Balatonberény

Balatonberény község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Fekvése

A Balatonboglári borvidék részét képező település a Balaton déli partján, Balatonszentgyörgy és Balatonkeresztúr között található, alig 4 kilométerre a Zala torkolatától.

Közúton mindkét déli parti szomszédja felől a 7119-es számú mellékúton érhető el, de vasútállomása is van a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon. Déli külterületei között található a 7-es, a 68-as és a 76-os főutak csomópontja is.

Története A mai település helyén, újkőkori és bronzkori leletek tanúsága szerint, mintegy 6500 éve élhetnek emberek. A római korból a Balatonban talált téglák és egy kút, valamint a faluban fellelt sírok és pénzérmék maradtak meg, de a 4-8. század közötti népvándorláskorban is voltak temetők a község mai területén.

Az első írásos dokumentum, amelyben nevét említik (Buren alakban), 1121-ből maradt fenn. (Sokáig egy 1082-ből származó oklevelet tartottak a legrégibb forrásnak, de arról kiderült, hogy hamisítvány.) Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben Fanch-Beren írásmóddal szerepelt; ez a név az akkori birtokosra, a Gordovai Fáncs családra utal. Egy 1536-os adóösszeírásban Fajsz-Berény néven fordult elő, egy 17. századi feljegyzés szerint pedig a Fáncsok egyik leányági leszármazottja, Zankó Miklós birtokolta a falut. 1727-től a Hunyady családé lett, nekik köszönhető, hogy a 14. századból származó, de majdnem teljesen elpusztult templom romjaira egy új, barokk stílusút építettek. Bél Mátyás 18. századi leírásában megemlíti, hogy a virágzó település lakói főként szőlészetből és halászatból élnek.

Az 1848–1849-es szabadságharcban 14 helyi katona halt hősi halált.

A 19. század végén, a Balaton déli partján húzódó vasútvonal megépítése után a település országosan ismert üdülőtelepüléssé vált. A 20. század elején már 171 fürdőbódé, nyaralóvillák sora és négy szálloda is volt a községben, melynek nevét ekkor már csaknem a mai alakjában, Balaton-Berénynek írták.

A két világháború áldozataira emléktábla emlékeztet.

Kultúrtörténeti érdekesség, hogy 1906 szeptemberében az ifjú zenekutató Bartók Béla egyik népdalgyűjtő körútja során néhány napot itt is töltött, s az eddigi kutatások szerint három dalt gyűjtött Balatonberényben. Ezek közül kettőben biztosak lehetünk, mert megmaradt az eredeti támlap is Bartók kézírásával: az egyik az Elhervadt a citrusfa kezdetű rabének, a másik pedig a Fehér Laci lovat lopott című ballada egyik variánsa, amelyet Ifi Juli, akkor Bartókkal egyidős helybéli fiatalasszony énekelt.Az ifjú Bartók Balatonberényben

A XX. század második felében a Fonyódi járáshoz tartózó falu fejlődése lelassult, sőt önállóságát is elvesztette, Balatonszentgyörgyön működő központtal közös tanácsú község lett, s csak 1989-től vált ismét önállóvá. 1994-ben a Fonyódi kistérségbe került, ahonnan 2007-ben a Marcali kistérségbe helyezték át. 2013 óta a Marcali járáshoz tartozik.

2002. július 1-jén 20 lengyel zarándok vesztette életét egy buszbalesetben a település területén. A baleset helyszínén emlékművet emeltek, amely a magyarországi lengyelek fontos emlékhelyévé vált.Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. , wysocki.hu

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Nagy Károly (független) 1994–1998: Nagy Károly (független) 1998–2002: Gazda János (független) 2002–2006: Gazda János (független) 2006–2010: Horváth László (független) 2010–2014: Horváth László (független) 2014–2019: Horváth László (független) 2019–2022: Horváth László (független) 2022–2024: Druskoczi Tünde (független) 2024– : Druskoczi Tünde (független)

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület 2020 szeptember közepén feloszlatta magát. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. december 13-ára írták ki, de a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások másfél évig nem tették lehetővé annak megtartását. A végül 2022. június 26-án lebonyolított időközin a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,2%-a magyarnak, 8,2% németnek, 1% cigánynak mondta magát (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 1,9%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 8,2% (26,2% nem nyilatkozott).Balatonberény Helységnévtár

2022-ben a lakosság 84,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,6% németnek, 0,8% cigánynak, 0,2-0,2% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak és ukránnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,4% volt római katolikus, 2,7% evangélikus, 2,4% református, 0,2% görögkatolikus, 0,1% izraelita, 1,7% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 10,8% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).Balatonberény Helységnévtár

Nevezetességei bélyegkép|A tájház

Balatonberény legfőbb vonzereje maga a Balaton: 6 km-es partszakaszán van fizetős és szabadstrand, sőt – a déli parton egyedüliként – naturista strand és kemping is.http://ilovebalaton.blog.hu/2013/08/03/a_legjobb_balatoni_nudista_strand_balatonbereny A faluban Múltház néven tájház is látogatható. A szőlőhegyen több évszázados, nádtetős présházak sorakoznak. A Balatonberény határában lévő présházakat a 18. század végén kezdték el építeni agyagból, nádtetőkkel. A ma már műemléknek számító házakból mintegy százat találunk a szőlőhegyen. A műemléki védelem alatt álló templom különlegessége, hogy egyes részei még őrzik 14. századi gótikus formájukat, a templomkertben pedig egy barokk stílusú, 1793-ban készült Szent Vendel-szobor áll. Van a faluban Kossuth-szobor és 1956-os emlékmű is. A Balaton utcai parkban álló emlékmű három hajótestet formáz, amelyek a Felvidéket, a Délvidéket és Erdélyt jelképezik, a Szabadság téri parkban pedig millecentenáriumi kopjafa és millenniumi emlékkereszt is látható.

Híres emberek 1982-től itt élt és alkotott Kenéz László szobrász, éremművész, grafikus, festő. A balatonberényi temetőben nyugszik Futó Elemér, a Kis-Balaton egykori természetvédelmi felügyelője, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nyugalmazott vezető természetvédelmi őre.

Testvértelepülés Csíkszentimre (Székelyföld)

A település a filmművészetben Itt forgatta 1969 nyarán, három hétig Rényi Tamás filmrendező a Krebsz, az isten című filmjét, amelynek története egy szépségverseny körül zajlik.Film Színház Muzsika, 1969. augusztus 2. (13. évfolyam, 31. szám) A Krebsz, az isten forgatásánMagyar Ifjúság, 1969. szeptember 12. (13. évfolyam, 37. szám) Búcsú a nyártól

A település az irodalomban Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötet több fejezetében is.

Régi mondások, falucsúfolók a településről Berénybe’ délután harangoztak hajnóra. [Azt követően mondogatták a faluról, hogy egy Hajnal nevű embert temettek itt.]Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal

Jegyzetek

További információk Balatonberény az Irány Magyarország.hu honlapján Lap.hu linkgyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Somogy megye települései Kategória:Balaton-parti települések, településrészek Kategória:Somogy vármegye települései