Mezőtúr

Mezőtúr (németül: Thur, szlovákul: Medzitur) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.

Fekvése A vármegye keleti részén, a Tiszántúlon, Szolnok–Túri-síkon helyezkedik el. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó csatorna. Szomszédai: észak felől Örményes, északkelet felől Túrkeve, kelet felől Gyomaendrőd, dél felől Szarvas, délnyugat felől Békésszentandrás és Mesterszállás, nyugat felől Mezőhék, északnyugat felől pedig Kétpó.

Megközelítése Közúton a legegyszerűbben a 46-os főúton érhető el, Törökszentmiklós és a 4-es főút felől éppúgy, mint Gyomaendrőd és Békés vármegye központi részei irányából. Szomszédai közül Túrkevével a 4202-es, Szarvassal a 4631-es, Mezőhékkel a 4628-as, Kétpóval pedig a 4632-es út köti össze.

Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szajol–Lőkösháza-vasútvonalán, illetve a 125-ös számú Mezőtúr–Battonya-vasútvonal érhető el. Mezőtúr vasútállomás a városközpont északi szélén található, közúti elérését a 46 302-es út biztosítja. Ezen felül a város területén mindkét vasútvonalnak egy-egy megállási pontja van még: a fővonalon Csugar megállóhely a nyugati határszélen, ahová a 46 346-os út vezet, az orosházi vonalon pedig Pusztabánréve megállóhely, a déli határban, az azonos nevű külterületi városrész mellett.

1885–1975 között létezett még a Mezőtúr–Túrkeve-vasútvonal is.

Nevének eredete A mező előtag a mezővárosi jellegre utal.

A Túr név a Berettyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az 1205–1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul, 1562-ből pedig ismerünk adatot a Nagy-Túr névhasználatra is, mint például „Nagytúr báránytized jegyzéke” a törökkorból.

Története A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból Nagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. Az Anjou-uralkodóra utal a város régi címerében az Anjou-liliom is. Mint mezőváros, vásártartási jogot kapott, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett. A túri vásárok már a 15. században látogatottak és nagyon híresek voltak, jelentőségük a török hódoltság idején tovább nőtt. A kereskedelem mellett virágzott a kézműipar. Különösen ismertek voltak a csizmadiák, a tímárok, a korsósok, a szűcsök.

Mezőtúr kulturális téren századokon át központja volt e vidéknek. A város korán csatlakozott a reformációhoz. 1530-ban alapított protestáns iskolája rövidesen - a debreceni után, amelynek partikulája volt - a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. A 16. században a wittenbergi egyetemen tíz túri származású diák tanult, akik azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A református gimnázium 16 000 kötetes régi, ritka könyveket tartalmazó könyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját. A 19. században meginduló tőkés fejlődésnek nem sok hasznát látta Mezőtúr. A gyáripar olcsó termékeivel fokozatosan háttérbe szorította a város kisiparát. A nagyipart pedig csupán a téglagyár, néhány malom és egy szövőüzem képviselte. A város lakossága 25 000 fő körül stabilizálódott. A 19. század derekán még lényegesen kisebb Szolnok a századfordulóra utoléri, majd elhagyja Mezőtúrt. A II. világháború után az új gazdasági-társadalmi viszonyok hosszú időn át szintén kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezése, majd a technikai színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ipar hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült. Különösen nagy az elvándorlás az '50-es évek második felében, amikor az évi átlag megközelítette a 300-at. Javulást csak az 1970-es évek hoztak, amikor is a múlt kisipari hagyományaira támaszkodó szövetkezeti ipar mellett több középüzem települt a városba.

A mezőtúri zsidóság története

A kiváltságos területen kívül eső, főúri birtokhoz tartozó mezővárosban már a 19. század első felében is éltek zsidók, klasszicista stílusú zsinagógájuk (Damjanich utca) a 19. század első feléből való, az építés pontos időpontjáról a forrásokban és a szakirodalomban eltérő időpontok találhatók. 1850-ben itt élt a vármegye második legnépesebb zsidó közössége, 348 fővel. 1890-ben 902 izraelita vallású lakost írtak össze a városban (3,8 százalék), ez a létszám a harmincas évek végére a felére esett vissza.

