A 3753 Cruithne (ideiglenes jelöléssel 1986 TO) a Föld egyik trójai kisbolygója, egy földközeli kisbolygó. Duncan Waldron fedezte fel 1986. október 10-én.
Tudományos érdekessége, hogy több más kisbolygóhoz hasonlóan a kémiai összetétele a Naprendszer kialakulásakor fennálló állapotokat tükrözi.
Pályájának különlegessége bélyegkép|A Cruithne kisbolygó pályája a Naphoz rögzített, a keringő Földet is bemutató koordináta-rendszerben 300px|bélyegkép|balra|A Cruithne kisbolygó pályája a Földdel együtt forgó koordináta-rendszerben (sárga vonal)
A Jupiter Lagrange-pontjaihoz tartozó trójai kisbolygóknál számoltak ki először olyan kisbolygópályákat, amelyeknek együtt forgó koordináta-rendszerben a pályaburkoló görbéje lópatkóhoz hasonlít. Ez a mozgástípus a háromtest-probléma egyik látványos megoldása arra az esetre, amikor egy nagyobb égitest körül csaknem körpályán keringő másik égitesthez - például a Nap körül keringő Jupiterhez - kisebb égitestek is kapcsolódnak mozgásukban. E pályák a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben Nap körüli pályák, azonban ha néhány pályaelemük kissé elhangolódik, akkor pályájuk finom elmozdulásokat végez a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben is.
Ilyen lópatkó pályán keringő, anyabolygóhoz csatolt mozgású kisbolygót a Neptunusz, a Mars és a 2002 AA29 kisbolygó esetében a Föld társaságában is megfigyeltek. Ezekkel a pályákkal rokon pályán mozog a Cruithne is, de pályája a Föld L4 Lagrange pontja körül záródó pálya.
Vannak a lópatkó pályához igen hasonló, de az anyabolygóhoz erősebben csatolt olyan kisbolygópályák is, amelyeknek az anyabolygóval együtt forgó koordináta-rendszerben az anyabolygó körül záródik a pályája. Az ilyen kisbolygókat az anyabolygó távoli holdjainak is tekinthetjük. Ma már több olyan kisbolygó ismert a Föld környezetében, amelyek vagy Föld körül záródó pályán, vagy lópatkó pályán mozognak, és időnként átbillennek a kétféle pályaállapot között.
Pályájának érdekessége, hogy keringési ideje 1:1-es rezonanciában van a Földével, vagyis közel azonos idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld, ezért kissé tréfásan a Föld „második hold”-jának is nevezik. Legkisebb távolsága a Földtől , tehát jóval távolabb van (32x), mint a Hold. Nincs a Földdel ütköző pályán.
Jegyzetek
Források D. Leong et al (1997): Orbital evolution of asteroid 3753. Nature, vol. 387, 1997. June 12. p. 685. M. Connors, P. Chodas, S. Mikkola, P. Wiegert, C. Veillet, K. Innanen: Discovery of an asteroid and quasi-satellite in an Earth-like horseshoe orbit Meteoritics and Planetary Science, vol. 37, pp. 1435–1441., 2002 M. Connors, C. Veillet, R. Brasser, P. Wiegert, P.W. Chodas, S. Mikkola, K. Innanen (2003): Horseshoe asteroids and quasi-satellites in Earth-like orbits. 35. Lunar Planet. Sci. Conf. Abstract #1565. LPI, Houston P. Wiegert, K. Innanen, S. Mikkola (1997): An asteroidal companion to the Earth. Nature, 387, pp. 685–686. P. Wiegert, K. Innanen, S. Mikkola (1998): The orbital evolution of near-Earth Asteroid 3753. Astronomical Journal, 115, pp. 2604–2613
További információk
Transient co-orbital asteroids A 2002 AA29 kisbolygó pályája, amely hasonlít a Cruithne pályájához bizonyos szakaszain
Kapcsolódó szócikkek Kisbolygók listája (3501–4000)
Kategória:A Föld trójai kisbolygói