bélyegkép|150px|Sírja Budapesten. Kerepesi temető: Mm. B. 5. Szalai András, születési nevén Lendler Ervin (Pécs, 1917. február 6. – Budapest, 1949. október 15.) magyar kommunista politikus, a Rajk-per egyik elítéltje, eszperantista.
Élete Lendler László (1888–1918) államvasúti mérnök és Schlesinger Borbála (1894–1972) fia. Már gimnazista korában, a pécsi ciszterci gimnázium tanulójaként tagja lett a KMP-nek, emiatt letartóztatták és kénytelen volt félbehagyni tanulmányait. Ezt követően vasesztergályosként helyezkedett el. A '30-as és '40-es években is többször letartóztatták, mert részt vett az ellenállásban. 1945-ben a második világháború után Budapest IV. kerületének pártbizottságán dolgozott, majd az MKP központi káderosztályának lett helyettes vezetője. 1949-ben letartóztatták és a Rajk-perben Rajk Lászlóval és Szőnyi Tiborral együtt halálra ítélték, majd kivégezték.
1955-ben rehabilitálták, 1956. október 6-án pedig Rajkkal, Szőnyivel és a szintén a per kapcsán kivégzett Pálffy Györggyel együtt újratemették. A temetés a kommunista hatalom elleni tömegtüntetéssé vált.
Díjai, elismerései Kossuth-érdemrend (1949)
Jegyzetek
Források Szalai András a Magyar életrajzi lexikonban
Kategória:KMP-tagok Kategória:MKP-tagok Kategória:MDP-tagok Kategória:Kivégzett magyar politikusok Kategória:Pécsi politikusok Kategória:1917-ben született személyek Kategória:1949-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarországi koncepciós perek elítéltjei Kategória:Magyar eszperantisták Kategória:Újratemetett magyarok Kategória:Magyar esztergályosok Kategória:A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek