jobbra|bélyegkép|Karl May könyvei a Karl May Múzeumban Radebeulban jobbra|bélyegkép|Könyvek a világ minden tájáról az indián történetek mesterétől Karl Friedrich May (magyarul sokszor May Károly, Ernstthal, 1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) minden idők legtöbb könyvet eladó német írója, legnagyobb nem angolszász szerzője az amerikai vadnyugatnak. Munkái között megtalálhatjuk a két nagyon népszerű német dalt, a „Vergiss mich nicht”-et és az Ave Maria egyik változatát.
Élete May szegény szász takács családba született. Szülei Heinrich August May (1810–1858) és Wilhelmine Christiane Weise (1817–1885) voltak. May vakon jött világra alultápláltság miatt. Csak négyéves korára kapta vissza látását, miután megoperálták és kezelésben részesítették. Waldenburgban járt iskolába. Kezdetben a tanári pályával próbálkozott, később íróként próbált szerencsét, de sokáig kudarcot vallott. Amíg tanárkodott, számos alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel, apróbb lopások és csalások miatt többször is börtönbe került. 1875-ben May sikeresen megállapodott írásainak kiadásáról, és egy csapásra népszerű emberré vált. A legtöbb könyvében egyes szám első személyben írt a főszereplőről (Old Shatterhand), gyakran saját tapasztalataira alapozva az éppen aktuális történet megírásánál.
Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott a New York állambeli Buffalónál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával.
Karl May világszemléletét tükrözve, a nem dogmatikus keresztény érzés és érték fontos szerepet játszott műveiben. Regényhősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a „nemes vadember” romantikus ideáljának. Ábrázolásában az indiánok többnyire a romlott fehér törvényen kívüliek ártatlan áldozatai, azaz gyakran hősként jelennek meg. May későbbi művei erősen misztikus ihletésűek, állandó szereplőjük a titokzatos öregasszony, Marah Durimeh.
Amerikában játszódó könyveiben May megteremtette Winnetou karakterét, az apacsok törzsfőnökét, és Old Shatterhandet, az író alteregóját, Winnetou fehér bőrű "testvérét". (Egyes, dokumentumokkal alá nem támasztható állítások szerint Shatterhand alakját a magyar etnológus Xántus Jánosról mintázta. Mások szerint a felelős Németh Imre: A Bíbor-tenger partján. Xántus János életregénye c. (1959) munkája, ahol Xantus alakja és ábrázolása, talán nem is itthon, hanem a német kiadás (1964) nyomán Németországban, eszébe juttathatta valakinek ezt a -- kétségtelen hasonlóságokon alapuló -- a lehetőséget, ami aztán a 80-as évektől rendre felbukkant a magyar sajtóban is.)
Hasonlóan sikeresnek bizonyultak Arábiában játszódó regényei is. Itt a narrátor-főszereplő a Kara Ben Nemsi, azaz Németországi Károly nevet kapja. Karl, Németország szülötte, átutazik a Szaharán és a Közel-Keleten helyi barátjával és szolgájával, Hadschi Halef Omarral, miközben számos érdekes kalandba keverednek. Ezekben a könyvekben nem csak a megszokott beszélő mesél, a szerző megszólaltat számos más forrást és kevésbé jelentős személyt is.
May munkássága hihetetlen sikert aratott Európában. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították, többek között latinra, volapükre és eszperantóra is. Világszerte több mint 200 millió May-könyvet értékesítettek. Ennek ellenére művei alig ismertek az angolszász világban, bár egy lelkes ausztrál fordítónak köszönhetően immár egyre több könyve létezik angol fordításban is.
Számos műve szolgált filmforgatókönyv alapjául. Ezekben a festői vadnyugati hátteret többnyire Jugoszlávia hegyei szolgáltatták. Ezek a filmek néhány évvel megelőzték az 1960-as évek olasz, ún. spagettiwesternjeit.
May kalandregényeit számos híresség nevezte kedvencének, például Albert Einstein, Hermann Hesse és Bertha von Suttner, de Adolf Hitler is. Carl Zuckmayer német író még a lányát is Winnetouról nevezte el (annak ellenére, hogy Winnetou férfi volt). May műveinek kritikai visszhangja nem volt számottevő.
Lakásmúzeum Drezda közelében, Radebeulban levő házát múzeummá alakították át. A kiállítás bemutatja az író életét, valamint antropológiai gyűjteményét, amelynek amerikai indián anyaga különösen jelentős.
Írói álnevei Több írói álnevet is használt, például: Capitain Ramon Diaz de la Escosura, M. Gisela, Hobble-Frank, Karl Hohenthal, D. Jam, Prinz Muhamel Lautréamont, Ernst von Linden, P. van der Löwen, Emma Pollmer, Richard Plöhn és Oberlehrer Franz Langer. Napjainkban minden írását saját neve alatt találhatjuk meg.
