Cák

Cák () község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése

A kőszeghegyaljai falu Szombathelytől 25 kilométerre északnyugatra, Kőszegtől 6 kilométerre délnyugatra fekszik, a Kőszegi-hegység keleti lábánál.

A szomszédos települések: délkelet felől Kőszegdoroszló, dél felől Kőszegszerdahely, délnyugat felől pedig Velem; a legközelebbi város a 6 kilométerre északkeletre fekvő Kőszeg, melynek csak külterületeivel határos a község.

Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, a Kőszegtől Kőszegszerdahelyig vezető 8719-es úton. Központja zsáktelepülésnek tekinthető, mivel az csak a 8719-es útról leágazó 87 127-es mellékúton érhető el.

Története A község területén már a római korban laktak emberek, erről tanúskodnak a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, melyet szintén ott találtak.

A település először 1279-ben villa Chak néven szerepelt fennmaradt dokumentumban. Kezdetben a velemi Szent Vid-vár tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. A 13–14. században a Németújváriak birtokolták. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond Garai Miklósnak adományozta. A későbbiekben Morgenwerder Jakab, Mátyás király tüzérmestere, a Baumkirchner-család, majd a Batthyányak voltak a birtokosai. 1532-ben a török pusztította, 1573-ban és 1606-ban pedig a keresztény katonaság égette fel. Sok ház leégett, és három jobbágy is a lángok martaléka lett.[Cák Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2002.]

Vas vármegye 1857. évi kataszteri térképénhttp://archivportal.arcanum.hu/kataszter/ "H.N. von Czák" fejléccel, amely minden bizonnyal cáki házszámokra és háztulajdonosokra utal, a következő lista található (a listát a cáki Felső-erdőnél helyezte el a térkép készítője):

H.N von Czak H.N von Czak H.N von Czak 1. Héra János 21. Kovats Mihály 41. Porkolab Karoly 2. Horváth Mihály 22. Szalay Márton 42. Varga Marton 3. Héra István 23. Héra Mihály 43. Gazdok István 4. Pontos János 24. ifj. Héra Mihály 44. ??? János 5. Horwath János 25. Horváth László 45. Molnar János 6. Abert János 26. Horváth János 46. Horváth Mihálné 7. Hólósy István 27. Molnar István 47. Sipos Martonné 8. Porkolab Istvánné 28. Szigethi Pál 48. Horváth János 9. Hód István 29. Mészáros Ferenc 49. Hod István 10. Sipos István 30. ??? István 50. Holzman János 11. Haramia István 31. Tóth Ferenz 51. Sebestian János 12. Rudy István 32. Czigödi István 52. Kovats János 13. Kiss Ferenc 33. Gazdag Márton 53. Varga Ádám 14. Héra János 34. Nedelski Éva 15. Horváth István 35. Szalay György 16. Abért Mihály 36. Horváth János 17. Varga István 37. Horváth Mihály 57. Héra Ádám 18. Héra Ádám 38. Héra Ádám ∅ Héra Márton 19. Abért Sándorné 39. Varga János ∅ Hod Márton 20. Gazdag Mihály

A községre súlyos csapást jelentett a szőlőültetvényeket a 19. század második felében elpusztító filoxérajárvány. A lakosság ekkor a gyümölcstermesztésre, mindenekelőtt a gesztenyetermesztésre állt át. A falu északi részén működő kőbánya és a fakitermelés is segítette a lakosok megélhetését.

Vályi András szerint "CZÁK. Czáka, Czakenbak. Magyar, és elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni, Ő Eminentiája, lakosai katolikusok, fekszik a’ Köszegi járásban, Szerdahelynek szomszédságában, földgye soványas, határja szoross, bora meglehetős, eladásra jó alkalmatossága lévén, második Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Czák, magyar falu, Vas vmgyében, a rohonczi uradalomban, 183 k., 176 evang. lak. Van szőlőhegye, erdeje. Ut. p. Kőszeg."

