Kovács Károly (Szilasbalhás, 1902. január 19. – Budapest, 1990. december 10.) magyar színművész, érdemes művész.
Élete Kovács Károly és Somogyi Mária fia. 1920-ban lépett fel először a Szegedi Városi Színházban amatőrként, azután Rákosi Szidi színésziskoláját elvégezve 1922-ben a pesti Magyar Színház szerződtette, de eleinte nem maradt sokáig egyetlen társulat tagja sem. 1924-ben a Renaissance Színházban, 1924/25-ben az Országos Kamara Színházban játszott, 1926/27-ben Győrött, 1927/28-ban Miskolcon, 1927–1929 között Szegeden szerepelt. 1929. szeptember 17-én Budapesten elvette feleségül a fiatal Dajka Margitot,A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 614/1929. folyószáma alatt. akivel 1940-ben bekövetkezett válásukig együtt élt.Budapesti kir. tszék. 1P.41.766/4-1940. sz. végítélete.
1932-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött Dajkával együtt, majd 1934-ben a Vígszínházhoz. Időközben befutott, nagyon rövid idő alatt sztárrá lett felesége már szabadúszó, csak darabra szerződött. 1935-től, amikor Németh Antal vette át a Nemzeti Színház vezetését, és meghívta darabokra Dajkát, Kovács is a Nemzetibe szerződött és egészen 1945-ig a társulat tagja maradt. 1945 után előbb az Úttörő Színházhoz, azután a Petőfi Színházhoz került (ahol az immár volt felesége, Dajka is játszott), majd megint csak együtt a jogutód Thália Színházhoz. Onnan ment nyugdíjba az 1960-as évek legvégén.
Kezdetben epizódszerepeket alakított, az 1930-as évektől már főszerepeket is, főleg negatív, intrikus figurákat. Alakításait a kritika szerint határozott karakter és szuggesztivitás jellemezte. Számos filmben szerepelt.
1957-ben érdemes művész címet kapott.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949-): 65.2010. október 2-i lekérdezés. Az eredményt kritikusan kell kezelni, mivel Kovács Károly néven más művész is szerepel megkülönböztetés nélkül.
Főbb szerepei Színpadon Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája) Metternich (Edmond Rostand: A sasfiók) Cedro báró (Goldoni: A legyező) Chabot (Hanns Johst: Thomas Paine) Marmeladov (Dosztojevszkij–Baty: Bűn és bűnhődés) Gróf Fontana (Rolf Hochhuth: A helytartó) Lontai (Fejes Endre: Rozsdatemető) Kaunitz (Szomory Dezső: II. József császár)
Játékfilmjei Szakmáry Frigyes, császári ezredes (Rákóczi nótája, 1943) Gábori János, igazgató (2×2 néha 5, 1954) A miniszter bizalmasa (A csodacsatár, 1956) Vizy (Édes Anna, 1958) McConnor (Sakknovella (tévéfilm, 1959) Sipos ügyvéd (Szegény gazdagok, 1959) Váltókezelő (A becsületrombolók, 1959) Palojtay (A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1960) Fegyelmi bizottság elnöke (Légy jó mindhalálig, 1960) Miniszter (Az aranyember, 1962) Labanc tábornok (A Tenkes kapitánya, 1963) Százados (A tizedes meg a többiek, 1965) A tábornok úr őkegyelmessége (Kristóf, a magánzó, 1965 A gróf (Húsz óra, 1965) Reiners (Fény a redőny mögött, 1965) Kőcserepi Dániel (Kárpáthy Zoltán, 1966) Bonta (Utószezon, 1966) Vizsgálóbíró (Barbárok, 1966) Orvos (Alfa Rómeó és Júlia, 1968) Mostel (A fekete város, 1970) Kulacsos Nagy Mihály, Szeged város főügyésze (Rózsa Sándor-sorozat, 1971) Vanák Rezső/Vízváry Rudolf (Sólyom a sasfészekben-sorozat, 1973) Igazgató (Rejtélyes égitest, 1973) Gazsi bácsi (Le a cipővel!, 1975) Kórházi beteg (Kojak Budapesten, 1980) Öreg horgász (A Pogány Madonna, 1980), Kovács Károly hangja: Raksányi Gellért Baxter, detektív felügyelő (Miért beszél annyit Mrs. Piper? 1967) Magyar Rádió
Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Bankós Tóbiás a matézis professzora - Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
Hangjátékok
Jegyzetek
Források
Hangosfilm
További információk
Kategória:Magyar színészek Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1990-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Mezőszilasiak Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek