Bakonysárkány (németül: Schargan) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.
Fekvése Komárom-Esztergom vármegye déli részén, Fejér vármegye határán, Kisbértől 9 kilométerre délkeletre, Mórtól 12 kilométerre északnyugatra, a Bakony és a Vértes hegység között, a Móri-árok lejtőin fekszik.
Megközelítése Győr és Székesfehérvár felől egyaránt a 81-es főúton közelíthető meg, melynek régi nyomvonala át is haladt a település központján, de az 1960-as években végrehajtott korszerűsítése és nyomvonal-korrekciója óta elkerüli a belterületet. A régi nyomvonal Kisbér központjától továbbra is használatban maradt, 8207-es útszámozással, de folytatása a központtól délre már csak önkormányzati út, illetve egy részét el is bontották. Érinti a községet az Aka-Ácsteszér felé vezető 8227-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a településen a halad át, melynek állomása is van itt, Bakonysárkány vasútállomás a falu központjának déli részén, a 8227-es út vasúti keresztezésének déli oldalán.
Természeti adottságok A település átlagosan 200 méteres tengerszint feletti magasságú dombhátakon, részben a Bakony, részben a Vértes lankáin fekszik a Móri-árok tektonikus vonalának északi végződésénél. Területéről északra és délre is indulnak patakvölgyek a Concó- illetve a Gaja-patak felé, de megfelelő vízbázis híján vízellátását csak az 1980-as években épített ivóvíz távvezeték biztosítja, amely tatabányai karsztvizet szállít a településre.
Felszínalkotó kőzetei között homokkő, agyagmárga, kavics és homok is található. Természetes növénytakarója a cseres kocsánytalan és cseres molyhos tölgyes. Talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj.
Éghajlata nedves kontinentális, illetve annak mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz változata. Évi középhőmérséklete 9,6 °C, a csapadék éves átlaga pedig 650 milliméter. Az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati.
Története 205px|thumb| A római katolikus templom A település valószínűleg már a római korban is létezett, mert területe az Arrabonát Alba Régiával (Győrt-Székesfehérvárral) összekötő hadiút mentén helyezkedett el. Sárkány falu első fennmaradt említése egy 1247-es oklevélben található, amely szerint IV. Béla király a tatárjárás után Miklós fiának (Bechend comes) adományozta jutalomként a velencei hadjáratban tanúsított vítézségéért. Ő 1287-ben vejének, a Pylis nemzetségbeli Demeter comesnek adta el.
1193-tól Csókakő várához tartozó birtokként is említik. Más okiratok szerint 1287-ben a fontos hadászati szerepet játszó Csókakő tartozéka.
200px|left|thumb|Adó-főkönyv részlet
A középkori falu – a hagyomány szerint – a Faluhely-dűlő mellett lévő "Sárkánlyuk"-ból nyerte a nevét. Ez egy ma is fákkal benőtt ingoványos tavacskává szélesedő árok, mely korábban tekintélyesebb lehetett. Itt ered a Büdös-ér. A középkori falu a Faluhely-dűlő helyén terülhetett el. 1448-tól a Rozgonyi család tulajdona, de 1508-ban II. Ulászló Kanizsai Györgynek ajándékozta.
Az 1543-as török hadjárat során elfoglalták a törökök. A megszállás hosszabb-rövidebb megszakításokkal egészen 1686-ig tartott.
1692-ben megalakult az új nemesi vármegye, és újjászerveződött Fejér vármegye közigazgatása is. A község, amely a középkorban többször is Komárom vármegye része volt, ettől fogva 1950-ig Fejér vármegyéhez tartozott.
A török időket követően még évtizedekig lakatlan maradt a falu. I. Lipót Hochburgi Haas Jánosnak adományozta, aki {moson}magyaróvári számadótiszt volt. Még ő is lakatlan területként kapta meg, de az általa végrehajtott német betelepítéssel újra benépesült.
A nyugat-morvaországi Hochburg birtokról 24 család települt át a Wágner és a Wuts család vezetésével. A falu ekkor került jelenlegi helyére. Ekkor már állt a közepén egy barokk hatást keltő nagyvendéglő, a Wágner-ház. E köré építették kis házaikat az új telepesek. A betelepítés 1720-1740 közé tehető. A sárkányiak lelki gondozását a szintén betelepített kapucinusok látták el. 1788-ban alapították meg a falu első önálló plébániáját. A templomot 1804-ben kezdték építeni és 1807-ben szentelték fel.
A községnek már 1778-ban volt egy nádfedeles, egytantermes iskolaépülete.A bakonysárkányi németek története bővebben a Gyökereink című könyvben tekinthető meg
Közelmúltja és jelene 200px|left|thumb|A faluház 1860-ban megépült az Újszőny (Komárom)–Székesfehérvár vasútvonal. Ez elősegítette Sárkány további fejlődését. 1897-ben felépült a régi községháza, amelynek alapzatára 1968-ban új tanácsházát emeltek. 1874-ben az akkori előírásoknak megfelelően új iskolát építettek a régi helyére. Ezt váltotta fel a jelenlegi, amely 1929-ben készült el, s azóta is többször korszerűsítették. Az 1880-as évektől nagy erdőirtások folytak a település környékén. Ezekre az akkor használatos dűlőnevek utalnak. A vasút megkönnyítette a fa elszállítását, s ezzel is elősegítette az egyébként szegény falu fellendülését. 350 kataszteri hold termőföld a friss nemességű Vértesy család birtokába került, az akkor már felparcellázott báró Biske-föld jó részét viszont a falusi parasztgazdák szerezték meg. Az 1890-es száraz évek idején sok parasztgazda tönkrement, és közülük földjük elárverezése után nem egy kivándorolt Amerikába, de a 20. század elején többen is visszatértek közülük, és Amerikában szerzett vagyonukból új életet kezdtek.