Vas vármegye monográfiája szerint "Czák magyar falu, 57 házzal és 291 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. A község a XIII. században Szt.-Vid várához tartozott és Németujvári Miklós volt a földesura. A község utczáján egy csermely folyik végig, mely a falu erdejében ered. Határában két kőbánya van. A rohonczi uradalomhoz tartozott."Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

1910-ben Cáknak 313 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

1940-ig a település neve Czák volt, majd egyszerűsödött a ma használatos elnevezésre. A községben 1960-ig egyéni gazdálkodás folyt. Az 1951-ben alakult termelőszövetkezet (tsz) Kőszegdoroszlón kezdte meg működését, majd 1968-ban Kőszeg-Hegyalja MTSZ néven folytatta a gazdálkodást a környező 5 falu, Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem és Bozsok területén.

1950-ben felső tagozatos iskola épült a településen. 1960-tól körzeti orvos is van a községben. A temető ravatalozója 1972-ben készült el. 1980. szeptember 1-jén helyben megszűnt, illetve Kőszegszerdahelyre költözött a már korábban alsó tagozatosra szűkült iskola. Ugyancsak 1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, amely 1997-ben alapító tagja volt az Írottkő Natúrparknak.

2009. június 24-én egy másfél napos esőzést követően a Kőszegi-hegységből a falura lezúduló árvíz több utcát és hidat megrongált.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ördög László (független) 1994–1998: Tóth Miklós (SZDSZ) 1998–2002: Pontyos György (független) 2002–2006: Pontyos György (független) 2006–2010: Pontyos György (független) 2010–2014: Paukovics Józsefné (független) 2014–2019: Paukovics Józsefné (független) 2019–2024: Tóth Szabolcs (független) 2024– : Tóth Szabolcs (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 11,7% németnek, 0,7% cigánynak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,8%, református 3,3%, evangélikus 13,1%, felekezet nélküli 11,3% (17,9% nem nyilatkozott).Cák Helységnévtár

2022-ben a lakosság 84,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 1% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,2% volt római katolikus, 8,7% evangélikus, 3,8% református, 0,7% görögkatolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).Cák Helységnévtár

Nevezetességei Szent Péter és Pál római katolikus templom A falu 1697-ben már Kőszegszerdahely filiája volt, s volt egy leromlott állapotú temploma is. 1733-ban a régi Szent Péter és Pál-templomból már csak egy torony állt. 1757-ben még megvolt omladozó régi tornya, de 1786-ban már sem temploma sem papja nem volt Cáknak.

1894 őszén Szombathelyi Hidasy Kornél megyés püspök szentelte fel a Ludwig Schöne bécsi építész által tervezett új Szent Péter és Pál-templomot. A Kőszeg és Vidéke 1894. 47.02.2. számában így ír: "A templom munkálkodott: Schapfer Pál, Paller András, Lauringer János, Wilfinger József, Petán Mátyás, Tangl Adolf, Güntner János, Eberhard Sándor és Huber József, Gál József, Gruber Adolf, Lemke Károly.... A mellékoltár a czáki nők gyűjtésének eredménye, úgy a szép zászló is. Az egyházi ruhákat a szerdahelyi plébános szerezte. Az új csillárt pedig özv. Weiszenbeckné asszony Kőszegről ajándékozta..." Dr. Seregély István kőszegszerdahelyi plébánosi szolgálata (1974-1981) idején, 1976-ban a plébános irányításával a plébániához tartozó többi templommal együtt Kőszegszerdahely, Velem, Cák és Kőszegdoroszló lakói a cáki templomot is felújították. Legújabb felújítása 2012 augusztusában fejeződött be.

Cáki pincesor A község Szabadtéri Néprajzi Múzeumát az ősi műemlék pincesor alkotja. A 18–19. századi talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúpfedelű épületeket kezdetben bor, később gyümölcs tárolására használták.

Jegyzetek

További információk 300px|bélyegkép|Cák légifotója

Cák az Írottkő Natúrpark honlapján Cák térképe Cák Kőszeg város honlapján Az Alpokalja Online cikke A pincesor a Savaria Múzeum honlapján Megyei kataszteri térképek Cák ősi pincesorában megállt az idő

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Vas megye települései Kategória:Vas vármegye települései