right|thumb|A városrészek vázlatos elhelyezkedése Esztergom közigazgatási határain belül right|thumb|A város kiterjedése a 19. század végén right|thumb|Az egykori Szenttamás nagyközség ma több városrészre tagolódik, és a Szenttamás elnevezés csak a Szent Tamás-hegyre korlátozódik Esztergom belterületi városrészeinek jelenleg érvényben lévő elnevezéseiről az önkormányzat 2004-ben döntött, és ezt 2008. november 27-én több ponton módosította.http://www.esztergom.hu:8080/eloterjesztesek/testuleti//2008/2008-11-27/15-Tortenelmi%20varosreszek%20(512)/tortenelmi%20varosreszek%20eloterj.dochttp://www.esztergom.hu:8080/eloterjesztesek/testuleti//2008/2008-11-27/kulonposta%20csutortok/15-Tortenelmi%20varosresz%20mod%20(512)/modosito%20inditvany%20(512).doc Ezek a rendelkezések igyekeztek a visszahozni mára már kihalt, többnyire középkori eredetű elnevezéseket. Összesen mintegy harminc városrészt különböztetnek meg.

Történeti áttekintés Esztergom a városalapítás óta elkülönült városrészekből állt, ezeknek a településeknek a jogállása is más volt. Némelyik a király, némelyik az érsek, a káptalan vagy a keresztesek tulajdonát képezte. Ilyen a királyi város körüli települések voltak például Szentgyörgy(mező), Szenttamás prépostság, az 1239-ben az érsekség szolgálóinak alapított Víziváros, Hévíz, ami egy ott elterülő melegvízű tóról és a feltörő forrásokról kapta a nevét, Petény, Csutimonostor, Zsidód, Zamárd falu, Szentlázár, Ripária, Libád, Fenyérd, Bille, Kovácsi, Örmény, Szentistván, Szentkirály, ahol hiteleshely működött, Szentpál, Újfalu. Ezek közül a legjelentősebb és legnagyobb, a három plébániatemplommal is rendelkező Kovácsi volt, amit 1327-ben csatoltak a királyi városhoz.

Ezek a települések a tatárjárás során vagy a török uralom alatt többnyire elpusztultak, a város még ma sem éri el az akkori kiterjedését, de különböző földrajzi nevek máig őrzik a korábbi falvak neveit. A törökök 1683-as kiűzése után egyes falvak újra elkezdtek benépesülni, és új településnevek is megjelentek. Az 1760-as évekre a királyi város környéke újra benépesült. Az új, lakott területet kezdetben fertályokra osztották, amelyeket a fertálymesterek, vagy negyedészek irányítottak. A negyedek idővel önálló városrészi neveket kaptak. Így jöttek létre Terézváros (Hősök tere környéke), Józsefváros (Ady Endre utca környéke), Ferencváros (Mai Kerektemplom környéke), és Tabán (Az Árok utcától délre). A nevek azt s jelzik, hogy mely uralkodó alatt épült ki teljesen az a városrész. Ezek a települések fokozatosan beleolvadtak egymásba. Az első átfogó, telekhatárokat is tartalmazó térkép 1777-ben készült el.Annales Strigonienses 1960 Idővel Tabán városrészből kivált a VI. fertály.

A 19. századra négy jelentősebb település maradt fönn. Esztergom sz. kir város, Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező. A négy települést heves politikai csatározások után csak 1853-ra sikerült közigazgatásilag és adózási szempontból egyesíteni, azonban ez csak pár évig maradt így. A négy települést véglegesen 1895-ben vonták egy igazgatás alá. Ma ez alkotja a központi belterületet, ami fokozatosan nőtt főleg déli irányba, ahogy új lakóterületek épültek ki.

Az első világháborúban Esztergom mellett felállított hadifogolytáborból alakult ki fokozatosan a mai Esztergom-Kertváros. Szent István várost - ami az 1938-as Szent István-emlékév alkalmával kapta ezt a nevet - összeszervezték Nixbrót-dűlővel, Kenyérmező-majorral és Esztergom-Táborral a mai Kertvárossá, ahol ma a város lakosságának ötöde él.

A trianoni döntés előtt a dunai Helemba-sziget Hont vármegyéhez tartozott, de mivel a Duna sodorvonalától délre fekszik, Magyarország része maradt, Esztergomhoz került.

Az 1960-as, 70-es években kezdett üdülőkkel kiépülni a mai Szamárhegy (régi nevén Zamárdhegy), Búbánatvölgy, Kerektó. A várostól távoli üdülőterület mára belterületi besorolást kapott,http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=25131 a központi belterület és Kertváros mellett ez a harmadik legnagyobb lakóövezet.

A legutolsó jelentős változás Esztergom közigazgatási történetében 1985-ben volt, amikor a szomszédos Pilisszentlélek községet a városhoz csatolták, a város teljes területe ezzel átlépte a 100 km²-t. Ma Ács után Esztergom a megye második legnagyobb területű települése.

A huszonegyedik század elején az óvárostól délre, a Magyar Suzuki környékén alakították ki a kereskedelmi, ipari és szolgáltatói területet.

2008-tól 2004-ben az önkormányzat - a lakosság történelmi identitástudatát erősítendő - visszahozta a régi, feledésbe merült városrésznevek neveit. Ezeket 2008. november 27-én egészítette ki, illetve vizsgálta felül a testület. Az egykori elővárosok neveit viselő városrészeket nem a korabeli települési határokhoz, hanem a mai utcák vonalához igazították.

A jelenleg érvényben lévő elnevezések, dőlttel a 2008-as kiegészítések: Ákospalota (volt Kerektó), Aranyhegy, Bánom, Búbánatvölgy, Csalamádé, Csutimonostor, Döbönkút, Hévíz, Kenderes, Kenyérmező, Királyi város, Kovácsi, Kovácsi lakótelep, Libád, Örmény, Petény, Pilisszentlélek, Prímássziget, Ripária, Szentanna, Szentgyörgymező, Szentjánoskút, Szentlázár, Szentpál, Szenttamás, Tábor, Újfalu, Várhegy, Víziváros, Zamárd (volt Szamárhegy).

Ezeket a városrészeket szokták összefoglaló néven is emlegetni. Például a „Hegyvidék” Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészekből áll, a „Déli városrész” Csalamádé, Kovácsi, Kovácsi lakótelep, Szentlázár, Szentpál, Ripária városrészekből, a „Királyi város” Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészekből, „Kertváros” Kenyérmező és Tábor városrészekből.

Ákospalota (volt Kerektó)

Belterületi városrész, a szoros értelemben vett Esztergomtól 5 km-re keletre, egyelőre nincs közművesítve. Főleg hétvégi házak találhatók a városrészben. Aranyhegy A központi belterület keleti főközlekedési tengelyétől (Petőfi utca, Kölcsey utca, Bánfi Lukács út) keletre eső nagy kiterjedésű városrész. Délről a Siszler út, és a Vaszary Kolos Kórház határolja, északról a Kuckländer-hegy (régi kályhagyár). A domboldalon magas a modern társasházak aránya. A Duna Múzeum és a Babits-villa találhatók itt. Kisebb részei egykor Szenttamás községhez tartoztak, pl. 1926-ig itt volt Szenttamás temetője.

Bánom Szentgyörgymező és Szentjánoskút között elterülő sűrűn lakott városrész, az épületek nagy többsége négy emeletes panelház (Béke téri lakótelep és a Bánomi lakótelep). Délről a Bánfi Lukács út, a Basa utca, északról a Kőrösy László utca határolja. Itt található a Dobó Katalin Gimnázium.

Búbánatvölgy

A központi belterülettől 5 km-re keletre eső belterületi városrész, melynek közművesítése a közeljövőben kezdődik. A Szamár-hegy és a Visegrádi hegység között húzódó völgyben a római időkben vízduzzasztó gát állt, a 20. század közepén alakították ki a mai horgásztavakat, és ez után jelentek meg az üdülők a területen. Északról a Duna, délen Kerektó/Ákospalota városrész határolja. Csalamádé A Dobogókői út és a Móricz Zsigmond utca között elterülő pár utcás városrész. Hozzá tartozik a Csalamádé (Szent Anna vagy szovjet katonai) temető.

Csutimonostor A Királyi városrészt keletről határoló pár utcás városrész. Egykori Csuti monostor faluja volt. Főleg zártsorú beépítésű kis házakból áll. A Simor János utca, a Dobogőkői út, a Malonyai utca, és a Terézia utca határolja. Döbönkút Nagy kiterjedésű, ritkán lakott terület, ami magában foglalja a központi belterület és Szamárhegy közötti földeket, a Vaskaputól északra. Hévíz A királyi városhoz északról csatlakozó belvárosi városrész a Kis-Duna partján. Egyes részei 1895 előtt Szenttamás nagyközséghez tartoztak közigazgatásilag. Északról a Víziváros határolja. A 19. századig itt meleg vizű tó volt, ahol az ország első közfürdője is létesült az Árpád-korban. Innen ered a városrész elnevezése is. A 19. század közepén a tavat lecsapolták, ekkor építették ki a Mala-forrásalagutat és a Fürdő Szállót. A 20. század elején itt nyílt meg a Szent István Artézi Strandfürdő, amire a város a 30-as években a turizmusát alapozta. Az egykor a városrészben található kis családi házakat és a Lőrinc utcai előkelő épületeket elbontották az 1970-es években, azzal a céllal, hogy itt épüljön fel a modern városközpont. A tervek csak részben valósultak meg, utolsóként a rendszerváltás előtt átadott pártház, a Zöldház készült el.

