right|thumb|250px|Csang és Eng Bunker, a jelenség „névadó” ikrei A kettős torzok (latinul monstra duplicia) kialakulása egyfajta fejlődési rendellenesség, amely szét nem vált (köznyelvben „összenőtt”) egypetéjű ikrek létrejöttét eredményezi. Akkor alakulnak ki, ha a barázdálódó csíra kettéválása nem tökéletes. Ember esetén a kettős torzok bizonyos megjelenési formáit sziámi ikrek néven is illetik a köznapi beszédben. Meg kell jegyezni, hogy az embernél maga az ikerképződés is „rendellenesség”. A kettős torzok, ahogy más hasonló rendellenességek is, nemcsak embernél, hanem minden fejlettebb élőlénynél, állatoknál és növényeknél is előfordulhatnak.

Történelme A legkorábbi ilyesfajta lelet egy 120 millió évesre becsült kétfejű Hyphalosaurus fosszília. Embereknél az ókortól fogva maradtak fenn ilyen kettős torzokra utaló feljegyzések és emlékek. Többek szerint Ianus, a kétarcú isten figuráját is kettős torzok ihlethették. Sok korabeli orvos, mint például Ambroise Paré részletes és változatos esetleírásokat közöltek kettős torzokról és más rendellenességekről, bár ezek közt ekkor még előfordultak mitikus lények is. (Erre tipikus példa Paré mellett Ulisse Aldrovandus 16. századi munkái.)Monster, Myth, or Medical Condition? Duke University Libraries MagazineUlisse Aldrovandus: Monstrorum historia (Bologna, 1642); Empyreum Kiadó, 2025

Az első név szerint ismert kettős torzok a „biddendeni kisasszonyok”, Mary és Eliza Chulkhurst voltak, akik 1100-ban születtek Biddendenben (Kent, Anglia), bár létezésük kérdéses. Amennyiben valóban éltek, a derekuknál lehettek összenőve. A legenda szerint 34 éves korukig éltek így, mikor Mary meghalt. Ekkor le akarták választani az életben maradt Elizát testvéréről, állítólag azt mondta: „együtt jöttünk, együtt is megyünk”. Hat órával később ő is elhunyt. Vagyonukat az egyházközösségre hagyták azzal a megkötéssel, hogy a közösség szegényeit minden húsvétkor meg kell vendégelniük. Ilyenkor az őket ábrázoló ostyákat osztottak szét az egybegyűltek között.

Magyarországon is éltek a 18. században ilyen ikrek. Szőnyben 1701-ben született Gófitz Ilona és Judit, akik a feneküknél, illetve a hátuknál voltak összenőve és 22 évet éltek. A „sziámi ikrek” Csang és Eng Bunker voltak, akik 1811-ben születtek Thaiföldön, akkori nevén Sziámban. Az ikreket a mellkasuknál lévő porcszalag kötötte össze, és ezzel a „látványossággal” járták be a világot és keresték meg vagyonukat. Később megszerezték az amerikai állampolgárságot, ahol letelepedtek, farmot építettek, házasságot kötöttek egy testvérpárral, és összesen 21 gyermekük született. Végül 1874-ben, 63 éves korukban haltak meg tüdőgyulladás, illetve szívroham következtében.

A korábbi ismert kettős torzak ellenére általuk lett világszerte ismert ez a jelenség. Ennek ellenére a „sziámi ikrek” elnevezés általános használata csak a köznapi nyelvben terjedt el, a tudományban a „kettős torzok” kifejezést használják.

A rendellenesség bélyegkép|200px|Összenőtt vaddisznó Albrecht Dürer metszetén A jelenség lényege, hogy az egypetéjűiker-képződés során a kezdetben egy, de aztán két darabra szétváló embriócsomó osztódása nem fejeződik be teljesen időben, embernél a terhesség 15. napjáig. Ennek oka általában az, hogy a folyamat eleve későn indul el. Ebben az esetben a szétválás megreked, és az embriócsomók így, félig-meddig összenőve folytatják tovább a fejlődésüket. A késlekedés oka, ahogy maga az ikerképződés oka is egyelőre nem ismert. Attól függően, hogy hol és mekkora mértékben maradt meg a kapcsolódás, dől el, hogy az ikrek melyik testrésze és mennyire érintett a rendellenességben, és így az is, hogy mennyire életképesek.

Az összenövés jellemzően a törzs különböző részein fordulhat elő, úgy mint a derékon, ágyékon, hason, háton, fenéken és mellkason, valamint a fejen, azon belül is az agykoponya területén. Az összenövés bizonyos végtagok és egyéb testrészek rendellenes fejlődését is eredményezheti, például gerincferdülést. Az egészen enyhe, porcos összenövéstől a súlyos, fejet, vagy akár az egész testet érintő; élettel össze nem egyeztethető belsőszervi rendellenességeket is előidéző formákig a rendellenesség mintegy 80 változatát különítik el. Érdekesség, hogy a kettős torzok többsége lány. Arra is van példa, hogy többes, például hármas ikrek két tagja van összenőve, nagyon ritkán pedig három emberi magzat egyesülése is előfordult.Conjoined twins and conjoined triplets: At the heart of the matter 2022. június 29.

Változatok A kettős torzokat két fő csoportra lehet osztani: szimmetrikus (latinul duplicitas symmetros) és aszimmetrikus ikrekre (duplicitas asymmetros).

A szimmetrikus ikrek egy vagy két szimmetriasík mentén vannak összenőve. Ekkor az ikrek mindkét tagja nagyjából ugyanannyira érintett, ugyanannyira fejlett, illetve ugyanannyira fejletlen. Ha az összenövés enyhe, porcos, belső szerveket vagy a vérkeringést nem érinti a műtéti szétválasztás esélyei igen jók. Nagyobb, súlyosabb összenövés esetén azonban a kockázat is nagyobb az elvérzésre, fertőzésre, vagy más egyéb szövődményre, különösen ha idősebb korban kívánják azt végrehajtani. Ez persze csak azokra az ikrekre vonatkozik, akik nem eleve életképtelenek, vagy akik állapotuk ellenére túlélik az első néhány hetet. Azt is mérlegelni kell adott helyzetben, hogy a szétválasztással nem romlik-e az ikrek életminősége. Vannak olyan ikrek, akik összenőtt állapotban képesek teljes életet élni. Minden eset egyedi, ezért egyedileg kell a lehetőségeket is számba venni.

Aszimmetrikus ikrek esetében csak az egyik iker fejlődik ki teljesen, a másik iker csak részlegesen fejlett, gyakran torz, súlyos testi hiányosságokkal rendelkező képződmény, afféle parazita, akit "vendégikernek" is hívnak. Ez gyakran csak egy kis daganatból álló, de akár jobban is kifejlődő, és akár részleges életjeleket is mutató képződmény a rendesen kifejlett iker bármely testrészéhez kapcsolódva megjelenhet. Még vizeletürítéses anyagcsere funkciókat is produkálhat. Állhat a részleges törzsből, végtagokból, fejből is. Paraziták esetében nem kérdéses a műtéti eltávolítás, hisz a képződmény fejletlensége okán önálló életre teljesen képtelen, így nincs igazán etikai probléma a leoperálásukkal, de volt rá példa, hogy a (fejlettebb) parazitát is elkeresztelték, és az eltávolítás után el is temették.Parasitic Twins sites.google.com Fejletlen ikrek összenövés nélkül is létrejöhetnek, ezeket acardiusnak nevezik.Acardius sciencedirect.com

Egy harmadik, különleges csoport megnevezése fetus in fetu, ami annyit tesz: magzat a magzatban. Ebben az esetben az anyaméhben az egyik embriót felszívja a másik, erősebb embrió, és az is előfordulhat, hogy ennek ellenére amaz a testvérében próbál meg sikertelenül kifejlődni. Ezért ebből a magzatból teratóma lesz a testvére szervezetében, egy olyan daganat, amely általában a magzat „emészthetetlen” maradványait tartalmazza, úgy mint fogak, köröm, haj. Ez a daganat a test különböző részein megtelepedhet, kis méretben, tünet nélkül hosszabb ideig is megbújhat a szervezetben, de ha a benne lévő magzat a parazitákhoz hasonlóan félig-meddig kifejlődik a daganat egész nagyra is nőhet, és problémákat okozhat. A teratómákat, ha észlelték őket természetesen szintén operációval kell eltávolítani. 120px|bélyegkép|Ondósejtek rendellenességei Ismert még a kimérizmus jelensége is, melyek olyan élőlények, akik kettőnél több ivarsejtből jöttek létre. Ez a genetikai mozaik nem egypetéjű ikrekhez kapcsolódik, hanem például olyan kétpetéjű ikerkezdeményhez, amiből végül egy egyed lesz, aki viszont két különböző génállománnyal rendelkezik, miután az egyik ikerben lényegében felszívódik a másik, ez pedig azért okozhat problémákat, mert az érintett személy gyakran szenvedhet fura betegségekben, vagy orvosi vizsgálatoknál megtévesztő lehet a DNS-eredménye. Ennek magyarázata, hogy a két génállomány más-más módon reagálhat a környezeti hatásokra, például az egyik allergiás valamire, amire a másik nem. Kisebb fizikai eltérések is előfordulhatnak, például tesrészek más tónusú bőrszíne, vagy heterokrómia, de ettől függetlenül sokáig rejtve is maradhat.Kiderült a modell anyajegyéről, hogy tulajdonképpen az ikertestvére Liluland, 2018. augusztus 6.A nő, aki nem a saját gyerekei anyja volt Index, 2017. október 1.

Érdekesség, hogy hasonló rendellenességgel az ondósejtek is előfordulnak, ilyenkor a fejjel és a farokkal rendelkező sejt dupla fejjel vagy farokkal rendelkezik.

Formák A kettős torzaknak vannak gyakoribb és ritkább formái, alább ezek szerepelnek az előfordulásuk százalékával: Thoracopagus és omphalopagus (28%): Mellkasi és/vagy hasi összenövés, a szív, a máj és az emésztőszervek különböző mértékű osztozásával. Thoracopagus (18,5%): Mellkasi összenövés, a szív gyakran közös, ezért a szétválasztás általában csak az egyik iker feláldozásával lehetséges. Omphalopagus (10%): Hasi összenövés, általában a mellkassal együtt. A thoracopagusszal ellentétben a szívek külön vannak, de a máj és az emésztőrendszer részei közösek. Parazita iker (parasiticus) (10%): A teljesen kifejlődött magzathoz kapcsolódó fejletlen ikerképződmény. 150px|bélyegkép|Jellemző craniopagus formációk Craniopagus (6%): Az agykoponya összenövése, előfordulhat fejtetőn, oldalt, vagy homlokon is. A koponyák helyzete egymáshoz képest lehetnek szimmetrikusak, de eltérőek is. A szétválasztás a közös vérerek miatt itt különösen kockázatos.

Egyéb előforduló formák: Cephalopagus: Összenőtt fej, közös arc, két agykoponyával és különálló testekkel; súlyos rendellenesség, nem életképes forma. Syncephalus: Mint az előző, szintén nem életképes forma, ahol a fej teljesen közös. Cephalothoracopagus: Az előzőekhez hasonló nem életképes forma, ahol a fej mellett az összenőtt állományba a mellkas is beletartozik. Egy vagy két arc, egyszeműség (cyclopia) és koponyatorzulás is előfordulhat. Prosopo-thoracopagus: A nyaktól a köldökig érő mellkasi összenövés, mely súlyos belsőszervi rendellenességekkel terhelt, főleg a szívével; szintén nem életképes forma. Xiphopagus: Mellkasi összenövés egy szegycsonti porcszalaggal (Csang és Eng Bunker formája is ilyen volt). Ischiopagus: Összenövés a fenéken, a felső testek teljesen különállók, a lábak száma viszont változhat egy és négy között azok lehetséges összenövése miatt. Általában egy végbélnyílás és nemi szerv fordul elő. Omphalo-Ischiopagus: Az előzőhöz hasonló forma, de az összenövés kiterjed a hasi területre is. Parapagus: A törzs oldalirányú kettőződése, közös medencével és alsótesttel, amitől felfelé a felsőtest valamilyen mértékben kettéválik, külön gerinccel. Megkülönböztethető formái: Dithoracic parapagus: Közös altest a hasig, de az összenövés a mellkasig nem terjed, így azok külön vannak. Diprosopic parapagus: Egy törzs az arc vagy a fej részleges megkettőződésével, az arcnál jellemző egy harmadik egyesült szem; általában nem életképes forma. Dicephalic parapagus: A mellkasig közös törzs, a felsőtest részleges kettőződésével és két fejjel. A felsőtest kettőződése nélkül általában életképtelen forma, de azzal életképes lehet, mert van elég hely közös működő belsőszervek kialakulásához. A közös felsőtest rendelkezhet közös vállízülettel is, így az ikreknek lehet kettő (dibrachius), három (tribrachius), vagy négy (tetrabrachius) karjuk is. Dipygus: Az altest megkettőződése, két ágyékkal és négy lábbal. Craniopagus parasiticus: Koponyához nőtt parazitaiker. Pygopagus (Iliopagus): Összenövés a medence keresztcsontjánál. Rachipagus: Összenövés a háton, a medencétől a nyakig. Epigastricus: Gyomorba vagy mellkasba „fejjel előre” beékelt, onnan kiálló parazitaiker. Tripla-magzatok: Három magzat egyesülése; nagyon ritka, életképtelen állapot.

Manapság