Kondorosi Ádám (Budapest, 1946. július 29. – Szeged, 2011. január 21.) Széchenyi-díjas magyar biológus, mikrobiológus, genetikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A mikrobiális genetika, valamint a növényi molekuláris és sejtbiológia neves kutatója. Munkatársaival sikerült elsőként a Rhizobium baktérium kromoszómájának genetikai térképét megszerkesztenie. 1989-ben a franciaországi Gif-sur-Yvette-i CNRS Növénytani Intézete igazgatójává nevezték ki. Johan Béla orvos, mikrobiológus, akadémikus unokája.
Életpályája
1964-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar biológus szakára, ahol 1969-ben szerzett biológus diplomát.
Diplomájának megszerzése után az MTA Szegedi Biológiai Központjához (SZBK) került, ahol a Genetikai Intézet munkatársa lett. 1976-ban az intézet nitrogénkötési csoportjának vezetőjévé nevezték ki, majd 1980-ban tudományos főmunkatársi beosztásba került. 1984-ben kinevezték a Genetikai Intézet helyettes igazgatói pozíciójára, amelyet 1988-ig viselt. Ekkor tudományos tanácsadói megbízást kapott. 1989-ben – meghívás útján – a franciaországi Gif-sur-Yvette-ben található Nemzeti Tudományos Központ (Centre national de la recherche scientifique, CNRS) Növénytani Intézete (Institut des Sciences Végétales) igazgatója lett, egyben az itt működő francia-magyar közös laboratórium vezetőjeként is tevékenykedik. 1989-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (ma: Szent István Egyetem) címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki a mikrobiológia tanszékre.
1978-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1986-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Genetikai, valamint Biokémiai és Molekuláris Biológiai Bizottságának lett tagja, valamint a Szegedi Akadémiai Bizottság munkájában is részt vesz. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagjává. 1991-ben a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea) is felvette tagjai sorába.
Számos tudományos társaság tevékenységében is közreműködik: 1991-ben bekerült az Európai Molekurális Biológiai Központ (European Molecular Biology Organization, EMBO) választmányába. 1981 és 1993 között a Magyar Mikrobiológiai Társaság, illetve 1986 és 1989 között a Magyar Biokémiai Egyesület elnökségi tagja volt. Később a Magyar Genetikusok Egyesülete vezetőségi tagja is lett. A Plant Molecular Biology, a Molecular and General Genetics és a Molecular Plant-Microbe Interactions című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságaiba is bekerült.
Munkássága
Kutatásai a növényi molekuláris biológia, valamint a növénygenetika terén jelentős. A Rhizobium nevű baktérium kromoszómájának genetikai térképének megszerkesztése fűződik Kondorosi és munkatársai nevéhez. Emellett génizolációs munkássága jelentős: sikerült a nitrogénkötéssel kapcsolatos gének izolációja, valamint a szimbiotikus nitrogénkötés génalapjának feltárása és feltérképezése.
Újabb kutatásai, amelyeket a 2000-es évek elején kezdett el végezni, a szimbiózisok során kialakuló gyökérgümő és a növénypartner felépítését, kontrollját és kialakulását vizsgálják.
Családja
Anyai nagyapja Johan Béla orvos, mikrobiológus, immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felesége Kondorosi Éva növénybiológus, a biológiai tudományok doktora, akivel közösen kutatott Franciaországban, ő is az Akadémia tagja lett.
Díjai, elismerései
Akadémiai Díj (1985) Max-Planck-díj (1992) Széchenyi-díj (1994) – A biológiai nitrogénkötés molekuláris szintű vizsgálatában elért kiemelkedő eredményeiért. C. Finlay-díj (1999, UNESCO)
Főbb publikációi
Több mint százhúsz többnyelvű tudományos közleménye, valamint hét angol nyelvű monográfiája jelent meg.
Circular Lingage Map of Rhizobium meliloti Chromosome (társszerző, Nature, 1977) Organization, Structure and Symbiotic Function of Rhizobium meliloti Modulation Genes Determing Host-Specifity for Alfalfa (társszerző, Cell, 1986) Jelmolekulák szerepe a Rhizobium-növény szimbiózis kialakulásában (akadémiai székfoglaló, 1991) A szimbiózis molekuláris alapjai (akadémiai székfoglaló, 2000)
Jegyzetek
Források
MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 604. old., Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
További irodalom Czeizel Endre írása az Élet és Irodalomban a többek között az ún. „Kondorosi-modellről” Raskó István cikke a Magyar Tudományban az MTA SZBK-ról
Kategória:1946-ban született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar biológusok Kategória:Magyar mikrobiológusok Kategória:Magyar genetikusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Széchenyi-díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Szegediek Kategória:Akadémiai díjasok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek