A titkos tanítás (eredeti címén: The Secret Doctrine) Helena Blavatsky munkája, melyet 1888-ban publikált. A Teozófiai Társulat a teozófia alapvető munkájának, a teozófia legteljesebb összefoglalásának tekinti, legitimációját az teremti meg, hogy állításuk szerint a könyvet Blavatsky a Mahatmák sugallatára írta.http://etd.unisa.ac.za/ETD-db/theses/available/etd-08242004-151122/unrestricted/09chapter7.pdf , 301-303. o. Mai ismereteink szerint a könyv nagy képzelőtehetséggel megírt anyag, mely az okkultizmus különféle korabeli forrásainak plágiumából keletkezett.Goodrick-Clark (1994): The Occult Roots of Nazism: Secret Aryan Cults and Their Influences on Nazi Ideology, New York University Press A könyv szövege világosan mutatja, hogy szerzője másképpen értelmezte a keleti vallások (hinduizmus és buddhizmus) számos tanítását, mint ahogy ezen vallások vezető képviselői.például Maroney, T. (2006): The book of Dyzan, Chaosium Inc, 44. o. Lényegében az európai teozófia okkultista koncepcióját írta át keleti terminológiákkal.
Alapvető üzenetét három fő elvben lehet összefoglalni:Goodrick-Clark (1994): The Occult Roots of Nazism: Secret Aryan Cults and Their Influences on Nazi Ideology, New York University Press, 22. o. (1) egy mindenható és mindenütt jelenlévő Isten Foháton keresztül teremti meg a világot; (2) egy ciklikus rendszerben, amely; (3) az egyén lelkének és az isteniség egységén alapul.
Dzyan könyve
Blavatsky állítása szerint A titkos tanítást a világ legrégibb könyve, Dzyan könyve (eredeti angol címén Book of Dzyan) alapján írta, és tulajdonképpen ennek magyarázata. A könyv maga, írta Blavatsky, 19 versből áll. Szerinte ezt a könyvet egy tibeti kolostorban őrzik, melynek könyvtára olyan nagy, hogy a British Museum nem tudná befogadni. Maga a könyv az európaiak számára ezért nem ismert és csak neki mutatták meg. Ő maga gondolatátvitel útján kapta az anyagot a nagy tibeti mesterektől, így tudta lefordítani Dzyan verseit, amely egy, az európai nyelvtudósok által ismeretlen nyelven (szenzár) íródott.Blavatsky (1888): The secret doctrine, Bevezetés, xxii. o., http://www.theosociety.org/pasadena/sd/sd1-0-in.htm
A titkos tan felépítése Első kötet
Az első kötet Dzyan első hét versének magyarázata. Maga a kötet három fő részből (és mindegyik rész fejezetekből) áll. Az első rész a kozmikus evolúcióval foglalkozik, a második rész a szimbólumokkal (képek, nyelvi formák, mítoszok), amelyekben az ősi bölcsesség van elrejtve, a harmadik pedig a tudomány és a teozófia kapcsolatáról.
A kötet először tehát a világegyetem létrejöttének és fejlődésének történetét adja, amelyben az isteni egység több-formájúvá válik. Ezt ciklikus folyamatként ábrázolja, amelyben aktív és passzív periodusok váltogatják egymást. Az első három szakaszban jön létre az idő, a tér és az anyag, majd az ezt követő periódusok már a hetes ciklust (a hét mágikus szám számos okkult irányzatbanGoodrick-Clarke, N. (2004): Helena Blavitsky (Western Esoteric Masters), North Atlantic Books, , 149-150. o.) követik. A ciklus első fázisának alapvető meghatározója a tűz, a másodiké a levegő, a harmadiké a víz, a negyediké a föld, mig a továbbiak meghatározója az éter. Az első négy periódus a romlás állapota, míg a megmaradt három a megváltásé, amely azután helyreállítja az egységet és egy új teremtést indít el. A teremtés fő ereje Fohat, akit (?) az istenek fiai bíztak meg a teremtéssel és akinek munkáját szellemek segítik. Energiájának forrása Blavatsky szerint az elektromosság és a nap, amelyek az istenek gondolatainak megtestesülései.
A könyv szerint Fohat hét elemet hozott létre, amelyből a jelen világ csak négyet ismer és az ötödiket az étert csak kevéssé. Ebből a hét elemből jön létre hét kerék, amelyek a Naprendszerünket hajtják. Mind a hét bolygónak hét dimenziója van, amelyekből az emberek csak a legalacsonyabb szintűeket, az anyagiakat látják. Minden bolygón lezajlott az élet, de az evolúció folyamán az egyik bolygóról a másikra vándorol. Ezért, mondja Blavatsky, a Hold jóval idősebb mint a Föld, de a holdon már lezajlott hétszakaszos fejlődése, így a Hold meghalt és mint Föld született újra. A Hold élőhalott és ezért van boszorkányos, misztikus hatással a Földre.