Magyarul megjelent művei A könyvészet az első kiadásokat tünteti föl, az újrakiadásokat nem.
1898–1919 A Csendes óczeánon. Utazási élmények; fordította: Szekrényi Lajos; Szt. István Társulat, Bp., 1898 Karácsony. Utazási elbeszélés; fordította: Szekrényi Lajos; Szt. István Társulat, Bp., 1898 (Winnetou aranya, A szent este címen is) A Rio de la Platánál. Utazási élmények; fordította: Szekrényi Lajos; Szt. István Társulat, Bp., 1900 A Kordillerákban. Utazási élmények; fordította: Szekrényi Lajos; s.n., Bp., 1900 (A Gran Cacho kincse címen is) A puskás búr; fordította: Szekrényi Lajos; fordítói, Bp., 1901 Vörös lovag. Winnetou és Old Shatterhand. Indus történet; May Károly után Endrei Zalán; Magyar Hírlap, Bp., 1902 Winnetou, a vörös gentleman, 1-3.; fordította: Szekrényi Lajos; Stephaneum Ny., Bp., 1904 A Rio de la Plata mentén. Délamerikai utirajzok; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1906 (May Károly útikalandjai) A sivatagon keresztül-kasul. Regény, 1-2.; Vass, Bp., 1906 A medvevadász. Regényes elbeszélés; átdolgozta: Vágó Ferenc; Athenaeum, Bp., 1906 A Balkánon. Úti kalandok; átdolgozta: Szabó Károly; Eisler G., Bp., 1906 (May Károly útikalandjai) A Csendes óceánon. Úti kalandok; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1907 (May Károly útikalandjai) Bagdadtól Sztambulig. Úti elbeszélés; átdolgozta, fordította: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1907 (May Károly útikalandjai) A szkipetárok földjén. Úti kalandok; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1908 A Kordillerákban. Úti kalandok; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1908 Mandarinok országában. Regény; fordította: Farkas Emőd; Tolnai, Bp., 191? A félelmetes. Úti elbeszélés; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1910 (May Károly útikalandjai) A Máhdi országa. Úti elbeszélés, 1-2.; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1910 A vad Kurdisztánon át. Regény az érettebb ifjúság számára; átdolgozta: Mikes Lajos; Athenaeum, Bp., 1911 (May Károly útikalandjai) Idegen ösvényeken. Úti kalandok; fordította: Mikes Lajos; Athenaeum, Bp., 1911 A fekete táltos. Regény az érettebb ifjúság számára; átdolgozta: Mikes Lajos; Athenaeum, Bp., 1911 (May Károly útikalandjai) (Fekete musztáng; A félvér címen is) Az inka öröksége. Kalandos regény az érettebb ifjúság számára; átdolgozta: Mikes Lajos; Athenaeum, Bp., 1912 (May Károly útikalandjai) Az olajkirály. Regény az érettebb ifjúság számára / Hóvihar. Elbeszélés; átdolgozta: Mikes Lajos; Athenaeum, Bp., 1912 (May Károly útikalandjai) Az ezüsttó kincse. Regényes elbeszélés; fordította, átdolgozta: Vida Aladár; Athenaeum, Bp., 1913 (May Károly útikalandjai) A rabszolgakaraván. Regényes elbeszélés; átdolgozta: Vida Aladár; Athenaeum, Bp., 1913 Karácsony; fordította: Hegedüs Arthur; Uránia, Bp., 1918 (May Károly útikalandjai) A félvér; fordította: Hegedüs Arthur; Uránia, Bp., 1918 (May Károly kalandjai) Fekete musztáng; A fekete táltos címen is)
1920–1945 A feketék országában. Utazási elbeszélések; fordította: Farkas Emőd; Tolnai Ny., Bp., 192? Az ember és világa; fordította: Pethő Tibor; Pantheon, Bp., 1921 Feltámadás; fordította: Schiff Béla; Szociális Misszió-Társulat, Timişoara, 1922 (Ifjúsági könyvtár) Winnetou, 1-3.; átdolgozta: Faragó László, Turóczi József; Hajnal, Bp., 1924 1. Örök barátság 2. Old Dead 3. Winnetou halála A szent este. Útleírás; fordította: Altay Margit; Hajnal, Bp., 1924 (Karácsony, Winnetou aranya címen is) Kaiman kapitány. Regény; fordította: Faragó László; Hajnal, Bp., 1924 A vezér; fordította: Pogány Elza; Hajnal, Bp., 1924 A datolya honából. Keleti útirajzok; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1927 (May Károly útikalandjai) Winnetou, 1-6.; fordította: Kosáryné Réz Lola; Athenaeum, Bp., 1927? (May Károly