Balotaszállás () község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunhalasi járásban.

Fekvése Az Alföldön, a Kiskunságban, a Duna-Tisza közi homokhátság és a Bácskai löszös hát találkozásánál, Bács-Kiskun vármegye délkeleti részén fekszik Kecskeméttől, a megyeszékhelytől mintegy 90 kilométernyire dél-délnyugatra, Kiskunhalastól pedig 10 kilométerre délre.

A szomszédos települések: észak felől Kiskunhalas, északkelet felől Zsana, kelet felől Pusztamérges, délkelet felől Ruzsa és Öttömös, dél felől Kelebia, délnyugat felől Kisszállás, nyugat felől pedig Kunfehértó.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 53-as főút, amely lakott területétől néhány száz méterre nyugatra halad el. A főútról az 5413-as útra letérve juthatunk a faluba, ugyanez az út köti össze Öttömössel is, Pusztamérges felől pedig az 5429-es út vezet a településre.

A hazai vasútvonalak közül a községet a MÁV 150-es számú a érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Balotaszállás vasútállomás a belterület nyugati szélén, közvetlenül az 5413-as út vasúti keresztezése mellett, annak déli oldalán.

Története A régészeti leletek tanúsága szerint szarmaták és avarok is éltek a területen.

A tatárjárás idején elpusztult, s a magyar lakosság helyére IV. Béla kunokat telepített. A legenda szerint nevét Balta kun kapitánytól kapta a falu. Az 1493-ban a kun szállások határainak tisztázására kiadott királyi oklevélben szerepel Baltha-szállása neve is. A török megszállás idején, 1566-ban elpusztult, majd Kiskunhalas egyik pusztája lett.

1952 óta önálló község.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Németh Vendel (MDF-KDNP) 1994–1998: Németh Vendel (független) 1998–2002: Németh Vendel (független) 2002–2006: Németh Vendel Imre (független) 2006–2010: Huszta István (független) 2010–2014: Huszta István (független) 2014–2019: Huszta István (független) 2019–2024: Huszta István (független) 2024– : Huszta István (független)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben lakosságából 30 fő cigány, 1 német és 1 román nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarnak.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 1,1% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, ruszinnak, szerbnek és görögnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás A 2001-es népszámlálás tanúsága szerint akkor a lakosok kb. 64%-a római katolikus, kb. 9,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a evangélikus, illetve görögkatolikus vallású volt, mintegy 0,5%-a pedig más egyházhoz vagy felekezethez tartozott. Nem volt tagja egyetlen egyháznak sem, vagy nem válaszolt mintegy 25%.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 8,4%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,5% (10,9% nem nyilatkozott).Balotaszállás Helységnévtár

2022-ben vallásuk szerint 30,7% volt római katolikus, 5,8% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (46,5% nem válaszolt).Balotaszállás Helységnévtár

A római katolikus egyház szervezetében a település a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági főesperességének Majsai esperesi kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia. A Kiskunhalas-alsóvárosi plébániához tartozik mint filia, kápolnájának titulusa Sarlós Boldogasszony.

A Dunamelléki Református Egyházkerület Bács-Kiskunsági református egyházmegyéjébe tartozik, de nem önálló anyaegyházközség.

A Déli evangélikus egyházkerület Bács-Kiskun egyházmegyéjében lévő Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.

Természeti értékek Arborétum, amely szürkenyár-génrezervátum mintegy 68 fajta nyárfával. Felelős gazdája a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet.

Nevezetességei

Az 1999-ben épült római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) kápolna Kőkereszt Harangláb Első világháborús emlékmű Emlékoszlop: a Négyeshatáron (Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges, Zsana határainak találkozásánál) álló, a települések címereivel díszített kopjafa A tatárjárás előtti települések templomainak helyét jelölő, a millennium tiszteletére állított emlékoszlopok Tájház-bemutató a Művelődési Házban Emlékpark Csengő- és kolompgyűjtemény (magánkiállítás, csak bejelentésre látogatható) A Dietrich-féle nádfedeles pince és présház

Jegyzetek

További információk Balotaszállás honlapja Balotaszállás térképe

Kategória:Bács-Kiskun megye települései