A titkos tan első kötetének második fő kérdése a teozófia kapcsolata a tudományhoz. A teozófia a tudományt, akárcsak a vallást és a filozófiát duálisan fogja fel: felszínként és az okkult tartalomként. Az ezzel foglalkozó részekben Blavatsky célja a materializmus kritikája, de valójában a XIX. század első felének mechanikus materializmusával vitatkozik.Hammer, O. (2003): Claiming Knowledge: Strategies of Epistemology from Theosophy to the New Age, Brill Publishing, 262. o. Blavatsky különösen a tudományon belüli ellentmondásokat kritizálja. Célja nem az, hogy ezeket megoldja, hanem az, hogy azt mutassa, hogy tudományon belüli ellentmondások azért történnek, mert az okkultot kihagyják a tudományból és ezzel a materializmus malmára hajtják a vizet.
Második kötet
A második kötet Dzyan utolsó 12 versét magyarázza. Az emberiség történetét igyekszik bemutatni, úgy, hogy az megfeleljen az első kötet kozmonológiai koncepciójának. Ebben a részben a nyugati okkultizmus és gnosztikus tanítások jóval erősebbek, mint az első kötetben.Goodrick-Clark (1994): The Occult Roots of Nazism: Secret Aryan Cults and Their Influences on Nazi Ideology, New York University Press, , 20. o.
A kötet elején Blavatsky három fő kijelentésben foglalja össze mondanivalóját, amelyről maga állítja, hogy ellentétben áll a tudomány eredményeivel és a vallási tanításokkal.
Hét különböző emberi faj egyszerre megy keresztül az evolúción a világ hét különböző pontján. Az asztrál test időben megelőzi a fizikai testet és annak modellje A reinkarnáció jelenlegi szakaszában az ember létrejötte megelőz minden más emlős (és minden állat) létrejöttét.
A titkos tanítás szerint az emberiség két fő vonalból származik: a nap-típusból és a hold-típusból. Az emberiség túlnyomó többsége hold-tipusú, akik azután születtek újra, hogy a Holdon lezajlott a hét ciklus. A nap-típusúak magas régiókból kerültek a földre és állandó reinkarnációjukban átadják tudásukat az emberiségnek. Ők a tanítók, vagy Mahatmák.
Blavatsky szerint az emberiség hét fő fázisú cikluson keresztül fejlődik, amelyből az első négy a hanyatlás korszaka, míg az utolsó három a megváltásé. Minden egyes fázisnak egy emberfajta a megfelelője. Minden fázison belül van hét alfázis és az alfázisokon belül hét ág. Ezek a fázisok közvetlen kapcsolatban állnak a hét (látható) bolygó hétszeri átvonulásával.
A könyv szerint már négy fő fázis lezajlott, mégpedig a szellemiek faja (akik egy meg nem szüntethető, örökéletű területen éltek), az anyagiak faja (akik az azóta eltűnt sarkvidéki kontinensen éltek), a valóságos emberek, akik a Lemuria nevű elveszett kontinensről származnak és a fajkeveredés "bűnébe" estek, valamint az Atlantiszon létrejött faj. Az atlantiszi faj, amely szigetük elpusztulásával nagyrészt elveszett, Blavatsky szerint olyan parapszichológiai képességek és technikai tökéletesség birtokában volt, amelyek lehetővé tették számukra, hogy Fohat erejét hasznosítsák. Az ötödik, jelenkori, fajta az árja. Mindezt Blavatsky összekapcsolta a reinkarnáció és a karma tanával, amely szerint az egyének az egymás után következő fajták és saját életük alapján végül is egyesülnek az isteniséggel.
Az egyes fázisokat az érzékszervek kifejlődése választja el egymástól, bár ez nem egyértelmű a könyvben: a szöveg azt állítja, hogy a hatodik fajtánál a hatodik érzék általánossá válik, és kezdeményei megjelennek már az ötödiknél (ahogy a nemek különválását a könyv a harmadik fajtához köti, bár a kétneműség csak később válik általánossá).
Az új fajta úgy jön létre, hogy a meglévő fajta néhány egyede Építővé válik, akik létrehozzák saját magukat az új fajtában, bár csak áttetsző formában.