útikalandjai) A beszélő bőr; fordította: Nagy József; Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1930 A karós emberek; fordította: Nagy József; Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1931 A sárgaképű ember. Úti elbeszélés; fordította: Szász Károly, Lupkovics György; Athenaeum, Bp., 1934 A sivatag úrnője; fordította: Lándor Tivadar; Athenaeum, Bp., 1935 (May Károly útikalandjai) Bagdadtól Sztambulig; fordította: Szegedi István; Athenaeum, Bp., 1935 (May Károly útikalandjai) A miztékák kincse; fordította: Wiesner Juliska; átdolgozta: Lándor Tivadar; Athenaeum, Bp., 1936 (May Károly útikalandjai) Burkers Joe, a félszemű; fordította: Hegedűs Arthur; Aczél Testvérek, Bp., 1937 (May Károly kalandjai) (Halálos tűz címen is) Old Wabble; fordította: Hegedűs Arthur; Aczél, Bp., 1940 (May Károly kalandjai) (A haramia címen is) Old Surehand; fordította: Hegedüs Arthur; Aczél, Bp., 1940 (May Károly kalandjai) Jefferson Cityben; fordította: Hegedűs Arthur; Aczél, Bp., 1940 (May Károly kalandjai) (A bosszú. A Winnetou folytatása címen is) A kínai sárkányfiak között. Kalandos elbeszélés; fordította: Zigány Árpád; Tolnai, Bp., 1944
1945–1989 Az Ezüst-tó kincse. Vadnyugati történet; fordította, átdolgozta: Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1964 Winnetou. Regény; fordította, ifjúsági átdolgozta, utószó Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1966 Az inka öröksége. Ifjúsági regény; Forum, Novi Sad, 1967 Az inka öröksége. Dél-amerikai történet; fordította, átdolgozta: Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1968 A Medveölő fia. Regény; fordította, átdolgozta: Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1970 A sivatag szelleme. Regény; fordította, átdolgozta: Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1971 Az olajkirály; fordította, átdolgozta: Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1972 Winetou. Regény; átdolgozta: Kerekes György; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1977 Winnetou; szöveg Cs. Horváth Tibor, rajz Zórád Ernő; ILK, Bp., 1983 [képregény] Vitzliputzli professzor. Elbeszélések; fordította: Majtényi Zoltán, Németh Tibor György; Móra, Bp., 1987 A szerencsét hozó almásderes; fordította: Majtényi Zoltán, Sallay Gergely; Móra, Bp., 1988 A sivatag haramiája; fordította: Németh Tibor György et al.; Móra, Bp., 1989 (Delfin könyvek) A medvevadász. Regényes elbeszélés; fordította: Vágó Ferenc; javított kiadás; Média, Bp., 1989
1990– A Csendes-óceánon; fordította: Patonai Péter; Europur, Debrecen, 1990 Karácsony; ford. Hegedűs Arthur, átdolg. Tóth Sándor; Ecclesia, Bp., 1990 A sziklafészek / Ördögi gaztett / Igazságos megtorlás; fordította: Guthy Béláné, átdolgozta: Majtényi Zoltán; Móra, Bp., 1991 Az olajkirály. Winnetou kalandjai; fordította: Vida Aladár, Hegedűs Arthur; Fátum-ars, Bp., 1993 Winnetou aranya; fordította: Hegedűs Arthur; Fátum-ars, Bp., 1993 (Karácsony, Szent este címen is) Hajsza az aranyért. Winnetou kalandjai; fordította: Hegedűs Arthúr; Fátum-ars, Bp., 1993 (Karácsony; A szent este, Winnetou aranya címen is) A haramia; fordította: Hegedüs Arthur; Polikrom, Bp., 1993 (Old Wabble címen is) A bosszú. A Winnetou folytatása; fordította: Hegedüs Arthur; Fátum-ars, Bp., 1993 (Jefferson Cityben címen is) A fekete táltos. Kalandozások az indiánok földjén; fordította: Hegedüs Arthur; 2. jav. kiad; SubRosa, Bp., 1993 (Új sorozat May Károly könyveiből) [első kiad.?] (Fekete musztáng; A félvér címen is) A sátán bilincsben. Winnetou kalandjai; fordította: Guthy Béla; Fátum-ars, Bp., 1994 Aranyvadászok. Winnetou kalandjai; fordította: Guthy Béla; Fátum-ars, Bp., 1994 A sikertelen hajsza. Winnetou kalandjai; fordította: Guthy Béla; Merényi, Bp., 1995 (Hajsza címen is) A két gazfickó. Winnetou kalandjai; fordította: Faragó László; Merényi, Bp., 1996