Maroscsicsér (románul Cicir) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése Aradtól keletre, a Maros jobb partján, Mondorlak és Szabadhely közt fekvő település.
Története Maroscsicsér nevét 1522-ben említette először oklevél, majd 1561-ben Csicsér, 1752-ben Csicsir, 1808-ban pedig Csicser néven írták.
1888-ban az Aradi járáshoz tartozott. Nevét 1913-ban említették először mai nevén Maroscsicsér-nek.
A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Aradi járásához tartozott.
1910-ben a település lélekszáma 971 fő volt. Anyanyelv szerint 932 fő (96%) volt román, 32 fő (3%) magyar, 4 fő (0,5%) tót, valamint 3 fő (0,3%) német anyanyelvű; összesen 66 fő (7%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 931 fő (96%) volt görögkeleti, 20 fő (2%) római katolikus, 12 fő (1%) zsidó, valamint 8 fő (1%) egyéb vallású volt. Az írni-olvasni tudók száma 343 fő (35%) volt.
Maroscsicsér mellett, a Csicséri-sziget-en állnak az egykori Bisztrai (Bizerei) monostor romjai. A monostor a fennmaradt oklevelek szerint már a 12. században fennállt. Nevét 1183-ban is említette oklevél monosterii de Bisra néven. 1233-ban ecclesia de Bistria, 1265-ben Bezered-nek írták.
1235-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt bencés apátságban már 32 szerzetes lakott. Egy 1230-ban keltezett oklevél szerint a monostor hajói a Maroson évente háromszor szállítottak le sót vámmentesen és bármely sóbányából vásárolhattak sót. 1233-ban II. András király évi 4000 kősóban állapította meg sórészesedésüket.
1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint papja 13 garas, 1335-ben 4 garas pápai tizedet fizetett.
Egy 1528-ból fennmaradt térkép Bisztrát a Maros déli partján, Sződitől keletre tüntette fel.
Itt végzett szociológiai kutatásokat Braun Róbert (A falu lélektana).Braun Róbert: A falu lélektana. Budapest, 1913, A Huszadik Század Könyvtára.
Nevezetességek Az egykori Bisztrai monostor romjai Csicséri szigeten.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Arad-Hegyaljai Motorosított Vasút
Kategória:Arad megye települései Kategória:Arad vármegye települései