A község neve elé 1902-ben fűzték a Bakony szót.
A 20. század elején igen élénk társadalmi élet zajlott a faluban. Több egylet alakult: Oltáregylet, Önkéntes Tüzoltó Egylet, Katolikus Legény Egylet stb. A német nemzetiségűek összetartozás-tudata hozta létre a Német Népszövetséget, majd 1941-től a Volksbundot.
A második világháború után a lakosság összetétele megváltozott. A kitelepített német lakosság helyébe a szlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről kitelepített családokat telepítették le.
A mezőgazdaság átszervezésével Bakonysárkányban is megalakult a termelőszövetkezet.
1950-ben a megyerendezés során Fejér megyétől Komárom megyéhez csatolták a falut. A járások megszűnése után 1988-ig Kisbér vonzáskörzetébe került. Népessége 1949-től 1970-ig nőtt, majd a hetvenes években rohamosan csökkent az elvándorlás miatt. A székesfehérvári új lakónegyedek átadásával egy időben több százan költöztek a városba. Jelentősen csökkent a születések száma is, és a község lakossága elöregedett. A szinte egyenlő távolságra lévő városok (Mór, Székesfehérvár, Kisbér és Komárom) elszívó hatása a mai napig érvényesül. Az itt maradt lakosság nagyobb része a Kisbéri Állami Gazdaság, illetve az önállóságát elvesztett és a vérteskethelyi és császári termelőszövetkezettel összevont gazdaságban dolgozik. Az elöregedés mellett megjelent a munkanélküliség is.
A helyi egészségcentrumban gondoskodnak a lakosság egészségügyi ellátásáról (háziorvos, védőnő, gyógyszertár).
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Nochta János (független) 1994–1998: Weilandits István (független) 1998–2002: Weilandits István (független) 2002–2006: Weilandits István (független) 2006–2010: Weilandits István (független) 2010–2014: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP) 2019–2024: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP) 2024– : Bakai Zsolt (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,8%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 8,2% németnek, 1% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,9%, református 6,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,2% (25,2% nem nyilatkozott).Bakonysárkány Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 13,2% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, szlovénnek és horvátnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,4% volt római katolikus, 6,2% református, 0,8% görögkatolikus, 0,6% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (42,8% nem válaszolt).Bakonysárkány Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus templom A műemlék jellegű templom tervezője és építője ismeretlen. Neiszer József avatta fel 1807-ben. 1954-ben felújították. A jelenleg látható freskók a belső felújítás keretében 1950-53-ban készültek, alkotójuk Jeges Ernő. A templomtorony borítását a "szentév" (1975) alkalmából cserélték ki.
"Wágner-ház" A hagyomány szerint ez a ház évszázadokon keresztül postaállomás és lóváltóhely volt. Itt pihentek meg a Tolnából Komáromba visszatérő hajóvontatók fogatai is. Különösen szép udvari árkádsora, szobáinak mennyezete és boltíves pincéje. Az árkádsor ma már nem egységes, ugyanis az épületet a községi önkormányzat óvodának használja, és a szakszerűtlen beépítések következtében eredeti jellege megváltozott. A ház udvarát lezáró két vaskaput az 1970-es években lebontották, mert állapotuk romlása miatt életveszélyessé váltak. Egy helyi monda szerint a ház pincéjéből valaha több kilométeres alagút vezetett a szabadba, hogy az itt tartózkodó bakonyi betyárok el tudjanak menekülni az őket üldöző csendőrök elől. (Vö. kisbéri Pokol csárda)
A környező erdők A települést erdők veszik körül, amelyek jó lehetőséget biztosítanak az erre járóknak a túrázáshoz.
A falu házai Jellegzetesek a falu "sváb" házai, melyeknek udvarát hátul keresztben a szomszédéval érintkező pajták zárják le. Az így kialakult pajtasor erődszerűen veszi körül a települést. A házakat a vakolt téglapárkány alatti falsíkon, főleg az ablakok feletti részen díszítették.
Rendezvények Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál minden év márciusában Nemzetiségi találkozók minden májusban „Sárkányi őrület”-futóverseny minden év szeptemberében Falunap és búcsú minden év augusztus 20-án Bakonysárkányi Ördöglakat Találkozó
Híres emberek Itt született Halmos Antal repülőmérnök, közgazdász, író, blogger.
Testvértelepülések Bogya, Szlovákia Bolgárom, Szlovákia Komandó, Románia
Képtár
Hivatkozások
Irodalom Bakonysárkány község története (Bakonysárkány községi Tanács VB. 1960 ?) (kézirat) Bárdos Dezső Sóhivatal Győr, 1988-2000 (kézirat), Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998)
További információk
Bakonysárkány Önkormányzatának honlapja Bakonysárkány iskolájának honlapja
Kategória:Fejér vármegye települései Kategória:Komárom-Esztergom megye települései