Szathmáry Imre polgármester javaslatára Alexander alispán eredetileg a város belterületén, a Rigó utcában és környékén jelölte ki a gettót az 1944 áprilisában a mintegy 400 lelket számláló helyi zsidóság részére. A tervet azonban a helyi lakosság erőteljes tiltakozása nyomán megváltoztatta, így a zsidóságot a délnyugati újvárosban, a Márer-féle téglagyár ipartelepéhez – Balassa utca és Földvári út – tartozó gazdasági épületekben, tisztviselő- és munkáslakásokban, három különálló tömbben helyezték el. A zsidó tanács – tagjai között Vas Sándor malomtulajdonossal és Schulcz Fülöp rabbival – egészségügyi okokra hivatkozva kérvényezte a döntés megváltoztatását, ám nem járt eredménnyel.

A gettó számára május 23-án szigorú rendszabályokat léptetett életbe vitéz Mihályi Endre, a rendőrkapitányság vezetője. A helyieket június 16-án vasúton indították a gyűjtőtáborként kijelölt szolnoki cukorgyárba, ahol rettenetes körülmények között tartották fogva a környék zsidó lakosságát. A körülbelül 5000 fő felét innen Auschwitzba vitték, másik felét ausztriai kényszermunkatáborokba, ahonnan a többség túlélőként tért haza. A zsidóüldözés áldozatainak száma 220-240 főre becsülhető, köztük volt a rabbi is. Ezzel együtt 1949-ben a városnak még 127 izraelita lakosa volt, majd két évtizeddel később már csak 10-15. A város 2014 óta minden júniusban, az Üzenet napján emlékezik meg az elhurcolt áldozatokról.

Közélete Városvezetői 1950 előtt 1905–1910: Spett Ernő polgármesterAz 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár honlapján. Hozzáférés: 2023. szeptember 6. 1921–1939: Spett Ernő polgármester

Tanácselnökei (1950–1990)

Polgármesterei 1990 után 1990–1994: Ádámné dr. Bogdán Piroska (nem ismert) 1994–1998: Ádámné dr. Bagdán Piroska (MSZP-Mezőtúri Függetlenek Szervezete-FKgP-MP) 1998–2002: Dr. Bagdán Piroska (MSZP-SZDSZ-MP) 2002–2010: Dr. Draskovits Dénes (MSZP-SZDSZ) 2010–2014: Herczeg Zsolt (Fidesz) 2014–2022: Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP) 2022–2024: Szűcs Dániel (Fidesz-KDNP) 2024– : Szűcs Dániel (Fidesz-KDNP)

A településen 2022. július 17-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022. május 1-ji hatállyal lemondott tisztségéről.

Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

2015-ben a város etnikai összetétele a következő volt; 99,6% magyar, 0,3% cigány, 0,1% ruszin.

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás A 2017-es felmérés szerint a lakosság 98%-a keresztény (ezen belül 63,2% református, 20,4% római katolikus, 6,3% keleti katolikus, 10,1% evangélikus.) és 2%-a ateista.

2022-ben vallásuk szerint 17,2% volt református, 7,2% római katolikus, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 37,6% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).Mezőtúr Helységnévtár

Népesség A település népességének változása:

Kultúra thumb|right|200px|Az első világháborús emlékmű

Fazekasság Mezőtúron régi hagyományai vannak a fazekasságnak. A jelenlegi fazekasok is őrzik a helyi hagyományokat.

Túri Vásár Minden évben, augusztus első hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Túri Vásárt és 2002 óta a vásárt megelőző Mezőtúri Művészeti Napokat (arTúr fesztivál).

Közösségi Ház Programok, rendezvények szervezése, lehetőség biztosítása a sport és a kultúra területén a polgári közösségek tevékenységeihez.Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.

