A cikk Edinburgh-nak, Skócia fővárosának történetét mutatja be időrendben.
1-999
79: Britannia helytartója, Agricola eléri az Esk folyó torkolatát, a mai Inveresk területét, ahol a votadini kelta törzs élt.
1. század vége: A város területén ebből az időből római melltűket és fazekasedényeket találtak.
2. század: Állandó római erődök épülnek ki Cramond és Inveresk területén, a mai város nyugati és keleti szélénél. A két erődöt összekötő út valószínűleg a part mentén haladt.
580 körül: Ekkorra teszik azt a katonai hadjáratot Edinburgh-ban (Din Eidyn), amelyet az Y Gododdin című walesi költemény örökített meg. Ebben az időben Skócia déli részének lakói is az ówalesi nyelvet beszélték, amely a mai walesi elődje. A költeményben a gododdinok királya Mynyddawc Mwynvawr volt, aki az Edinburgh-i várban székelt.
6. század: Skócia területén különböző népek élnek. Északon a piktek, messze nyugaton a skótok (írországi eredetű nép), közelebb nyugaton a britonok, délkeleten az ókori angolok.
638 körül: Edinburgh ismeretlen sereg ostroma alatt áll, a hebridai Ionán őrzött krónika alapján. Sokan úgy tartják, hogy Din Etin erődjét ekkor vesztik el a gododdin nevű, walesi nyelvű nép, és kerül a northumbriai angolok kezére, akiknek vezetője Szent Oszvald volt.
731: Tiszteletreméltó Beda szerint, aki ebben az évben fejezi be történeti munkáját, Edinburgh Northumbria része.
840-50 körül: I. Kenneth skót király (angolosan 'Kenneth MacAlpine'), a Forth folyó torkolatától északra elterülő Pikt Királyság királya meghódítja az akkori Northumbriához tartozó Lothiant, felégetve Dunbart és feltehetőleg Edinburgh-t is.
854: A hagyomány szerint az első Szent Egyed-templom alapítása, amelyről írásos bizonyíték azonban nincs.
960 körül: Indulf uralkodása idejében a skótok elfoglalják Edinburgh-t.
1000-1099
1018: II. Malcolm northumbriai hadjáratával biztosítja, hogy Edinburgh tartósan Skóciához kerüljön.
1074: Az Edinburgh-i vár és a város építésének kezdete III. Malcolm idejében.
1093: A magyarországi születésű Skóciai Szent Margit halála az erődben az Agned hegyen. Feltehetőleg nem sokkal a halála után épült meg a várban a Szent Margit-kápolna.
1100-1199
1124 vagy 1127: Az első dokumentum egy edinburgh-i egyházközség létezéséről.
1125: I. Dávid Edwinesburghra (Edinburgh egykori neve) úgy hivatkozik mint "az én városom"-ra, ebből feltételezhető, hogy Edinburgh ekkorra már megkapta a királyi város címet.
1128: I. Dávid megalapítja a Holyrood-apátságot. Az ágoston-rendi kanonok szerzetesek jogot kaptak saját város kiépítésére a királyi város és az apátság között. Ez lesz később a Canongate („kanonok-kapu”) városrész.
1162: Edinburgh válik a lothiani seriff székhelyévé.
1200-1299
1230: II. Sándor egy domonkos-rendi monostort alapít a városban, amellyel együtt egy kórház is megnyílik.
1274: Lothian a Saint Andrews-i főesperesség része lesz.
1296: Edinburgh-t I. Edvárd idejében megszállják az angolok, és várát megerősítik. I. Edvárd elviteti a skótok koronázási kövét, a Végzet kövét, és Londonba szállíttatja, amely az azt követő 700 évben Londonban is marad. Edvárdot ezért a tettéért a „skótok pörölyének” nevezik.
1300-1399
1314: Az Edinburgh-i várat Thomas Randolph, Moray első grófja kalandos körülmények között, mindössze 30 emberrel foglalja el az első skót függetlenségi háború alatt.
1326-1331: Edinburgh adója az összes skót város adójának 15%-át teszi ki, ami fele az Aberdeen város által fizetett adónak.
1328: A skót függetlenséget biztosító béke aláírása.
1329: Robert de Bruce megerősíti Edinburgh városi kiváltságait és megalapítja Leith kikötőjét.
1330: Először említik a High Street és a Cowgate közti falat.
1334: Skócia elveszíti egyik fő kikötőjét, Berwicket, valamint 1335-ben Edinburgh-t is. Elkezdődik a második skót függetlenségi háború.
1341: A skótok visszaszerzik a várat az angoloktól.
1364: II. Dávid új tron (tömegmérő hely) megépítését engedélyezi.
1367: II. Dávid elkezdi a Dávid-torony építését a várban.
1371: II. Dávid váratlan halála a várban.
