Kovács Gyula, Strasser (Felsőireg, 1874. október 4. – Ventura, Kalifornia, 1963. október 10.)"California Death Index, 1940-1997," database, FamilySearch, 26 November 2014), Julius Kovacs, 10 Oct 1963; Department of Public Health Services, Sacramento. politikus, országgyűlési képviselő, Tisza István első (sikertelen) merénylője, Szunyog Mihály (1878–1971) bátyja.
Életrajza A Tolna vármegyei, ma Iregszemcse egyik részét képező Felsőiregen született Strasser Henrik és Ney Regina fiaként. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte és itt is vonult be önkéntesen a honvédségbe. Önkéntesi éve lejártával tartalékos hadnagy lett a 44. ezrednél. Ezután Bécsben tanult az agrártudományi egyetemen (Hochschule für Bodenkultur), majd gazdasági tanulmányútra ment külföldre. Hazatérte után Tolna vármegyében intenzív gazdálkodásba kezdett és csakhamar a helyi gazdák szószólója lett. Agrárpolitikusként a Nagyatádi Szabó István vezette, 1909-ben alakult Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt színeiben az 1910-es választásokon jutott országgyűlési képviselői mandátumhoz a gyomai kerületben. A Gazdapártból azonban csakhamar átült a Justh Gyula vezette Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt frakciójába.
1912. június 4-én az ellenzéki obstrukciót rendszeresen durván és erőszakosan letörő Tisza István házelnök a véderőtörvényt önkényesen elfogadtatta, a feldühödött ellenzéki képviselőket pedig karhatalommal kivezettette a parlament ülésterméből. Kovács, az elsők között kitiltottak egyike pár nappal később, június 7-én egy revolverrel a kezében hirtelen berontott az ellenzéktől mentes terembe és az újságírói karzatról leugorva a padsorok között rohanva, magából kikelve „Van még itten egy ellenzéki képviselő!” felkiáltással háromszor is rálőtt a házelnökre, aki a döbbenettől mozdulni sem tudott. Egyik lövés sem talált (a golyók nyoma ma is látszik a faburkolaton). Mikor negyedszerre is meghúzta a ravaszt, már saját fejére célzott,Tisza, Katolikus lexikon, Budapest, 1933 fegyvere gyenge lőerejének köszönhetően azonban tettét maradandó károsodás nélkül túlélte, a golyót is sikeresen kioperálták a koponyájából. Tisza az esetet követően folytatta az aznapi ülést.
Kovácsot ezt követően bíróság elé állították, ahol „mélyebb öntudatzavarra” hivatkozva végül is felmentették.Pölöskei Ferenc: Tisza István (Gondolat Kiadó, Budapest, 1985, 160. old.) 1939-ben Amerikába emigrált. 1963-ban, a kaliforniai Venturában halt meg.
Jegyzetek
Források
Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1910-1915-ben Pölöskei Ferenc: A Tisza-gyilkosság jogi következményei, a XX. század Intézet egy rendezvényének előadása 145 éve született Tisza István, a vasgróf, múlt-kor.hu, 2006. április 24. Fogolytörzskönyve HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1912 - 1665
További információk
Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Budapest, ., Pázmáneum nyomda.
Kategória:Magyarország agrárpolitikusai Kategória:A 48-as Függetlenségi Párt korábbi tagjai Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918) Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek