Besnyő és Iváncsa között fekszik, légvonalban a Dunától alig 3 kilométerre. 454 hektáros kiterjedésével a vármegye második legkisebb közigazgatási területű települése.
Megközelítése Beloiannisz vasúton és közúton egyaránt könnyen elérhető. Vasúton a Budapest–Pécs-vasútvonalon az Iváncsa megállóhely a település közvetlen közelében van, s onnét átszállás nélkül elérhető Budapest és Dunaújváros, s pusztaszabolcsi csatlakozással a vármegyeszékhely, Székesfehérvár is.
Közúton az Iváncsa–Pusztaszabolcs közti 6205-ös útból kiágazó, egy kilométer hosszú, 62 108-as számú bekötőúton érhető el. A Besnyő felől Dunaújvárosba tartó autóbuszok nagy része érinti Beloianniszt is, de a közúti tömegközlekedés jelentősége a vasútiéhoz képest elenyésző.
Története bélyegkép|balra|288x288px|A községi könyvtár a falu főterén
Beloiannisz Fejér vármegye egyik legfiatalabb települése. Az 1950-es évekig a szomszédos Iváncsa szántóföldjei voltak a helyén. 1950. május 6-án indult meg a település tervezése és építése a görög polgárháborúból Magyarországra menekülők számára. A körülbelül 400 görög családot még abban az évben ideiglenesen a budapesti Kőbányai út–Hungária körút sarkán lévő Kőbányai Dohánygyár fő- és raktárépületében helyezték el, ahol önálló óvodát, iskolát, postát, élelmiszerboltot létesítettek számukra, amíg településük el nem készült.
Az építkezés rohamléptekben, önkéntes munkában folyt. Rövid idő alatt 418 nagyrészt sorházi (kisebb számban családi házas) lakás, óvoda, iskola, könyvtár, kultúrház, orvosi rendelő és tanácsház épült fel Görögfalván. 1951-ben munkalehetőségként megalakult a Háziipari Szövetkezet, 1952-ben pedig a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely azonban a falu szántóföldjeinek kis mérete miatt csak kevés embert tudott foglalkoztatni. Az akkor 1850 lakosú település 1952. április 3-án vette fel a görög kommunista mozgalom pár nappal előbb, 1952. március 30-án kivégzett vezetőjének, Nikosz Beloiannisznak a nevét.
Először 1954-ben, majd később több hullámban nagy számban települtek vissza az itt lakók Görögországba, de többségében – főleg a fiatalabbak – Magyarországon maradtak, ahol nyelvileg és szokásokban nagyrészt alkalmazkodtak a magyar környezethez, de továbbra is ápolják a görög hagyományokat. 1996-ban ortodox templom is épült a településen. A községben a helyi Pyrgos Egyesület szervezésében görög néptánccsoport és zenekar is működik.
A falu
1998-ban a magyar és a görög köztársasági elnök, Göncz Árpád és Konsztantinosz Sztefanopulosz együtt tett látogatást a községben.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vlahopulosz Ziszisz (független) 1994–1998: Vlahopulosz Ziszisz (független) 1998–2002: Rizojannisz Kosztasz (független) 2002–2006: Rizojanisz Kosztasz (független) 2006–2010: Rizojanisz Kosztasz (független) 2010–2014: Papalexisz Kosztasz (független) 2014–2019: Papalexisz Kosztasz (független) 2019–2024: Papalexisz Kosztasz (független) 2024– : Papalexisz Kosztasz (független)
Lakosság Mára a lakosságnak csupán töredéke dolgozik helyben, a többség más településeken (főleg Százhalombattaán, Dunaújvárosban, Székesfehérváron) talál munkát. Ez hatással van a nemzetiségi létre is, gyorsítja az asszimilációt. A görög nemzetiségi tudat kialakítása és fejlesztése érdekében hagyományőrző csoportok alakultak a mára már magyar nyelvű településen.
Egyre súlyosabban érinti a települést a nemzetiségi kötelékek lazulásával és a távoli munkalehetőségekkel magyarázható elvándorlás is.
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 27,4% görögnek, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 4,6%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,3%, egyéb felekezet (elsősorban görög ortodox) 14,5%, felekezeten kívüli 23,5% (40% nem nyilatkozott).Baloiannisz Helységnévtár
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 22,4% görögnek, 0,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, bolgárnak és szlováknak, 5,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11% volt római katolikus, 10,7% ortodox, 4,4% református, 0,7% evangélikus, 0,6% görögkatolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 28,9% felekezeten kívüli (43% nem válaszolt).Beloiannisz Helységnévtár
Nevezetességei Görög ortodox templom (1996) Községi könyvtár és a falu főtere
Képek az ortodox templomról
Jegyzetek
További információk Beloiannisz Község Hivatalos honlapja Boka Erika–Vlahopulosz Ziszisz: Mpelogiannīs / Beloiannisz, Beloiannisz Görög Kisebbségi Önkormányzata, Beloiannisz, 2010, (Julianus útikönyvek) Vincze Xénia: Az első 70 év – Beloiannisz falu története, 1950–2020; Görög Intézet, Budapest, 2020 Beloiannisz, 1950–2020 / 70 év – 70 kérdés, szerkesztő: Boka Erika, Önkormányzat, Beloiannisz, 2020
Kategória:Fejér megye települései Kategória:Görög kultúra Kategória:Kisebbségi görögök