Choma József (Miskolc, 1901. május 9. – Miskolc, 1969. március 21.) festőművész. Makón és Miskolcon alkotott.
Élete, munkássága Apja fésűkészítő kisiparos volt. Elemi iskoláit és középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. 1920-tól a Képzőművészeti Főiskola Miskolci művésztelepe keretében működő Képzőművészeti Szabadiskolában tanult, ahol különösen sok segítséget kapott Balogh Bertalantól. Szorgalma és eredményei miatt tandíjmentességben részesült. A főiskolára Balogh Bertalan javaslatára jelentkezett 1923-ban, ahová fel is vették Rudnay Gyula osztályába, ahol – többek között – Barcsay Jenő, Imreh Zsigmond és Döbröczöni Kálmán voltak az osztálytársai. A főiskolán 1929-ben végzett, de közben 1924 nyarán Mátrafüreden dolgozott, 1925-ben és 1927-ben részt vett Rudnay makói művésztelepének munkájában, 1926-ban pedig Szegeden alkotott. Az 1927-es makói kiállításon kivívta a kritika figyelmét és elismerését „színekben tobzódó képeivel”.
Makón nősült meg 1928-ban, makói lány, Dégi Erzsébet lett a felesége, és ott is telepedett le, majd 1932-ben Maroslelén bérelt egy tanyát. Ekkor és itt lett fő műfaja a tájkép, fény és árnyék hatásra épített képeket festett. Minthogy a festészet nem hozta meg a család számára a kellő anyagi biztonságot (már megszületett első lánya), 1935-ben Miskolcra, Diósgyőr-Vasgyárba költözött, a két nagy gyár közötti kolóniára, és haláláig ott élt. Szülővárosában a biztos megélhetés érdekében a DIMÁVAG Gépgyár és Nehéz-szerszámgyárban (a későbbi DIGÉP) helyezkedett el műszaki rajzolóként. Itt egy rövid ideig a gyár képzőművész körét is vezette. 1961-ben ment nyugdíjba.
A városban nem sikerült művészi kapcsolatot teremtenie az itt alkotókkal, a kötött munkarend mellett nehéz volt a művészi alkotómunka, és így többé-kevésbé elszigeteltté vált. 1931-ben rendezte meg első miskolci kiállítását. A diósgyőri vár, az Avas dombja adta ekkori témáit, később felfedezte Hejőcsabát, a Hejő patak látványát is. A makói táj adta ihlet azonban hiányzott munkáiból, ezért a negyvenes években egyre kevesebbet festett. Festő kollégái stílusmódosításra akarták rábeszélni, de ez nem sikerült neki, igaz, nem is nagyon akarta, ahhoz túlságosan is határozott művészi elképzelése, sőt meggyőződése volt. Csak az 1950-es évek második felétől sikerült túllendülni fásultságán, Sopronban és Diósgyőrben készített átütő erejű tájképeket (Ikvapart, Diósgyőri várkert, Téli táj). 1969-ben szívroham következtében hunyt el.
Művészi pályája elején még Rudnay hatása érződött alkotásain, főleg pasztellképein, de a tájképek műfajában gyorsan kialakította saját, egyéni kifejezésmódját. A fény és az árnyék hatásaira építette képeit. Ahogy a régi holland mesterek, ő is kedvelte képein a magas égboltot és a felhők adta fedett megvilágítást. A Vihar a Maros felett című képéről például Borbély László így írt: „Kiváló mesterre vall, hogy egy-egy kis lapjára fordított zöld krétadarabbal, majd ugyanazt feketével, sárgával vagy éppen kékkel összedörzsölve miképpen ad távlatot képének, mennyi életet ad jócskán leegyszerűsített, összefogott felületeiben.” Ugyanakkor azonban sajátos plein air stílust is kialakított maga számára. Ezt példázza Nyári napsugár című képe. A második világháború előtti képeiből több elpusztult. Idős korában a nyarakat Maroslelén töltötte, ez lett második makói korszaka. Miskolcon is alkotott és kiállított, de művészete erőteljesen kötődik a Maros-parti városhoz: a makói görögkatolikus templomban az oltárképet ő festette, de a református ótemplomban is van festménye. Hagyatékát a Miskolci Galéria őrzi. A miskolci Mindszenti temetőben lévő sírját Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata - 2026. szeptemberében - védetté nyilvánította.
Egyéni kiállításai 1969 – József Attila Múzeum, Makó 1970 – Rónai Sándor Művelődési Központ, Miskolc 1971 – Kun Béla Művelődési Ház, Ózd 1972 – Művelődési Központ, Kazincbarcika 1973 – Derkovits Művelődési Központ, Leninváros 1980 – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1982 – Miskolci Galéria, Miskolc 1984 – Közművelődési Palota, Kupola Galéria, Szeged 1987 – Megyei Művelődési Központ Kiállítóterme, Székesfehérvár 1987 – Kaposvári Galéria, Kaposvár 2001 – Centenáriumi kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc 2016 – Emlékkiállítás születése 115. évfordulója alkalmából, Herman Ottó Múzeum–Miskolci Galéria Feledy-háza, Miskolc
Válogatott csoportos kiállításai 1925 – A makói művésztelep kiállítása, Vármegyeháza nagyterme, Makó 1926 – Rudnay Gyula szegedi művésztelepének első tárlata, Kultúrpalota, Szeged 1928 – Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1928 – A makói művésztelep kiállítása, Polgári leányiskola, Makó 1931 – Pécs, Siklós 1934 – Orosháza 1934 – Hódmezővásárhely 1970 – Sajószentpéter 1970 – Leninváros
Művei közgyűjteményekben Herman Ottó Múzeum, Miskolc József Attila Múzeum, Makó Móra Ferenc Múzeum, Szeged Miskolci Galéria
Források Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc, 2008. Dobrik István szerk.: Miskolci művészek. Miskolc, 2006. Végvári Lajos: Choma József festészete. In: Herman Ottó Múzeum évkönyve 20. Miskolc, 1981. 159–169. old. artPortal – Choma József [ Magyar életrajzi lexikon 1000–1990] Múzsák Kertje Alapítvány
Kategória:Magyar festők Kategória:Miskolci képzőművészek Kategória:Makóiak Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek