bélyeg|260px|Az opera librettója 1876-ból A Gioconda (eredeti címe: La Gioconda) Amilcare Ponchielli operája négy felvonásban. Librettóját Victor Hugo Angelo, Pádua zsarnoka című drámája nyomán Tobia Gorrio álnéven Arrigo Boito írta. Ősbemutatója 1876. április 8-án volt a milánói Scalában. Magyarországi premierje a budapesti Nemzeti Színház utolsó operai évadjában, 1883. december 8-án volt. Az Operaház 1884. december 18-án játszotta először.

Ponchielli operájában ötvözi az olasz romantikus melodramma és a francia nagyopera (például balettbetét a III. felvonásban) elemeit. Boito dramaturgiailag zavarosnak tartott librettójában az egyes felvonások önálló címet kaptak.

Szereplők SzereplőHangfekvésGioconda, utcai énekesnőszopránLaura Adorno, genovai nő, Alvise feleségemezzoszopránAlvise Badoèro, rendőrfőnökbasszusA vak asszony, Gioconda anyjaaltEnzo Grimaldo, genovai nemestenorBarnaba, énekes, besúgóbaritonZuàne, gondolásbasszusEgy énekesbasszusIsepo, írnoktenorEgy hajósbasszusÉnekkar, szerzetesek, szenátorok, tengerészek, nemes urak és hölgyek, álarcosok, nép, őrség

Cselekménye Helyszín:Velence Idő: 17. század

Első felvonás: Az oroszlánszáj Szín: a Dózsepalota feldíszített udvara

Ünneplő tömeg a palota udvarán. Itt találkozik Barnaba (utcai énekes, besúgó) és Gioconda, aki szintén éneklésből tartja el magát. Barnaba szerelmes a szép Giocondába, aki visszautasítja, mert Enzóba – a genovai hercegbe – szerelmes. Találkozni csak nagy veszedelem árán tudnak, mert a herceget kitiltották Velencéből. Barnaba szövetkezik a gondolással, Zuanéval és megvádolják Gioconda vak anyját, hogy boszorkánysággal foglalkozik. A feldühödött tömeg már a máglyát rakja, hogy megégesse a szerencsétlen asszonyt, amikor megérkezik Laura, a rendőrfőnök, Alvise felesége. Minden tekintélyére szükség van, hogy megmentse az ártatlan asszonyt. Hálája jeléül a vak asszony a rózsafüzérét adja Laurának. Enzóba nemcsak Gioconda szerelmes, hanem Laura is, akinek Barnaba megígéri, hogy megszervezi a találkozót a herceggel, de közben értesíteni akarja a rendőrfőnököt is. Mivel írástudatlan a levelet le kell diktálnia egy írnoknak. Gioconda kihallgatja őket és elhatározza, hogy ő is ott lesz a találkán.

Második felvonás: A rózsafüzér Szín: egy lakatlan sziget partja

Enzo és Laura titkos találkozóján valóban megjelenik Gioconda. A féltékenység, a gyűlölet és a csalódás vezeti, hiszen a herceg csak játszott vele. Haragja hamarosan elszáll, mivel mielőtt megölte volna Laurát, észrevette nála anyja rózsafüzérét: ő volt, aki megmentette édesanyját a haláltól. Bosszú helyett megmenti Laurát, Enzót pedig figyelmezteti, hogy meneküljön a nyomában járó zsandárok elől.

Harmadik felvonás: A Ca' d'Oro 1. kép Szín: szoba a Ca' d'Oróban Alvise mégis megtudja a valóságot, és halálra ítéli a feleségét. Laurának egy méregpoharat kell kiinnia, mire a rendőrfőnök visszatér. Gioconda az utolsó pillanatban érkezik, és a mérget tartalmazó fiolát kicseréli egy másikra, amiben tetszhalált okozó altató van. Amikor Alvise visszatér, elégedetten látja, hogy a fiola üres. 2. kép Szín: a legdíszesebb terem a sírkamra mellett Alvise fényes ünnepséget tart barátai számára. Allegorikus táncot adat elő a napszakokról. A vendégek között ott van az álruhás herceg is. Amikor a rendőrfőnök megmutatja a felravatalozott Laurát, Enzo nem tud uralkodni magán. Bevallja, hogy ő a száműzött herceg, majd odaugrik a rendőrfőnökhöz és leszúrja.

Negyedik felvonás: A Canal Orfano Helyszín: egy romba dőlt palota előcsarnoka Giudecca szigetén Barnaba nem mondott le Giocondáról, ezért egyezséget köt vele. Kiszabadítja Enzót a börtönből, Gioconda pedig a halottnak hitt Laurát lopatja ki a palotából. Enzo Giocondát vádolja Laura haláláért, aki magához térve megvédi a lányt, hiszen neki köszönheti az életét. A szerelmesek boldogan ölelkeznek össze, csak Gioconda marad a rettenetes teherrel, hogy fizetnie kell Barnabának. Amikor a férfi megérkezik, hogy megkapja jutalmát – Giocondát – az felkapja a méregpoharat és kiissza.

Híres részletek A te questo rosario – A vak asszony áriája az I. felvonásból Enzo Grimaldo, principe di Santafior, che pensi – Enzo és Barnaba kettőse az I. felvonásból O monumento! Apri le tue latèbre – Barnaba monológja az I. felvonásból Pescator, affonda l'esca – Barnaba barcarolája a II. felvonásból Cielo e mar! – l'etereo velo – Enzo románca a II. felvonásból Stella del marinar! Vergine santa – Laura áriája a II. felvonásból Az órák tánca (Danza delle Ore) – Balett a III. felvonás 2. képében Suicidio! ... In questi fieri momenti – Méreg-ária (Gioconda) a IV. felvonásból

Források Till Géza: Opera. Zeneműkiadó, Budapest, 1989. Gál György Sándor: Új operakalauz, Zeneműkiadó, Budapest, 1978. Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta-Saxum, Budapest, 1997, 269–270. o.

Kategória:Olasz operák Kategória:Velence a zenében