Kenderes Lásd még: Diósvölgy A központi belterülettől délkeletre elterülő földek, amelyek magukba foglalják Diósvölgyet is

Kenyérmező Esztergom-Kertváros főútjától nyugatra eső városrész, ami a 20. században fokozatosan népesült be. Délről a szomszédos Dorog határolja. Itt található Kertváros vasútállomása, az egykori Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola épületében működő Szent István Gimnázium, az OKTÁV székhelye, valamint Kertváros temploma. Királyi város

Az egykori szabad királyi város területe, a legszorosabban vett értelemben ez a történelmi Esztergom, mely ezer évig megőrizte eredeti utcaszerkezetét. A középkorban itt volt az ország sokáig egyetlen pénzverdéje a Szennye-palotában, lakosai főleg gazdag külföldi kereskedők, a latinusok voltak. Az itteni kő paloták teljesen elpusztultak a tatárjáráskor. A város törököktől való felszabadítása után, keleti részén állt a Rácváros, mai épületeit a polgárosodás alatt építették. Itt található a közintézmények, védett vagy műemléki épületek nagy része, több templom, a város főtere, a bíróság, az egykori börtön, a ferences rendház.

Kovácsi

Az Árpád-korban a királyi város legjelentősebb külvárosa, aminek három plébániatemploma is volt. 1326-ban a király Esztergomnak adományozta a falut. A 19. században itt épült fel Esztergom vasútállomása. Gazdag régészeti lelőhely, az épületek nagy része kertes családi ház.

Kovácsi lakótelep Kovácsitól keletre helyezkedik el, ugyanúgy a középkori Kovácsi része volt. 1904-ben itt nyílt meg a város villanytelepe, mely 1918-ig működött. A huszadik század végén az új építésű kertes házakat elbontották, a helyükön sorra épültek a négyemeletes panelházas lakótelepek. A sűrűn lakott városrészben működik a tűzoltóság, itt nyílt meg a város első hipermarketje. A vasútállomás melletti Bem téren adták át az új autóbusz-állomást 2020 augusztusában.https://iho.hu/hirek/kesz-az-uj-esztergomi-buszpalyaudvar-200818 Délről az ipari park határolja.

Libád Libád vagy Kisléva Egyike a legkisebb területű városrészeknek. A Szent Tamás-hegy és a Várhegy közé beszorított pár utcás családiházas terület. Eredetileg középkori község, e területen volt Szenttamás temetőhelye, amelyről az ásatások során előkerült középkori sírok tanúskodnak.

Örmény

1895-ig Szenttamás nagyközséghez tartozott a terület, a hegy lábától délre fekszik. A középkori település, amiről a nevét kapta kis kiterjedésű volt, szántóföldjei nem voltak. Itt található a Szent István-kápolna és az egykori zsinagóga. Petény Pár utcás terület Víziváros, a Várhegy és Szentgyörgymező között. A falusias megjelenésű városrészt hagyományosan már Szentgyörgymezőnek mondják. Pilisszentlélek

1985 óta Esztergom része, addig önálló község volt. A pár száz fős lakosságú belterülethez nagy kiterjedésű külterület is tartozik, a mai Esztergom közigazgatási területének mintegy 10 százalékát adja. Szentléleken erősen élnek a szlovák hagyományok, és építészetében is megőrizte azokat. Itt található egy szlovák tájház is

Prímássziget

A város mellett elhúzódó Duna-sziget, aminek nagyobb, északi részén a Víziváros kertjei voltak a 19. századig, mivel az érseki Vízivárosnak nem voltak külterületei. Az eredetileg két külön sziget közti csatornát a 19. században feltöltötték. Több kis híd köti össze a várossal. A belvároshoz közeli részén modern épületekből álló városrész van kiépülőben, míg a déli részek megmaradtak a természetnek. Itt található a hajóállomás, az élményfürdő, egy meglévő és két szerkezetkész szálloda. A szigeten keresztül lehet átjutni a szomszédos Párkányba a Mária Valéria hídon át. Ripária