Módos (szerbül Јаша Томић / Jaša Tomić, németül Modosch, románul Modoș, bolgárul Модош) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még a kihalófélben lévő Káptalanfalva is.
1924-ben a város nevét Jaša Tomić-ra változtatták, Jaša Tomić (1856–1922) vajdasági (verseci születésű) szerb újságíró, író, politikus és képviselő emlékére.
2005. tavaszán a Temes áradásának következtében a falut nagy árvíz sújtotta jelentős anyagi károkkal. Az utóbbi 100 évben ez volt Bánság legnagyobb árvize.
Fekvése A település a szerb-román határ mellett fekszik. Északon Párdánnyal, nyugaton Istvánföldével, délnyugaton Káptalanfalvával, keleten Csávossal, délen pedig Torontálszécsánnyal és Surjánnal határos. Nagybecskerektől kb. 43 km távolságra van.
Neve Mai szerb nevét Jaša Tomić (1856–1922) szerb publicistáról és politikusról kapta.
Története Módos nevét 1323-ban említette először oklevél Modus néven.
A település 1323. előtt Magyar Pál és András birtoka volt.
1323-ban való osztozkodásukkor Módos András mesternek jutott.
1333-ban már egyházas hely volt. A pápai tizedjegyzék szerint papja ez évben 21 garas pápai tizedet fizetett.
1910-ben 4750 lakosából 878 magyar, 1941 német, 1374 szerb volt. Ebből 2973 római katolikus, 1550 görögkeleti ortodox, 101 izraelita volt.
1920-ig Torontál vármegye Módosi járásához tartozott, ekkor Romániához csatolták, ahonnan településcserével került a Szlovén–Horvát–Szerb Államhoz 1924-ben, ahol az egyidejűleg Romániához csatolt Zsombolya pótlására járásszékhely lett.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 2126 71,29 Magyarok 251 8,41 Cigányok 142 4,76 Jugoszlávok 125 4,19 Bolgárok 29 0,97 Macedónok 11 0,36 Horvátok 10 0,33 Románok 9 0,30 Montenegróiak 8 0,26 Oroszok 8 0,26 Németek 6 0,20 Muzulmánok 4 0,13 Szlovének 1 0,03 Bunyevácok 1 0,03 Egyéb/Ismeretlen
Közlekedés A település egykor vasúti csomópont volt; érintette a Temesvár–Módos-vasútvonal. A vasúti forgalom napjainkra megszűnt.
Híres emberek Itt született 1864. december 14-én László Árpád zeneszerző, zenepedagógus és zenekritikus Itt született 1872-ben Horváth Cézár Pál bencés szerzetes, földrajztanár, tankönyvíró. Itt született 1873-ban Osztie Andor magyar levéltáros, szerkesztő, újságíró
Látnivalók Római katolikus temploma - Közép-Bánság legnagyobb temploma, 1911-ben épült Nagyboldogasszony tiszteletére, neogótikus stílusban
Galéria
Jegyzetek
Források bélyegkép|jobbra|250px|Módos egy régi térképen
Györffy György: Kevevármegye
Kategória:A Közép-bánsági körzet települései Kategória:Torontál vármegye települései