A Pannon-tenger ősi tó volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén, a miocén végén és a pliocén korszakban. Fennállása során 3–4 km vastagságú üledékréteg halmozódott föl az alján.
Története A Pannon-tenger a Tethys-óceán medencéjének feldarabolódása során jött létre. A miocén elején az északi kapcsolatokat az Alpok és a Kárpátok kiemelkedése szüntette meg, akkor egy Eoparatethys állapoton keresztül alakult ki a Paratethys. Ez már beltenger jelleget öltött, melynek zártabb öbleiben a víz sótartalma lecsökkent (brakkvíz). A déli kapcsolat megszűnésével, a Dinaridák teljes kiemelkedésével, nagyjából a miocén utolsó szakaszában (szarmata emelet) és a pliocén elején (pannóniai emelet) jött létre immár lefolyástalan medenceként a Pannon-tenger.
Ez a hatalmas beltenger mintegy 9 millió éven át létezett. Legnagyobb kiterjedése idején a Bécsi-medencétől a mai Szerbia déli részéig terjedt. Eleinte összeköttetésben állt a mai Bajorország helyén lévő beltengerrel, valamint az Égei- és az Adriai-tenger elődeivel is. A világtengerekről történt teljes lefűződése során fokozatosan édesvizűvé vált, és szigetekkel, öblökkel tarkított, rendkívül tagolt tóvidék formáját öltötte. Aránylag sekély víztömegéből a miocén időszakban szigetként emelkedett ki a Bakony, a Keszthelyi-, a Velencei- és a Villányi-hegység, továbbá a Mecsek, valamint a Fruška Gora és más szerbiai, szlavóniai magaslatok. Észak felől a Vértes, a Fehér-Kárpátok és a vulkanikus Eperjes–Tokaji-hegylánc félszigetekként nyomultak be a Pannon-tengerbe.
A pliocén végén már csak a déli része, a mai Drávától délre elterülő Szlavón-beltódr. Hámor Géza térképei nyomán (Cartographia, Budapest, 1997) létezett (ebbe folyt bele több ágával az ős-Duna). A pleisztocén derekán, mintegy 600 ezer éve, a térszín emelkedése és a folyók feltöltése nyomán végül ez a víztömeg a mai Vaskapu-szoroson keresztül talált lefolyást, s ezzel a Pannon-tenger utolsó maradványa is eltűnt, a feltöltődés pedig folytatódott, átadva a helyet a Magyarország vízrajzát később meghatározó ősfolyóknak. Megjegyzendő, hogy a Balaton és a Fertő-tó csak a legutóbbi 20 ezer évben alakult ki, ehhez az ősi tengerhez tehát semmi közük, annak nem „maradványai”.
Jegyzetek
Források Predrag Medović: Praistorija na tlu Vojvodine, Novi Sad, 2001 Magyarország atlasza. Cartographia, Budapest, 1999
További információk A Pannon-tenger térképe A Pannon-tenger térképe (németül) Miskolci Egyetem – Kainozoikum
Kategória:Ősföldrajz