Az emberiséget Blavatsky hierarchikus formában fogja fel, amelyben néhány kiválasztott képes arra, hogy saját fejlődési fokuk tudását megoszthatják másokkal. Ezért Blavatsky saját magát is ilyennek tekintette – a mesterek vele, mint az árják képviselőjével osztják meg tudásukat. Ugyanígy, kizárólag a kiválasztottak maradtak meg tisztának, amikor a Lemuria faj a fajkeveredés bűnébe esett.
Harmadik kötet
Ezt Annie Besant publikálta Blavatsky halála után a megmaradt kéziratokból. Nincs egyetértés abban, hogy ez mennyire tekinthető hitelesnek.
Kritikai elemzések fő megállapításai A titkos tanításról
A könyv már kézirat formájában is számos kritikai elemzés tárgya lett.
Blavatsky asszony egyrészt azt állította, hogy a könyv a világ legrégebbi könyvén, Dzyan könyvén alapul és tibeti tanítómesterei, a Mahatmák sugallták neki a tartalmat. Dzyan könyvét mindmáig kizárólag Blavatsky könyvéből ismerjük. Az elmúlt több mint száz évben a teozófusok többször próbálták Dzyan könyvét beazonosítani, főként tibeti tantra versekkel, azonban ezek az állítások nem meggyőzőek.Maroney, T. (2006): The book of Dyzan, Chaosium Inc, A versek egy része autentikus tibeti vers, ezeket azonban Blavatsky Kőrösi Csoma Sándor Ázsiai kutatások XX. kötetéből másolta át.Guénon, R. (2003): Theosophy: History of a pseudo-religion. Sophia Perennis/TRSP Publications, , 86. o. A versek többi részét nem lehet beazonosítani és valószínűleg Blavatsky írta őket, aki maga is elismeri: a versek szó szerinti angol fordítása érthetetlen szövegeket eredményezne és ezért értelmezni kell. Értelmezései azonban arra szolgálnak, hogy a versek ködös szavai az ő kommentárjait igazolják. Például Blavatsky szerintBlavatsky (1888): The secrete doctrine, 23. o. http://www.theosociety.org/pasadena/sd/sd1-0-pr.htm az első vers első sora szó szerinti fordításban a következőt jelenti: "Tho-ag Zsi-gju-ban hét Khorlot aludt". Ez azonban, folytatja, érthetetlen, ezért a sor helyes fordítása: "A sohasem látható köntösébe burkolva az örök szülő megint hét örökkévalóságig aludt".
A kézirat maga olyan állapotban volt, hogy Subba Rao, egy indiai ügyvéd és a Theosophy című folyóirat egyik jelentős alakja, amikor megkapta a kéziratot javításra, azonnal elhatárolta magát a Teozófiai Társulattól, mondván: az anyag olyan mértékben van tele hibákkal, hogy javítása azt jelentené, hogy teljesen át kellene írnia.Bechofer-Roberts, C. E. (2003): Mysterious Madame Helena Petrovna Blavatsky, Kessinger Publishing, 276. o. Ekkor Blavatsky Olcottnak küldött levelet, amelyben kérte, hogy találjon segítséget, mert nem tud elboldogulni szanszkrit szavakkal és mondatokkal, valamint nem tudja kibogozni a hindu metaforákat.Meade, M. (2001): Madame Blavatsky: The Woman Behind the Myth, IUniverse, , 381. o. Blavatsky levele nyilvánvaló ellentétben áll ama állításával, hogy a Mahatmák segítették okkult úton a könyv megírásában.
A rövid könyv alapvetően szerkesztetlen maradt, bár Bertrand Keightly és Archibald Keightly szerkesztői munkája lehetővé tette, hogy a kézirat kiadható állapotba kerüljön.http://www.blavatskyarchives.com/keightleyb1893.htm Ennek ellenére a könyv számos belső ellentmondást tartalmaz (valamint ellentmond Blavatsky asszony más írásainak és a többi teozófus munkáinak): egyszerre állítja isten létezését és nem létezését, a Nirvánát mint megsemmisülést és mint megtestesülést, a vegetáriánus életmód szükségességét és szükségtelenségét és száz egyéb ellentmondást,Lillie, A. (2006): Madame Blavatsky And Her Theosophy: A Study, Kessinger Publishing, , különösen a 13. fejezet beleértve azt is, hogy míg a Leleplezett Iriszben még kigúnyolta a reinkarnációt, ebben a könyvben a koncepció központi szerepet játszik.Meade, M. (2001): Madame Blavatsky: The Woman Behind the Myth, IUniverse, , 255. o. A teozófusok ezeket az ellentmondásokat annak tulajdonítják, hogy Blavatsky különböző mesterek instrukcióját követte a különböző részekben.