Képzőművészeti Alkotótelep A nemzetközi képzőművészeti alkotótelep Holt-Körös partján működik 1981 óta.

Népzene A népzenei hagyományokat őrzi a Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület, mely 1998-ban alakult. Fenntartója a Szivárvány citerazenekar (1970), a Tücsök és a Méhecske citerazenekaroknak, szervezője az évi 2-3 népzenei rendezvénynek. Támogatója volt az Iringó (1996) és a Lókötők citerazenekaroknak (2004) azok aktív működése alatt. Az egyesület szorosan együttműködik a Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskolával. A népzenei hagyományok tovább éltetése érdekében közművelődési megállapodást tart fenn a város önkormányzatával.

Fúvószene 1991-ben alakult meg Mezőtúron a mai Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola falain belül Szúnyogh József tanár úr vezetésével a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekar, amely régi és új fúvószenekari hagyományokat ápolt.

A zenekar eddigi karmesterei voltak: Szúnyogh József Szűcs Csaba Debreceni Örs Katona Tiborné

A RE*FLEX BAND 2009 augusztusában alakult a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekarból. Tagjai az a 20 lelkes fiatal, akik a zenére, a fúvószenére életmódként tekintenek. Megalakulásuk után célul tűzték ki maguknak, hogy a fúvószenét egy más nézőpontból is bemutatják a nagyközönségnek. Eleinte úgynevezett Flex-Band, illetve Young-Band felállásban hangszerelt zeneművek előadását helyezték előtérbe, de ma már Concert Band és Marching Band átiratokat is megszólaltatnak. Repertoárjuk legfőképp a 60-as évektől napjainkig terjedő időszakot felölelő pop, rock, latin, film és tánczenék fúvószenekarra áthangszerelt műveit tartalmazza. Megtalálhatók többek közt benne: The Doors, Aerosmith, Nickelback, Lady Gaga, Michael Jackson, Adele, Jon Bon Jovi, Linkin Park, The Black Eyed Peas, Cee Lo Green s más egyéb feldolgozások. Az együttes fesztiválokon, városi rendezvényeken, egyéni meghívásos felkéréseken ad színpadi koncerteket.

Kóruskultúra

PETŐFI DALKÖR 1873. május 10-én megalakult Mezőtúri Dalárda utódjaként működik. Tevékenységük legfőbb állomásait és eredményeit a kezdetektől 2003-ig a 130 éves fennállás ünneplése alkalmából kiadott önálló kiadvány foglalja össze. A Petőfi Dalkör felnőtt vegyeskórusként működik, melynek tagjai aktív dolgozók, nyugdíjasok és középiskolás diákok.

A jelenlegi törzslétszám 25-30 fő. A kórus maga is számos nívódíj, arany oklevél és elismerés birtokosa, több önálló múzeumi hangversenyt adtak a fővárosban, állandó résztvevői a megyei kórustalálkozóknak. Kiterjedt zenei cserekapcsolatokat ápolnak több település kórusaival. Több alkalommal képviselték városunkat és hazánkat külföldön is. 2008-ban, egy nagyszabású kórushangversennyel ünnepelték a dalkör megalakulásának 135, majd 140 évfordulóját is. A 135. évfordulón örökös karnagyuknak választották Kávási Sándort, aki közel 60 éven át vezette a dalkört. 2008 óta a kórust Karsai Krisztina vezeti, aki korábban is énekelt a csoportban.

VIVACE KAMARAKÓRUS

bélyegkép|A Vivace Kamarakórus (2023)

A Vivace Kamarakórus 2007-ben jött létre a Kossuth Lajos iskola ének-zene tagozatos diákjaiból. Az iskola elvégzése után a tagokban felmerült az igény, hogy továbbfolytassák az énekkari munkát.

Többször részt vettek az Országos Társaséneklő Versenyen, ahonnan mindig nagyon szép eredményekkel tértek haza. 2009-ben Franciaországban , 2010-ben Torockón, 2011-ben Belgiumban adtak hangversenyeket.