1376: Edinburgh-nak közel 400 háza van 2000 lakossal, és már ekkor Skócia fővárosának tartják. A vár királyi székhely.
1384: Lancaster hercege váltságdíjat erőszakol ki a fegyverszünet lejárta után.
1386: II. Róbert helyet ad a tolbooth (vámház) megépítésére.
1387: Öt új kápolnát építenek a Szent Egyed-székesegyházhoz az 1385-ös angol pusztítást követően.
1400-1499
1400: IV. Henrik angol király sikertelenül ostromolja a várat, amikor III. Róbert skót király visszautasítja, hogy hűbéresküt tegyen neki.
1424: I. Jakab 19 évi angol fogság után visszatér Skóciába, és Leith-ben száll partra.
1437: Edinburgh várkapitánya William Crichton, aki nem sokkal később lordkancellár lesz.
1440: A 16 éves Douglas grófját és öccsét William Crichton lefejezteti II. Jakab jelenlétében a várban.
1440-es évek: Edinburgh bonyolítja le a skót gyapjúkereskedelem 47%-át.
1449 körül: Megalakul a cipészek céhe.
1450: A város körül védőfalat építenek.
1455-1458: Megalapítják Greyfriars (szürke barátok, ferencesek) kolostorát.
1457: Az 508 mm (20") kaliberű (belső csőátmérőjű) Mons Meg ágyú megérkezik a várba (eredetileg a belgiumi Mons városában öntötték). Az aranyművesek megjelenése a városban.
1458: Edinburgh-ban székel egy a három skóciai bíróság közül.
1460 előtt: A ma már nem létező Szentháromság-templom egyetemi templom lesz.
1467-1469: A Szent Egyed-székesegyház egyetemi templom lesz. A templom így kap egy prépostot és tizennégy kanonokot.
1474-1475: A bőrcserzők és vargák megalapítják saját céhüket, melyet a városi tanács is elismer.
1477: Edinburgh mind a tizenöt piaca a High Street mentén helyezkedik el.
1479: A Leith sikátorban (Leith Wynd) megépül egy kórház.
1482: Alexander Stewart Albany hercege és Richárd Gloucesteri angol herceg elfoglalják a várat, III. Jakab skót királyt bebörtönözik, majd két hónap után szabadon engedik.
1483: Edinburgh Skócia fővárosává válik. Megalakul a The Hammermen kovácscéh.
1485: Közjegyzőség alapítása a Canongaten; a városban először jelenik meg a lakásbérlés intézménye.
1490: A ferencesek kolostora bezár.
1500-1599
1500: Edinburgh fizeti egész Skócia állami vámjövedelemének 60%-át.
1503: IV. Jakab feleségül veszi Tudor Margitot.
1506: A Sebészek Edinburgh-i Királyi Főiskolájának alapítása.
1507: IV. Jakab oklevélben engedélyezi az első nyomda felállítását Walter Chapmannek és Andrew Myllarnak.
1513: A flodden-mezei csatában a skótok vereséget szenvednek az angoloktól, és maga a király, IV. Jakab is elesik. A súlyos vereség hírére a város körül falat építenek. Ez a fal lesz később a Floddeni-fal, melynek maradványai ma is láthatók például a Greyfriars Kirk temetőjében. Az elkövetkező 250 évben a városiak nem építkeztek a falon kívülre. Ez okozta, hogy gyakran 8-10 emeletes házakat emeltek a városban.
1520. április 30.: "A gyalogút megtisztítása" (scotsul: Cleanse the Causey) egy utcai küzdelem volt két ellenséges klán, a Douglasok és a Hamiltonok között az edinburgh-i High Streeten. A küzdelemben a Douglasok győztek, 70 Hamiltont öltek meg.
1523: A városban 14 céh működik.
1528: V. Jakab sereggel érkezik Edinburgh-ba, hogy hatalmát így demonstrálja. Elkezdik építeni a Holyrood-palotát.
1528 és 1542 között: az edinburgh-i nyomdászat újraalapítása, királyi oklevél alapján Thomas Davidson kap jogot nyomda működtetésére.
1530: A városban 288 sörfőző van, akiket a helyiek alewives-nak hívnak (kb. kocsmáros asszony, az ale a világos sör neve).
1532: A Holyrood-apátságot királyi palotává építik át. Megépül a Court of Session, mely polgárjogi bíróság.
1534: Norman Gourlayt és David Strattont mint eretnekeket égetik meg.
1535-1556: Edinburgh Skócia adóinak 40%-át adja.
1537: Jane Douglast máglyán égetik meg.
1542: David Beaton bíborost választja meg a városi tanács vezetőjének.
1544: Hertford grófja VIII. Henrik parancsára felégeti a várost a Holyrood palotával és az apátsággal egyetemben.
1547: Az angolok pusztítanak a városban. Skócia a franciáktól kér segítséget, majd a francia seregek tartósan Skóciában is maradnak.
1558: A franciák protestáns üldözése miatt lázadás tör ki. Befejeződik a Floddeni-fal építése. Edinburgh lakossága 12 000 fő. 367 kereskedő van a városban és 400 kézműves.
1559: John Knox a Szent Egyed-székesegyház lelkésze lesz.
1560: Az angol és francia seregek az edinburgh-i béke értelmében elhagyják Skóciát.
1565: Stuart Máriát feleségül veszi Darnley ura, Stuart Henrik.
1566: David Rizziót, Stuart Mária titkárát férje, Stuart Henrik megöleti a királynő elleni összeesküvés részeként.
1567: Stuart Henriket árulása miatt James Hepburn, Bothwell 4. grófja megöleti az edinburgh-i Kirk o' Field (más néven prépost-) házban.
1569: A várost eléri az országos pestisjárvány.
1573: A Máriát támogató várőrséget a helytartó, James Douglas Morton grófja és az angol William Drury megadásra készteti.
1574: Megépül a vár Félhold-bástyája. A városban hét malom működik.
1570-es évek vége: Edinburgh-nak négy lelkésze van, az eddigi egy helyett.
1579: VI. Jakab pompás bevonulása a városba.
1580-as évek: Közel 400 kereskedő van Edinburgh-ban.
1581: James Douglast, Morton 4. grófját, kivégzik Stuart Henrik meggyilkolásában való részvétele miatt.
1582: Királyi pátenssel megalapítják az Edinburgh-i Egyetemet – ez a negyedik skóciai egyetem.
1583: Közel 500 kereskedő és ugyanennyi kézműves működik a városban, amelyek közül 250 szabó.
1586: A cserzővargák és az aranyművesek kilépnek a Hammermen céhből, és saját céhet alapítanak.
1591: Francis Stewart Hepbunt, Bothwell grófját személyi ellentét miatt VI. Jakab király boszorkánysággal és varázslással vádolja meg, és bezáratja az Edinburgh-i várba.
1592: Moray grófját meggyilkoltatja a katolikus Huntly grófja. Az első presbiteriánus népszámlálás Edinburgh-ban, mely szerint a városban közelítőleg felnőtt van, akik egyenletesen oszlanak meg a High Street északi és déli oldalán.
1593: Francis Hepburn, szökése után, elfoglalja a Holyroodhouse-palotát, és kibékül a királlyal. 1595-ben azonban távozik az országból.
1596: A presbiteriánusok felkelnek, hogy megvédjék a királyt és az egyházat a pápistáktól.
1600-1699
1600: Edinburgh-ba tizenkét út vezet.
1602: Megépül a Greyfriars Kirk („Szürkebarátok temploma”).
1603: Edinburgh-ban létrehozzák A Skót Posta igazgatóságát. Edinburgh másik postahivatala a Canongate-en található. William Mayne golfpályákat épít VI. Jakab királynak.
1604: A MacGregor klán urát és tizennégy másik nemest felakasztanak a Glen Fruin-i csata miatt, melyben a MacGregorok a Colquhoun klán 200-300 tagját megölték.
1610: Dalry városrészben elkezdődik az első gyárak építése.
1610-1621: Az Andrew Hart Kiadó működése, ők adják ki John Napier könyvét a logaritmusokról
1613: John Maxwellt, Maxwell 8. urát felakasztják Johnstone nemes meggyilkolásáért.
1615: Patrick Stewartot, Orkney 2. grófját lefejezik, miután kiderül, hogy VI. Jakab megbuktatására felkelést tervezett.
1617: Hatemeletesre bővítik a Gladstone's Land bérházat a Lawnmarketen, melyet eredetileg 1550-ben építettek.
1618: Néhány hétemeletes ház épül a városban. Edinburgh teljes lakossága 25 000 körül mozog, ebből körülbelül 475 kereskedő.
1619: Az uralkodó tanácsadó testülete, a Skót Titkos Tanács kötelezi a várost az utcák kitakarítására. Az 1479-ben épült kórház munkásszállóvá válik.
1621: Edinburgh és Leith fizetik a skót nem borból származó adó 44%, míg a boradó 66%-át.
1624: Edinburgh-ban ismét pestis járvány pusztít.
1625 körül: A Szabók Csarnoka (Tailor's Hall) megépül a Cowgaten.
1628-1693: Megépül a Heriot Kórház.
1632: Elkezdik a Parlament ház építését, hogy helyet adjon Skócia Parlamentjének
1633: Edinburgh-ban új anglikán egyházmegyét alakítanak ki. I. Károly a Szent Egyed-székesegyházban megrendezett koronázási ünnepségével, mely az anglikán rítus szerint történt, magára haragítja a presbiteriánusokat.
1636: A presbiteriánus Tron templom építésének kezdete. A város lakossága 30 000 körüli.